A címkéhez 1 402 idézet tartozik


Amíg vársz a pillanatra: álom és vágy; de amint bekövetkezett, már csupán emlék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Őszintének lenni, azt mondják, nehéz. Az emberek nem mernek őszinték lenni, mert úgy tartják, akkor sérülnek. Én az őszinteséget fegyverként használom a mindennapok kommunikációjában. Ha hazudnék magamnak, akármilyen dolgommal kapcsolatban, akkor hazugságot sugároznék az engem körülvevő emberek felé is. Tehát az engem körülvevő emberek is főleg ilyenek lennének. Ez nekem rövid távon lehet jó, hosszú távon azonban nem. Azzal ámítanám magam, milyen sok jó ember vesz körül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talpukkal verték az ütemet a boldogok, és felélénkültek a lankadók is: megrázták fejüket, boglyas hajukba túrtak, esetleg végigsimítottak tar koponyájukon, mintha mély és tétlen álomból ébredtek volna, mintha csak most kocogtatta volna meg vállukat a mindenség, hogy nicsak, itt vagyok, ne nézz félre, igen, koszos a köldököd, de muszáj azt bámulnod folyton?!... Na ugye!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha meg tudtad álmodni, meg is tudod tenni!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy gondolok rá, mint a régi álmok
Szövetére, mely fénylő volt s remek.
S azóta jött az ébredés, az álnok,
És jöttek szürke órák és terek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmokat nem lehet kényszeríteni: jönnek, ha akarnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Erőd forrása az egyensúly, avagy a lelki béke. De a békesség nem álmosságot jelent! Békében élni annyit jelent: szövetséget kötsz az erőkkel, ahelyett, hogy harcolnál ellenük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álomban az a jó, hogy a képzeletünkben él. Ha valóra válik, nem álom volt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretnék
szád sarkában álomízű
nyálcsepp lenni
emlékeztetni éjszakák
nappalok küszöbén
a bátortalan hajnali fényre.
Ébredés után
párnádon maradt
mélyedés lenni
mely puhán az ágyba
visszahívogat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert látod, nem vigyáztál,
álmodban elaludtál,
halálodban maradtál,
minket magunkra hagytál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha már nincsen semmim
ezen a világon,
bagoly huhogása
ne verje föl álmom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki nem álmodik, az éppen olyan, mint aki nem verejtékezik: a mérgező anyagok benn rekednek a szervezetében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod, mit mondanak: ha álmodban zuhansz, és földet érsz, meghalsz. Lehet, hogy azok, akik álmukban halnak meg, azt álmodják, hogy zuhannak, és földet érnek. Azt álmodják, földet érnek, de valójában meghalnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek számára mindig megvannak a feltételek ahhoz, hogy azt tegye, amiről álmodik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az éber észlelés az érzékelés és figyelés közvetlen módja. Elvileg pillanatról pillanatra észleled, mit érzel. Észleled, hogy szomorú vagy, vagy vidám, nyomott vagy izgatott stb. Az esetek többségében azonban észlelési képességed álomba merült. Egész életedben jól kellett viselkedned, nem volt szabad kimutatnod, hogy milyen a hangulatod, nem volt szabad nyafognod, mindig az utolsó morzsáig meg kellett enned az ebédet, engedelmeskedned kellett, nem volt szabad sírnod, szorgalmasan kellett tanulnod, és így tovább. A saját érdekedben többé-kevésbé kikapcsoltad magadban annak tudatos észlelését, hogy milyen érzés is például jól viselkedni, engedelmesnek lenni, szorgalmasan tanulni. Ezek ugyanis többnyire inkább rossz érzések voltak: korlátozóak, untatóak, szomorúak vagy egyszerűen fájdalmasak. Nem jó dolog a szomorúságot és fájdalmat folytonosan érezni. A megoldás tehát kézenfekvő volt: kikapcsolod az észlelést. Hogy ne érezz, ne tudatosítsd magadban az érzéseidet. Az észlelés és tudatos megélés helyét a racionális mérlegelés foglalta el. Persze hogy ésszerű dolog kijárni az iskolákat, ellenkező esetben soha nem sikerül megfelelő helyet betöltened a társadalomban, stb. Ez ad erőt neked, és ha elég keményen mondogatod magadnak, a saját észlelésed hangját már nem fogod hallani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álomban elsüllyed az idő és minden valóság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Anyám, az álmok nem hazudnak;
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő fiadnak,
Anyám soká, örökkön él.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Túl csábító a gondolat, hogy elhiggyük: ha a mi életünk csikorgó fékekkel megállt, akkor másoké sem megy tovább a rendes kerékvágásban. Mégis: a kukás ugyanúgy üríti a garázs melletti szemetest, s ugyanúgy nem szedi fel a kiszóródott üdítős dobozokat, mint máskor. Az olajtöltő kocsi is megjött, hozták a számlát, a bejárati ajtóra tűzve találom. Az asztalon szép rendben sorakozik a heti posta. Elképesztő, de az élet megy tovább...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Attól féltem, hogy ha négy évig azt csinálom, amit mások mondanak, a végén úgy jövök ki a színiakadémiáról, mint egy Toyota a futószalagról - beszabályozva, akár egy robot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy valóságot át tud élni az ember, de kettőt egyszerre csak álmodni tud, és annak, aki egyszerre két világban bolyong, nincsen talaj a talpa alatt, az csak zuhan az űrben, és nincs mihez mérnie zuhanását, mert ha az ember zuhan, a csillagok is vele zuhannak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmit se tégy találomra, semmit se tégy másként, mint az élet igaz művészetét tökéletesen betöltő elv szerint.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden, mi van e bús világon,
Álomba ködlő furcsa álom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden embernek, akárki legyen is, történik az életében olyasmi, amire úgy emlékszik vissza, vagy legalábbis hajlamos úgy visszatekinteni, mint rendkívüli, fantasztikus, a szabályszerűtől eltérő, majdnem csodaszerű eseményre - legyen ez bár álom, találkozás, jóslat, előérzet vagy más efféle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy a halál nem találomra válogat, hanem Isten akarata szerint a gyengéket viszi el a csapatból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ébren vagyok. Hát persze, ébren vagy, és erősen koncentrálsz, de egy hamis álmot kergetsz. Az egész emberiség ébren álmodik, és foglya egy világnak, amely nem is létezik. Egy olyan világegyetemet álmodunk magunknak, amely tele van számokkal és statisztikai adatokkal, csak a természetet vagyunk képtelenek objektíven szemlélni. A dolgok szétszálazhatatlan szövetét, amely pillantásunk elől mindig rejtve marad, úgy próbáljuk mégis kibogozni, és azután a szálakat egymás fölé - vagy mellérendelni, hogy a csúcsokba mindig magunkat helyezzük. Szimbólumokról és apró részletekről értekezünk, amiket létezőknek kiáltunk ki, levezetéseket és hierarchiákat fabrikálunk, közben pedig eltorzítjuk az időt és a teret. A dolgokat mindig látnunk kell ahhoz, hogy megérthessük őket, de abban a pillanatban, amint láthatóvá tettük, eltüntetjük az értelmünk elől. Nézz bele a sötétségbe, Karen! Az élet ősoka sötét. A sötétség félelmetes. Egyáltalán nem! Csak kioltja látható világunk koordinátáit. Ez ennyire rossz? A természet objektív, és telve van sokszínűséggel! Csak az előítéleteink szemüvegén keresztül szegényedik el, mert mi a kellemes és a kellemetlen szerint ítélünk. Az erős fényben mindig csak magunkat ismerjük fel újra és újra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álom egy messzi forrásból fakadó mély folyó, amelyből reggelre felbugyognak az igazságok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem lennének az álmok, a felét sem tudnánk annak, amit most sejtünk a jövőről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmokat hagyjuk meg álmoknak. Még oly gyengédek, hogy kézzel nem lehet nyúlni hozzájuk. Csak fújni lehet ez álmot a levegőben, mint a gyerekek a réten a vadvirág szálló csillagát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindaz, ami ma valóság, azelőtt csak egy lehetetlen álom részét képezte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Próbáltam álmodozni, de gondolataim folyton elkalandoztak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudnivaló, hogy a csillagok fűszálak az ég széle-hossza rétjén, és azokon élnek-éldegélnek a sokszínpettyes katicabogarak: az álmok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valamiért lelkesedni tudsz, tedd meg, ha nem tudsz, akkor aludj. Muszáj valamiért lelkesednem, ezért próbálom meg mindig a legjobbat elképzelni, és azért aztán mindent elkövetni, ami csak lehetséges.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudom, mi bántja a szívedet,
Add nekem most a könnyedet,
Az álom lassan véget ér,
A remény mindig megmarad,
A lelkedben él,
S mi emlékszünk majd rád,
Ne félj!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Higgy. Nagyon, amennyire csak tudsz, és ne fogadd el, hogy nincs feladatod. Mindenkinek van. Egy percig se érdekeljen az, hogy más kételkedik benned. Csak az a fontos, hogy te soha ne tedd ezt meg. Higgy, mindig, megállás nélkül, szívből, leállíthatatlanul menetelve előre, mert az bőven elég lesz ahhoz, hogy elérj az álmodig. De ne felejtsd el: csak addig juthatsz el, ameddig el kell jutnod. Csak ott érhet véget az utad, ahol véget kell érnie, de csak ott indulhat el, ahol el kell indulnia... és csak azt hozhatja el, amit el kell hoznia. Ha ezt elfogadod, ha el tudod fogadni, minden rendben lesz. De meg kell tanulnod nem követelőzni, akaratoskodni, hanem inkább elfogadni. Hagyni, hogy jöjjön, aminek jönnie kell, mert csak akkor haladhat minden az útján. És egyébként is: miért is nehezítenéd a saját életed?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bimbózó szerelemnek álmokra van szüksége. Álomból ébredésekre, gondolatokra, melyeket az első pillanatokban nem tudunk hova tenni. Távolságra, messzeségre, mely eltűnik, mikor felidézzük magunkban a másik vonásait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás