„ Most egy álomképbe vagy szerelmes, és ez a világ legveszélyesebb dolga. ”

„ Az ember lassan megérti a világot, s aztán meghal. Megérti a tüneményeket és az emberi cselekedetek okát. Az öntudatlanság jelbeszédét... mert az emberek jelbeszéddel közlik gondolataikat, feltűnt neked? Mintha idegen nyelven, kínai módon beszélnének a lényeges dolgokról, s ezt a nyelvet aztán le kell fordítani a valóság értelmére. Nem tudnak önmagukról semmit. Mindig csak vágyaikról beszélnek, s kétségbeesve és tudatlanul leplezik magukat. Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait, s élvezni és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak... Igen, egy napon eljön az igazság megismerése: s ez annyi, mint az öregség és a halál. De akkor ez sem fáj már. ”

„ Minden neked írott levelem szerelmes levél volt. Mi más is lett volna? Most már tudom, hogy mindegyik - kivéve ezt - rossz szerelmes levél volt. A rossz szerelmes levelek azt kérik, hogy viszontszeress, a jó szerelmes levelek viszont nem kérnek semmit. Büszkén jelentem, hogy ez az első jó, neked írott szerelmes levelem, mert semmit nem kell tenned. Már megtettél mindent. Elég emlékem van rólad ahhoz, hogy örökké kitartsanak. ”

„ Megszállott vagyok. Újra akarom kezdeni az életem. Még egy lehetőséget szeretnék kapni, hogy megérthessem az új gondolatokat, érzéseket és érzelmeket. Még egyszer nem fogom elfecsérelni magam, csak vedd el a fájdalmamat és hadd kezdjem újra! ”

„ Az a legrosszabb, mikor az ember elhárítja magától a felelősséget és tagadja, hogy teljesen meg van zavarodva az elméje. Mindannyian be vagyunk csavarodva, akár elhisszük, akár nem. A legtöbben nem hiszik el. Az élet egy nagyon hosszú utazás, és én tudom, hogy ez van. Hát te? ”

„ Manapság, amikor az események gyors egymásutánban követik egymást, amikor a puszta lét nem más, mint különböző intenzitású megrázkódtatások sorozata, a megdöbbenés az érzelmek legrövidebb életű megnyilvánulása. ”

„ A beszélgetés legfőbb célja mégis, hogy tudassunk vagy tudomást szerezzünk, továbbá hogy szórakoztassunk és meggyőzzünk. (...) Mert ha kioktatás volt is a cél, a kifejtés módjának feltétlensége viszályt szül, és gátlója a figyelmes meghallgattatásnak is. Ha pedig okulást kívánsz mások tudományán, mégis szilárd véleményedet hangoztatod, az olyan szerény és értelmes emberek, akik a vitáért nem lelkesülnek, meghagynak tévedésedben békével. ”

„ Nem szerelem az, ami változik, ha minden más változik. Örök útjelző az, ami meg sem rezdül semmilyen viharban. A szerelmet nem koptatják az idő röpke órái s hetei. A szerelem örök, ítéletnapig. ”

„ Három dolog soha nem tér vissza: a kilőtt nyíl, a kimondott szó, és az elmúlt nap. ”

„ Téged megbénít a félelem, engem meg a bánat,
Téged oda húz egy kéz, ami engem a halálba rángat.
De most elmegyek, elfogyok, mint a gyertyáról a viasz,
Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az? ”

„ Valamennyien istenek vagyunk, mondta Buddha. Valamennyien tudunk mindent. Csak meg kell nyitnunk az elménket, hogy meghalljuk saját bölcsességünket. ”

„ Az igazság veszedelmes - mert a látszatok papírvilágában élünk, s ha az igazság megnyilvánul: elégeti. ”

„ Minél távolabb menekülünk félelmeinktől, annál nagyobbaknak és fenyegetettebbeknek látszanak. Ha közel megyünk hozzájuk - jelentéktelenné zsugorodnak. Az átélés és a megismerés a reális szintre szállítja le a túlértékelt eseményeket, a félelmek enyészni kezdenek. Átéltem, kibírtam, túl vagyok rajta - ez a félelem igazi eloszlatója. ”

„ Furcsa, hogyan feszül meg az ember teste a sokktól, még akkor is, amikor az elméje otthonos a tényekben. ”

„ Kezdetben minden Egy volt az Égben, vagy azon a helyen, amelyet így ismerünk. Te is Egy voltál, de a születés kettészakított, eltépett önmagadtól. Most a Földre jöttél keresni lélekrészed: utad értelmévé vált a keresés. Miközben megéled a hétköznapok történéseit, öntudatlanul is őt keresed. Ez a feladatod: eggyé válni lelked másik felével, akitől a Földre érkezés pillanatában elszakított az Élet. ”

„ Az eszmék kétségkívül olyan erővel lövellnek ki, amilyennel keletkeznek, s ott csapnak le, ahová az elme küldi őket, olyasféle matematikai törvény szerint, mint amely a mozsárágyúból kilőtt golyóbist irányítja. De az eszmék különféleképpen hatnak. Ha gyengéd természetekbe fészkelik be magukat, ott dúlnak, pusztítanak. Viszont vannak erősen vértezett természetek, ércfalú koponyák, amelyeken szétlapul az idegen akarat, és lehull, mint golyó a kőbástyáról. Vannak aztán petyhüdt, vattaszerű természetek, amelyekbe elvesznek mások eszméi, ahogyan a golyók belesüppednek a vársánc puha talajába. ”

„ Csak azért nem mondom, hogy te vagy életem szerelme, mert azt remélem, hogy sokkal hosszabb ideig foglak szeretni. Mondjuk inkább úgy, hogy te vagy a létezésem szerelme. ”

„ Változások mindig lesznek, nekünk pedig a következő lehetőségeink vannak: vagy megpróbálunk konstruktív módon részt venni benne, vagy igyekszünk meggátolni a bekövetkezését, vagy egyszerűen nem veszünk róla tudomást. Szerintem a megakadályozására törekedni teljesen hiábavaló, a figyelmen kívül hagyása pedig felelőtlenségnek tűnik. ”

„ Ha megszerette is, pillanatokra sem szerelmesedett belé. (...) Eget-földet összeborító, érzéktébolyító, holtomiglan szerelme nem múlt el, még csak nem is szünetelt, csupán hátrafalazta azt a szívében. ”

„ Az ember hozzászokik a környezetéhez. Így megy ez. Kezdett elkényelmesedni. Túlságosan is, ahhoz képest, hogy honnan indult. Most azonban ez az életstílus volt az általánosan elfogadott. Eltűnődött, hogy vajon még mindig olyan kemény-e, mint régen, amikor bement azok közé a hazugok közé, és félelem nélkül szembeszállt velük. Biztos volt benne, hogy a válasz: nem. És nem az évek gyengítették meg. Hanem a kényelem. ”

„ Azt hisszük, a sors gonosz, megkeserít, rabbá tesz, ezért határtalan türelmetlenséggel szidjuk, átkozzuk, pedig a mester tudja, mit csinál. Nem tűrést, szenvedést, megalázkodást kíván, (...) hanem hogy megmaradjunk embernek, acélosan, hajthatatlanul. ”

„ Ne tagadd félelmeid, hagyd, hogy elhalványuljanak a fényben. ”

„ Nem mi választjuk meg a szerelmet. És sosem úgy zajlik, ahogy kéne. ”

„ Óvakodjál a szomorúságtól. A szomorúság bűn. Az ember örömét leli a bánatában, aztán mikor a bánat elmúlt, ott áll elbutultan, mert minden értékes erejét rápazarolta a búbánatára. Akkor aztán szánja-bánja, csakhogy már későn. ”

„ A legtöbben közülünk soha nem tanulnak meg igazán szeretni. Eljátsszuk a szeretetet, utánozzuk a szerelmeseket. Meglepő tehát, hogy oly sokan közülünk majd belehalnak a magányba, idegesnek és üresnek érzik magukat, még a látszólag közeli kapcsolatokban is, és szüntelenül keresnek valamit, ami szerintük ott van valahol, csak meg kell találni. ”

„ Testvérem voltál.
Láttad a vesztem is.
Meztelen arcom.
Mint én.
Elmúlni most már,
vagy elveszni - nem hagyom.
Semmilyen kincsért,
soha, semmilyen oldalon.
Se a felhőkön innen,
sem túl. ”

„ Furcsa dolog, hogy aminek véljük magunkat, az nem vagyunk, s ami lenni szeretnénk, az gyakran a legkevésbé való nekünk. Elméletünk ítél el bennünket, s gyakorlatunk hazudtolja meg elméletünket. ”

„ A pozitív érzelmek mindig überelik a negatívokat. Az ember lelke vágyik a kibékülésre, a katarzisra. ”

„ Azt kérded magadtól, hogy mi a szerelem, meg hogy szerelmes vagy-e. Közben pedig inkább azt kellene kérdezned, mi nem szerelem. ”

„ Ha a vallással kapcsolatos félelmeimről beszélek, nem arra az egyébként teljesen logikus ellenséges érzelemre gondolok, amit bizonyos történelmi vallásokkal szemben érzek... megkérdőjelezhető erkölcsi tanításaik, szociális elveik és politikai befolyásuk miatt. Nem is arra a kapcsolatra, ami sok vallásos hitcikkely és babona, valamint az empirikusan nyilvánvalóan hibás dolog elfogadása miatt fennáll. Valami ennél sokkal mélyebb dologra gondolok - magára a vallástól való félelmemre... azt akarom, hogy az ateizmus igaz legyen és kellemetlen számomra az a tapasztalat, hogy néhányan az általam ismert legintelligensebb és legjobban informált emberek közül vallásos hívők. Nem csak arról van szó, hogy nem hiszek Istenben és természetesen remélem, hogy nincs is Isten! Nem akarom, hogy legyen Isten és nem akarom, hogy a világegyetem ilyen legyen. ”

„ Én azt akarom, bár ostobának látszik
a vágy, mely elmém kockáival játszik,
hogy ugy szeressen az egész világ
téged s engem, mint anya kisfiát
egyetlen kisfiát, vagy kisleányát. ”

„ Furcsa, de soha nem a szomorú dolgokon sírom el magam. Épp ellenkezőleg. Mások őszinte öröme, nem várt sikere vagy éppen meghatottsága tud engem is könnyekig elérzékenyíteni. Mások tiszta, mély érzelmeinek látványa hat rám így. Mások katarzisa képes belőlem is katarzist kiváltani. Meg a zene. Vagy a film. Egy regény is. De egyetlen kép vagy fotó is. ”

„ Néha azért jusson eszedbe: az évek múlásával te is visszaadogatod a díszeidet. Ám ha közben lélekben gyarapodsz, nem érhet veszteség, mert e csinosságok vonzatai - szeretet... - megmaradnak, felkavarhatatlanná mélyülnek, más értelmet nyernek, és kiderül, sosem a külsőnek, hanem a teljes lényednek szóltak. ”

„ Az elme egy létra - őrizetlenül hagyod, lefelé visz, ha odafigyelsz rá, felfelé visz. Ugyanaz a létra! Az elme egy ajtó - ha nem figyelsz rá, kifelé visz, ha odafigyelsz rá, befelé visz. Ugyanabból az elméből, ha zabolátlan: harag, gyűlölet, féltékenység lesz. Ha ura vagy: együttérzés, szeretet, fény lesz. Légy figyelmes, légy éber, légy ébren, és ne ítélkezz. Ne légy moralista: teremts magadban egy vallásos tudatot. És "vallásos tudat" alatt egy választás nélküli tudatot kell érteni. Itassa át jó mélyen ez a kifejezés szívedet: választás nélküli tudat. ”

„ Tekinteted vallató fényénél beismerem
lejárt szavatosságú félelmeimet, szívgödör-
be lökött rajongásaimat. Már nem vagyok
fogékony, ölemben épp csak áttelelnek
a vágyak. A gondleves elfogyott. Hagyj fel
a gyönyördiétával. Még nem vagy elég
olvadékony. A szenvedély mikrohullámú
sütőjében melengetlek. Úgy szeretlek,
majd megeszlek. Szerelemfertőzés. ”