A címkéhez 4 666 idézet tartozik


Csak... hagyd őt elmenni! Lásd őt újra olyannak, amilyennek szeretted. Emlékezz a nevetésére, a hangjára és azokra a napokra, amikor boldog volt. Képzeld el, amint a napsugarak körülölelik a testét, és begyógyítják minden sebét... Örülj az örömének, hogy hazamehet, és engedd el a kezét...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csoda az, ami bennünk és körülöttünk van - de nem vesszük észre. Amíg éljük, azt hisszük, természetes... Csak amikor elmúlt már, döbbenünk rá, hogy csodában éltünk. Utólag. De akkor már késő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

"Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba" - mondta Hérakleitosz. Mivel a folyó összetétele egyik pillanatról a másikra változik, a folyó mindig más. A világegyetemben minden állandó mozgásban van. Minden változik, semmi sem állandó. Ha egy pillanat elmúlt, nem hozhatod vissza. Minden döntést meghoztál már, amit meghozhattál. De én szeretnék újra ugyanabba a folyóba lépni. Szeretném visszahozni az időt, visszafordítani a döntésemet, és újra megtalálni az elveszett másodperceket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hová lettek szerelmeink?
Hová boldog szép napjaink...
Hervadt mámor, hajunk a szélben
Lopott csókok, vad álmok éjjel
Mindez mivé, hova lett,
Ki mondja meg...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmes ölelésben nem csak a test vesz részt. Nem csak testi vágy él benne, hanem a lélek vágya is. A lélek vágyik arra, hogy a testek ölelésében teljesedjen ki a szerelem. Szerelem nélkül megérinteni a másik testét, eggyé válni vele olyan, mint egy gyönyörű torta cukor nélkül. Az adja meg az alapját, értelmét, amitől torta a torta. Az édes ízt. Az ölelés édes ízét, a lelkek közötti szeretet a szerelem adja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A belső hang magától csak akkor szólal meg, amikor nagy szükséged van rá. Létezik azonban egy olyan kérdés (...), amit a te gondolkodó szíved minden esetben meghall. És kivétel nélkül mindig meg is válaszol. Amikor szenvedéssel találkozol, belső hangod a gyötrelmes szituáció egészét halaszthatatlan, kétségbeesett kérdésként érzékeli - és meg is mondja, mit kell tenned. Megmondja, mi kell a másiknak itt és most, azonnal, tőled. Az a kérdés, megadod-e neki?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi értelme megalkudni, ha választhatja az ember a legjobbat is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer mindent elér az ember,
Azt is, mi most még messze cél.
Csak küzdj és áldozz, ne csüggedj el,
S győzelmed lesz a hősi babér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akármilyen erős érzések is vannak a szívedben, ha nem osztod meg őket a másikkal, akkor teljesen értelmetlenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmet, amilyennek én élem meg, leginkább egy csészéhez tudnám hasonlítani. Lassacskán telik meg, cseppről cseppre, de a vége felé az ember már látja, hogy a folyadék egészen a peremig ér, és elég egyetlen apró cseppecske, és a felszín megtörik, kibuggyan a csésze tartalma, áttöri a határokat. Régebben nem láttam ennyire a folyamatot, de elég jó kis rutinom lett már, volt alkalmam bőven. És most is látom, hogy már csak miniatűr cseppek kérdése, és megint elborít a nagy érzelem, a barátság végképp szerelembe fordul, és akkor megint egy férfival több lesz az érzelmi életemben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Abból, hogy mennyi figyelmet szentel az ember a másiknak, látható, hogy mennyire tartja őt értékesnek. Aki azt állítja, hogy számára az állandó partnere a legfontosabb az életben, az osztatlan figyelemmel is forduljon felé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem hiábavaló, amíg te magad nem tartod annak. Ez az én elméletem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem az a gyógyíthatatlan elmebetegség, amelynek egyetlen gyógyszere a kiválasztott Másik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor szerelmes vagy, senki és semmi nem létezik, csak te és a másik. Sőt, még ti sem léteztek, egyszerűen csak lángoltok, repültök, eggyé válva mindennel és mindenkivel. Amikor a feltételeidet, az elvárásaidat kéred számon a másikon, már nincs szerelem. Csak egy kötél, amelyet a másik nyakára akarsz tekerni. S noha póráznak szántad, fojtózsinór lett belőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden egyes út csak egy a millióból. Mindig észben kell tartanod: egy ösvény csupán egy ösvény; ha úgy érzed, nem szabad rálépned, akkor semmilyen körülmények között sem szabad ott haladnod. Hogy ezt ilyen világosan lásd, fegyelmezetten kell élned. Csak akkor jössz rá, hogy minden út csupán egy út, és semmi kár nem származik sem rád nézve, sem másokra, ha a szíved parancsára otthagyod ezt az ösvényt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet felszálló ágának célt és értelmet tulajdonítunk, de vajon a leszálló ágának miért nem? Az ember születése jelentőséggel terhes, de vajon a halála miért nem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lelkileg jó közérzet az érzelmek talaján jön létre, nem az értelem síkján.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyike az elme nagy ellentmondásainak: bármi, amit elérsz, idővel unalmassá válik, és bármi, amit nem érsz el, kívánatos marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van ideje a cselekvésnek, és van ideje a mozdulatlanságnak is. Néha a legnagyobb bátorságot, türelmet és bölcsességet akkor tanúsítod, ha nyugton maradsz - még akkor is, ha a kényszerítő vágyak és késztetések cselekvésre ösztönöznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyerekkorában az ember minden évben más személyiség lesz. Ez általában ősszel következik be, iskolakezdéskor, amikor elfoglalja a helyét a következő osztályban, és maga mögött hagyja a nyári vakáció zűrzavarát és letargiáját. Akkor a legszembetűnőbb a változás. Később már összemosódnak a hónapok és az évek, de a változások attól még folytatódnak. A múlt hosszú ideig könnyen és látszólag automatikusan hullik le az emberről, örökre. A jelenetei nem is annyira eltűnnek, mint lényegtelenné válnak. És aztán jön egy hirtelen kanyar, és ami már rég elmúlt és lezárult, újra a felszínre tör, figyelmet követel, kezdeni kell vele valamit, bár nyilvánvaló, hogy a világon semmit nem lehet már kezdeni vele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van egy időtlennek tűnő állapot, amikor teljesen magunkra maradunk. S ráadásul éppen a szakadék fölött, a legnehezebb, legveszedelmesebb helyzetben. Ilyenkor csak két dolog segít. Az egyik a múltból ered, mindabból, ami megtörtént már, s amibe itt, az örvénylő semmiben is kapaszkodót lehet találni. A másik a jövőből üzen, onnan, ahol nincs még semmi, csak lehet... sőt, lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Félő pillanatok, végső ég veled,
szemem előtt csókjaid fénylenek.
A látatlan sötét karjai fonnak át,
áhítom fényed védelmező oltalmát.
Nekem az első voltál, s neked én nem a vég.
Az idő forog, míg az egész a múltba vész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahhoz a pusztításhoz képest, amit az ember a saját környezetében folyamatosan véghezvisz, a konkrét gyilkosság elenyésző súllyal esik a latba. Mind számszakilag, mind jelentőségét tekintve is. Figyelmetlenség, harag, önzés; egy mozdulat, egy legyintés; egy értetlen tekintet. Közömbösség. Folyamatos háború, békeidőben. Mindennek nagyon kicsi százaléka az, ami a kézzel fogható gonosz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy kapcsolat mindig két emberről szól. Ha csak magaddal foglalkozol, semmi értelme az egésznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jól emlékszem a félelmetes időkre, amikor a szuronyok elnémítottak mindent, de a sírásnak akkor is volt hangja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Összesimulva elnyúltunk egymás mellett, felkönyököltem és fölé hajoltam, magára vont, s tovább néztem vonásait, ő az enyémeket. Gyönyörködtünk a velünk játszó szépségben, amíg látni bírtunk, hiszen soha más alkalommal nem foszlott le álarcunk, nem engedtük érzelmeinknek, hogy megmutassák magukat: áttűnve és túltündökölve zártságunkon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még mindig nem árulta el, mi a gond. (...) Vártam türelmesen, hátha beavat. Ha egy barátnőmmel ülünk így, biztosan rákérdezek, de a férfiakkal nem árt az óvatosság. Őket be kell cserkészni, mint egy nagyvadnak az áldozatát. (...) A férfiak nagyon rejtőzködők, ha érzelmekről van szó. Egy rossz mozdulat elég, kicsit megpiszkálod őket, és már magukba is fordultak. Óvatoskodva, kivárva sokkal előbb derülnek ki a dolgok. Jó, néha nem árt egy jól irányzott kérdéssel fejbe bunkózni őket, attól megjön az eszük, de az esetek többségében a járható út, ha békén vannak hagyva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mi érzelmeink tényleg kevésbé látványosak, mint a riválisának saját fejével nekirontó orrszarvúé vagy a másik hím utódait elpusztító oroszláné, de nemcsak, hogy megvannak, hanem alapvetően megszabják viselkedésünk irányát is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyönyörű dolgok nem vonják magukra a figyelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egyetlen valódi problémám az életben a saját elmém.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet és értelmetlen másokon segíteni. Melléállsz valakinek, olyat teszel meg, amire ő képtelen lenne. De amint otthagyod, újra visszaesik oda, ahonnan indult, mert nem tanult abból, hogy te végezted el az ő feladatát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fantasztikus dolog boldognak lenni, de a boldog idők elmúlnak, el kell múlniuk, mert maga az idő múlik el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor az ember szerelmes, bármit meg tud tanulni, és olyan dolgokat ismerhet meg, amelyekre álmában sem mert gondolni - mert a szerelem a kulcsa minden rejtély megfejtésének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A féltékenység önértékelési zavart bizonyít, de semmi esetre sem szeretetet vagy szerelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás