A címkéhez 380 idézet tartozik


Azt gondoljuk, a világot akkor lehetne megmenteni, ha elegendő jóakarat és türelem lenne. Ez azonban tévedés. Ami megválthatja a világot, az nem a jóakarat és a tolerancia, hanem a tiszta gondolkodás. Mi haszna lenne a türelemnek, ha közben meg vagy arról győződve, hogy neked van igazad, s mindaz, aki nem ért veled egyet, tévedésben él? Ez nem türelem, hanem leereszkedés. Az pedig nem a szívek egységéhez, hanem megosztottságához vezet, mert feljebb képzeled magad a többinél. Ez a pozíció pedig magasabbrendűségi érzethez vezet, a szomszédaidban pedig neheztelést szül; s ez további türelmetlenséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én valamit nagyon megtanultam. Azt, hogy ha lép az ember, mindig a maga igazi célja irányában lépjen előre. Persze ez nem olyan könnyű, ha az élet annyi mindent kínál, de itt nem szabad tévedni, mert visszatalálni nagyon nehéz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon sokat tanulhatunk a múltból. Könnyen elfelejtjük a leckét, ügyesen eltemetjük a hibákat, úgy érezzük, mintha sosem követtük volna el őket, és így újra meg újra ugyanazokba a tévedésekbe esünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki soha nem téved el, az soha nem is jut haza - az ilyen ember már most halott. Aki soha nem tesz semmi rosszat, soha nem érzi majd az értékét annak, ha jót tesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudod hol jársz,
s honnan jössz. Eltévedt
alattad az út.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előfordul, hogy néha az ember úgy vész el a kétségbeesés erdejében, hogy egy darabig észre sem veszi: eltévedt. Ameddig csak lehet, győzködi magát, hogy csak néhány lépésnyire tért le az ösvényről, bármikor visszatalálhat rá. Aztán újra és újra leszáll az éj, és fogalma sincs, hol van, merre jár. Ekkor már be kell ismernie: olyan messze kóborolt a kijelölt úttól, hogy már azt sem tudja, melyik irányban kel fel a nap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Menekültem önmagam elől, s mint az útját vesztett vándor az erdőben, mind jobban eltévedtem ösztöneim sűrűjében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember, aki nem tud kérni, nem tud megköszönni, és ha tévedett vagy vétett, azt mondani, bocsánat, hogyan tehetem jóvá, annak van még bőven mit tanulnia az életben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ostobák tévedése, hogy aki csúnyán beszél, az csak úgy tud, és rendszerint ők azok, akik gerincszín alapján válogatják a könyveiket a könyvespolcra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor eléred a nyolcvanegyedik életéved, jólesik hátradőlni, és kívülről nézni, hogyan forog a világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy volt idő talán, mi bántott,
Lehet, hogy volt sok tévedés.
Lehet, a sors akarta így, hogy fájjon,
Hogy szebb legyen az ébredés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem tévedsz
az utadra, ha mindig
iránytűt használsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy elme cél nélkül sötét helyekre téved.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer bizonyára már mindannyian feltettük magunknak a kérdést: mit változtatnánk az életünkön, ha véletlen szerencse folytán visszamehetnénk a múltba? Milyen tévedéseket próbálnánk helyrehozni? Milyen fájdalmat, lelkiismeret-furdalást, megbánást törölnénk el szívesen? Lenne-e merszünk új értelmet adni a létünknek? Mivé válnánk? Merre tartanánk? És kivel?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vajon nem tévedtem mellékvágányra? Hol szaródott el minden? Vár rám valaki valahol? A három testvérem bátorított és felrázott kicsit, és én úgy tettem, mintha segíthetne rajtam a jó szándékuk. (...) Mert az élet, végül is, mégiscsak egy blöff, vagy nem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha fizetnünk kell a tévedéseinkért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudom, és megértem, miért olyan fontos neked, hogy megvédj. És valahol szeretem is. Tudom, hogy szükségem van rád, mellettem állsz, ahogyan én temelletted. De ha van jövőnk együtt, akkor bíznod kell bennem, és bíznod kell az ítéletemben. Igen, néha tévedek, hibázok, de tanulok ezekből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kínkeservvel múlnak az éjszakák. Szürkék és nyirkosak a nappalok, akár a pincekő. Mindenfelől fájdalmas feszültség kapdos felém. (...) Értelmetlen és haszontalan az életem. Érzékelőszerveim be- és összeszáradtak. Úgy érzem magam, mint egy darab ősi gyanta. Magamnak sem kellek. Csapdába tévedtem, s már kedvem is elmúlt, hogy kiutat keressek. Nem érdekel. Már semmi sem érdekel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még hiszek abban, ami nincs.
Még hiszek abban, ami jó.
Hogy betéved és elvarázsol
váratlan a nem-várható.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vagyok jövőt ígérő, távoli égi jel,
csak egy földi álmodó, aki gyakran téved el.
Lehet, hogy nem vagyok pont olyan,
amilyet mindig is kerestél,
de az volna szép, ha mégis,
ha így is szeretnél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tévedéseink elől nem menekülhetünk, mert önmagunkat mindenhová magunkkal visszük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az önmagát egekig magasztaló ember olyan, mint aki eltévedt a saját házában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előfordulhat ugyanis, hogy sohasem tudjuk meg, mit hoz a jövő, és ez bizony még annál is rosszabb lenne, mint ha kiderülne, hogy már a legelején tévedtünk. Mert ha tévedünk, azért még élhetünk tovább anélkül, hogy tűnődve vissza kellene néznünk, vajon mi lett volna...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahányszor megbotlasz,
Kelj fel!
Azután mosolyogj,
És lassan, kitartóan és tévedhetetlenül
Haladj tovább a törekvés útján.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az önhitt: erőszakos, beképzelt, görcsös, hiú, állandóan hangoztatja a saját magasrendűségét. Folyton pumpálja magát, és sajnos másokat is. Mindenkit föl akar tölteni hittel, erővel, mert azt hiszi, hogy önbizalmat kívülről is lehet adni. Úgy véli, az ember olyan, mint egy luftballon: felfújható. Téved.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit csinálsz, csináld magadnak, úgy nem érhet csalódás.
Később megfogják a kezed, de már nem kell, hogy vezessenek,
Mert ha valaki bízik benned, erősebb leszel, mint ahogy álmodtad,
Nem kell, hogy rettegj, hogy egy újabb tévedés hajt.
Csak hunyd be a szemed, mert holnap révbe érsz majd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eltévedtünk életünk útvesztőjében, de megtaláltuk a kivezető utat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hol volt, hol nem volt,
A vén idő mesél,
Édesbúsan szól,
Hogy még változol,
S néha tévedsz még.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha azt gondolod, hogy be vagy zárva abba a személyiségbe, amiben jelenleg vagy, nagyon tévedsz. Lehetőséged és kötelességed a változás. A barátság adja meg erre a megfelelő alapot, fokozatosságot s egyensúlyt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért fáj minden ébredés?
Miért annyi a szenvedés?
Miért élünk, ha tudjuk jól,
Ez az egész egy tévedés?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Karosszékben ülni mozdulatlanul, és meditálni vénemberek szokása, akik már csak erre képesek. De én azt mondom, hogy egy fiatal kopó gyakran olyan buzgón keres, hogy átrohan a nyomokon... könnyen rossz útra téved.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életben el kell tévedni ahhoz, hogy az ember önmagára eszmélhessen. Tehát áldottak lehetnek a tévutak is, ha nem körbe visznek, meddő keringésbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azelőtt azt hittem, hogy csak nő képes lemondóan, szinte alázattal szeretni, mert ez a tulajdonság törvényszerűen a nő lényéhez tartozik - nem, be kellett ismernem tévedésem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek sohasem kell restelkednie egy tévedés bevallásán. Ezzel azt mutatja, hogy fejlődik, és ma okosabb, mint tegnap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki keveset gondolkodik, sokat téved.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás