A címkéhez 238 idézet tartozik


A minket elválasztó híd rozogának tűnhet, pedig erős és szilárd. (...) Megértem, hogy félsz átkelni rajta. És talán soha nem is vágsz neki. De hagyj egy reménysugarat!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Merő káosz az élet (...). Az érzelmek oly kiszámíthatatlanok. Hogyan maradhat valaki negyven évig házas? Ez sokkalta csodálatosabb, mint a Vörös-tenger kettéválása.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hatalmas bátorság kell ahhoz, hogy megmondjuk, felvállaljuk, ami belül van. Legtöbbször inkább azt mutatjuk, amire a másik/mások vágynak, amit elvárnak tőlünk. Sőt egy idő után elkezdünk arra vágyni, és azt hisszük, hogy a másik vágya a mi vágyunk is. Ez vegytiszta őrület, hiszen még egy egysejtű organizmus is jobban tudja, hogy mit akar: a fényt keresi, mert tudja, neki arra van szüksége. Az ember számára vajon miért olyan nehéz felvállalni, ami neki jó, ami az ő saját vágya?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet nem más, mint lelkünk tudattalan tartalmainak a sztorivá válása.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fogott állatok nevelése és ápolása közben tapasztaltam, hogy az egymástól legtávolabb álló fajok is csodásan összeszoknak, elválhatatlan jó barátokká válnak, bizonyítva, hogy az állatok legtöbbje sem állhat meg társaság és részvevő jó barát nélkül. Részt vesz annak bánatában, és ujjongva örül, ha viszontlátja azt, akit szeret. Végül, az oktalan teremtményekben oly megható példáit láttam a hálának, hűségnek és ragaszkodásnak, hogy mintaképül merném állítani a teremtés koronája, az ember elé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán több kárt okozott volna, ha hirtelen nem döbben rá, milyen felesleges az egész. Bűnbánatra tanítani Istent? Nevetséges. Egyszerűen nem tudta keresztüljuttatni fájdalmát és dühét az acélfüggönyön, ami ezt a világot elválasztja attól a másiktól. Ha létezik egyáltalán másik világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sikert és a kudarcot elválasztó vonalat a „nem volt időm” szavakkal lehet kifejezni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek lelke tele van csodálatos éleslátással és érthetetlen vaksággal, amelyek megmagyarázhatatlan módon felváltva kerítik hatalmukba a cselekedetet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szomorúság olyan fal, amely elválaszt két kertet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi rémület fizikailag minden érzelem közül a legbénítóbb. Kimeríti a belső elválasztású mirigyeket, izomfeszítő szerves vegyületeket pumpál a véráramba, fölgyorsítja a szívverést, kifárasztja az agyat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldogság a nevem,
Mert a vágyat, hogy jónak látsszam
Felváltotta
A vágy, hogy jó legyek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán épp így találtunk egymásra, ahogy idővel egyre inkább elválaszt az élet, mert megmondom, mindig velem vagy, mindig elkísérsz, ahová csak megyek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden komoly barátság férfi és nő között rendkívül könnyen csap át szerelembe. És mert ez így van, (...) a nő manapság kénytelen megelégedni más nőknek és csak egyetlen férfinak a kényelmes barátságával s kénytelen belenyugodni abba, hogy az összes többi férfival szemben felületes barátkozás fátyolával borítsa be azokat az áthatolhatatlan szakadékokat, amelyek tőlük elválasztják; a férfi pedig éppen így kénytelen beérni egyetlen nőnek a meghittségével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazság nem az, amit gondolunk - hogy mi okos emberek egy oktalan Univerzum lakói vagyunk, hanem éppen fordítva: mi, oktalan, önhitt és buta emberek egy abszolút intelligens világnak nem "lakói", hanem elválaszthatatlan részei vagyunk, melyben minden mindennel összefügg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egész idő alatt azt a, mondjuk így, tényezőt kerestem, amely elválasztott tőle. A teste, a mozdulatai, egy pillantása, ahogy öltözik, illatok, hangsúlyok és hazugságok, a szavai, a némasága, bármi. Ám az életének minden fölfedezett, megtalált és leltárba vett részlete és töredéke inkább hozzákapcsolt, egyre közelebb és közelebb vitt hozzá. Hogy aztán végül a befejeződő egész válasszon el végérvényesen tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretet, amely pusztán a ragaszkodás szenvedélyén alapul, gyorsan változik, múlékony. A szeretet tárgyának legkisebb változása, mint mondjuk, egy apró viselkedésbeli változás, azonnal átalakíthatja két ember viszonyát. Ez azért van, mert ezek az érzelmek felületesek, vagyis a felülethez kötődőek. Vegyük példának a házasságot. A házasok gyakran néhány hét, hónap vagy év után egymás ellenségeivé lesznek, és persze elválnak. Pedig amikor összeházasodtak, nagyon szerelmesek voltak - senki sem házasodik gyűlöletből -, rövid idő elteltével mégis minden megváltozott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Merd megtenni azt, amit érzel: mondj igent vagy nemet, lépj ki vagy lépj be az ajtón, szakíts, vagy hagyd, hogy szakítsanak - ha kell, darabokra -, tök mindegy, tedd azt, amit érzel. Ha vibrál, hagyd kiteljesedni, ha elalszik, tartsd tiszteletben. Ha bánt, engedd el, ha épít, szeresd, figyelj oda rá, becsüld meg. Ha erősebbé tesz, ha a támaszod, támogasd te is őt. Szeresd, és merj szeretni, kimutatni, átölelni, mások előtt felvállalni - de leginkább merj önmagad lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sikerült megértenem, hogy nyitottnak kell lenni a változásra. Jobbat érdemlünk annál, mintsem azért maradjunk együtt, mert félünk attól, mi lesz velünk, ha elválunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden ember más és más. De azért van kétféle alaptípus. Az egyiknek mindig szüksége van valakire, a másik meg azt szereti, ha őrá van szüksége valakinek. Ha két ilyen különböző ember találkozik egymással, akkor abból örök szerelem, örök házasság jöhet létre. (...) A nagy baj akkor van, ha két olyan jön össze, akinek mindig szüksége van valakire. Ezekből lesznek azok a csúnya válások.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudta jól, hogy kell egy bizonyos idő a gyógyuláshoz... De a kifejezés nem helyénvaló. Az ember ugyanis ebből soha nem gyógyul fel. A heg, ami eltakarja a sérült bőrt, örökre megmarad. Idővel a fájdalmat felváltja a dermedtség. De az ember soha többé nem lesz már a régi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahányszor elhuhogják a tévében, hogy a válás a küszöbön áll, felpattanok, és kitárom az ajtót, de még sose láttam a válást a küszöbön. Ezen nem is nagyon csodálkoztam: régóta kétkedem a média szavahihetőségében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ, és minden, ami benne foglaltatik, ellentétekben nyilvánul meg: van nappal és éjszaka, szeretet és gyűlölet... (...) A gond csak az, hogy az ember ezt a kettősséget többnyire összeegyeztethetetlen ellentétek sorának éli meg. Például boldogságot kizárólag a szenvedés ellentétének tekinti. Ez részben igaz is, másrészt viszont a kettő elválaszthatatlanul összetartozik, mint egy érme két oldala.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy ha elválasztom egymástól a véletleneket, és egy kis szünet van közöttük, akkor jobban elhiszik őket. (...) Még mindig nem tudom eldönteni, hogy ezek a dolgok véletlen egybeesések-e vagy sem: az, ha megkap valamit az ember, amit akar, talán sohasem véletlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Folyton azt érzem, mintha más szeretnék lenni. Mintha új helyet keresnék, új élettel és új személyiséggel. Ez együtt jár a felnőtté válással, meg azzal a törekvéssel is, hogy újra megtaláljam magam. Azzal, hogy mássá válok, felmentem magam minden alól. Komolyan azt hittem, hogy ahányszor próbálkozom, mindig felszabadulhatok. De mindig zsákutcába kerültem. Mindegy, hova megyek, eltévedek. Ami nincs, az nem változik. A forgatókönyv módosulhat, de én mindig ugyanaz a tökéletlen ember maradok. Mindig ugyanazok a hiányérzetek kínoznak, amelyeket sosem tudok kielégíteni. Azt hiszem, meg kell ismernem magam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Túlságosan beleveszünk a nehézségeinkbe. Majdnem teljesen képtelenek vagyunk arra, hogy elválasszuk a kis problémákat a nagyoktól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Behunyta a szemét, és elmerült a meleg sötétben, amely elválasztja az alvást az ébrenléttől, ahol a valóság meghajlik, és lobog a gondolatok szelében, ahol az alkotókészség mindenféle korláttól mentesen virágozhat, ahol minden lehetséges.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pénzért megvásárolhatsz egy jó kutyát, de a farkcsóválását nem veheted meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál tiszteletre méltó, mint az élet bölcsője, mint a megújulás anyaméhe. De ha elválasztjuk az élettől, kísértetté válik, torzképpé, vagy még annál is rosszabbá. Mert a halál, mint önálló szellemi hatalom, rendkívül léha hatalom, bűnös vonzereje kétségtelenül igen nagy, ámde a vele tartás éppoly kétségtelenül az emberi szellem legszörnyebb eltévelyedését jelenti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a roppant szakadék tátongott közöttük, amely két embert sokszor elválaszt egymástól, pedig egyetlen kimondott szó talán bőségesen áthidalhatná. De az emberek Bábelnél elfelejtettek beszélni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs abban semmi, ha észreveszed a gyengeségeket és felvállalod őket, hiszen sokkal egyszerűbb lesz szembenézni velük. Tedd meg. (...) Csak az a helyes megoldás, hogy szembenézel a szörnyekkel - a szörnyeket te teremted, és te is ölheted meg

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sűrű éjben fény leszek,
Mi távolból hozzám vezet,
És többé nem félek, ha karjaidban ébredek,
Ha szomjazol, én víz leszek,
S ha átölel majd két kezed,
Bármi lesz, bármi vár,
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi az élet? Örökös válás...
Alig találkozánk,
Búcsúzni kell, - mert az idő, e
Vén forspont vár reánk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szépség ereje hamarább elváltoztatja a becsületet abból, ami, kerítővé, mintsem a becsület hatalma a szépséget magához hasonlóvá tehetné. Ez valahol paradox volt, de a mai kor bebizonyítá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás