A címkéhez 2 602 idézet tartozik


Csöndesen múlatta az időt saját kis világában, melyben, ameddig a szem ellátott, a múlt emlékeivel teli zsúfolt régi csomagtartók vették körül. Kíváncsian és néha zavartan turkált ezekben. A csomagtartóknak körülbelül csak az egy tizede volt tele élénk és gyakran fájdalmas vagy kelletlen emlékekkel; a többi kilenctizedben pingvinek voltak, s ez módfelett meglepte őt. Amennyiben egyáltalán rájött, hogy csak álmodik, arra is rájött, hogy valószínűleg saját tudatalattiját fedezi fel álmában. Egyszer régen hallotta valahol, hogy az ember az agyának mindössze egytized részét használja gondolkodásra, és hogy akkor vajon mire való az a maradék kilenctized. Abban azonban biztos volt, hogy soha senki fel nem tételezné, hogy pingvinek tárolására.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bizonyos erdélyi embereken szoktam mosolyogni, amikor mutatják nekem, hogy az ő erdélyi fenyőfáik milyen erősek és milyen nagyra nőnek. Azt válaszolom nekik, igen, ezeket a nagy fenyőfákat a vihar pont derékban szokta kettétörni. A makacsság egy bizonyos szintig jó. De csak akkor, ha kellő rugalmassággal van ötvözve.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy tréfásnak szánt, de valójában morbid megjegyzés szerint azért nem tudtunk mindeddig kapcsolatba lépni a földönkívüliekkel, mert amikor valamely civilizáció eléri a mi mostani fejlettségi szintünket, akkor instabillá válik és elpusztítja önmagát. Én azonban optimista vagyok. Nem hiszem, hogy az emberi faj arra vetemedne, hogy beadja a kulcsot, éppen most, amikor a dolgok egyre izgalmasabbá válnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a világ a józan észre korlátozódna, akkor unalmas lenne az élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megmutatom az erőm. De ez az erő kevés. Ha egyesítjük mindannyiunk erejét, hatalmas erőt kapunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legnagyobb hatalom birtokosait a velük szemben megfogalmazott bírálattal és az átláthatóság kikényszerítésével kell korlátok között tartani; a sajtó feladata, hogy a hatalom által, önmaga védelmében folyamatosan terjesztett valótlanságokat megcáfolja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bár igyekeztem elfogadni, hogy van egy láthatatlan valóság, amely képes beavatkozni az életünkbe, igyekezetem egyetlen oka valójában nem volt más, mint az a szerelem, amit magamnak sem vallottam be, de észrevétlenül és mindent elsöprően kezdett elhatalmasodni rajtam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A helytelenül alkalmazott következetesség a legnagyobb következetlenség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Engem a kiközösítés nem a polgárok közé kergetett, mert ilyenek nem laktak ott, hanem a magányba. S én nem tudtam magányban élni. Azt akartam, hogy elismerjenek, hogy maguk közé fogadjanak, mert játszanom kellett, társakra volt szükségem. Tehát alkalmazkodtam hozzájuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha te meg tudod érteni, hogy lehet szenvedés nélkül élni, az nagyon nagy szó. De ne hidd, hogy mások is megértik. Valóban senki sem szeret szenvedni, mégis szinte mindenki keresi a fájdalmat, az áldozatot és igazolva érzik magukat, úgy érzik, önfeláldozásukkal kivívják gyermekeik, férjük, a szomszédaik és Isten elismerését.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Először is: amit elfelejtesz, egyáltalán nem leszel képes megbocsátani. Elfeledett bűnt nem lehet megbocsátani. Éppen azért van szükség bocsánatodra, mert nem tudod feledni, ami történt, az emlékezeted pedig még jóval azután is életben tartja a fájdalmat, hogy a kiváltó oka abbamaradt. Az emlékezés a fájdalom elraktározása. Pontosan ezért van szükség a megbocsátásra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán hónapokig kibírtuk volna, hogy ne legyen közöttünk perpatvar, de az örökös bizalmatlansága felborított minden békesség utáni vágyat. (...) Lassanként elzártunk minden kivezető utat, amin menekülni lehetett volna, aztán belenyugodtunk, hogy nincs kiút.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A függőséggel az a helyzet, hogy sohasem végződik jól, mert végül bármi is hozott minket mámoros állapotba, idővel a jó érzés elmúlik, és felváltja a fájdalom. Azt mondják, hogy addig nem szokhatsz le, amíg a padlóra nem kerülsz. De honnan tudhatod, hogy mikor kerülsz oda? Mert nem számít, hogy ez a dolog mennyire fájdalmas, néha lemondani róla sokkal fájdalmasabb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bizalmat csak egyszer
Adok, és csak egyszer
Kapok, mégsem kell félnünk, érzem, mert
A közöttünk gyúlt szikra
Hatalmas tűz mára,
Gyönyörben és mélyben hűség védett vára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszerűen csak boldog vagyok... életre kelt az álmom, amibe az elmúlt hetekben kapaszkodtam. Újra és újra azt képzeltem, hogy eljön majd a pillanat, amikor kiderül, hogy végig engem szerettél, és csak valamiféle borzalmas félreértés történt. Hogy majd minden fájdalmas rossz emlék a ködbe vész, és újra veled lehetek, és... megtörtént.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem csak egy jelenet egy rossz filmben,
A meghasadt szív is csak egy régi nóta,
Te is csak egy hatalmas probléma lehetsz,
Probléma, mely ismeri az utat a szívemhez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A filozófia a csalódásból ered. Mert a csalódás olyan fájdalmas, hogy könyveket kell írni és olvasni ahhoz, hogy az ember valahogy megértse, miről szól, hogy az ember a sírás helyett inkább énekeljen vagy gondolkozzék...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert bizony jobb, ha az ember megőrzi a lelke békéjét, s úgy teremti meg boldogságát, hogy belső nyugalma megmaradjon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, a fronton a legelső halál a legborzalmasabb. Amikor először hal meg a szemed előtt egy társad, amikor először ölsz meg egy ellenséges katonát, és belenézhetsz halott, üvegessé vált szemébe. Utána a szánalom, a félelem és a bűntudat érzése olyannyira eltompul, hogy az ember teljes lelki nyugalommal képes enni a konzervét egy hulla mellett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A megváltó szeretetben nem válik szét a nyomorult teremtmény meg a diadalmas Isten. A személyt kell figyelemmel szeretni és megkülönböztetve, a nagy Teremtő nevében, éppen. Nem kiszámítottan, egyengetve holmi égi karriereket. A hitnek legtöbbet a hit karrieristái ártanak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag soha nem látta még a virágot. És a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége. (...) A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna - a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná "hová?" és "miért?" Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak. Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszontagságos. Sok bátorság kell hozzá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az erotika óceán, a szerelem sziget az óceánban,
s a szigetlakó kalyibája olyan, amilyen, de maga építette
egy házhelynek és sírgödörnek egyaránt alkalmas földdarabra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hála érzés, és mint ilyen, megfoghatatlan, felmérhetetlen és emberi értékfogalmakkal ki nem fejezhető. Csak akkor van jogod számon tartani, ha Te tartozol vele másnak. Ez lelkiismereted feladata.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egyszer a bizalmat tönkretették, a túlélés kényszere megnehezíti az emberek számára, hogy ismét bízzanak olyan valakiben, aki sebeket okozott számukra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi célokat nem tudja az ember fogcsikorgatva és ökölbe szorított kézzel elérni, hanem csak nyitott kézzel. Éppoly kevéssé lehet a szelet megmarkolni, mint a nyugalmat ököllel átkarolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És akkor azt mondtad, vége. Bár voltak baljós előjelek, de engem, talán, mert nem volt megfelelő az időpont, talán, mert nem volt illő az alkalom, váratlanul ért, és egyszerűen nem tudtam mit kezdeni vele. Méltósággal mondtad, és arra kértél, fogadjam el én is méltósággal, mert nem lehet rajta változtatni, meg nem is volna érdemes. De én nem tudtam elfogadni. (...) Annyira lekötötte a figyelmemet az igyekezet, hogy nem vettem észre: amit én veszteségnek vélek, az neked már nyereség. De amikor észrevettem, hogy az, és nem részegedsz meg tőle, hanem józan maradsz, és együttérzőn próbálod, ha nem is megszüntetni - mert megszüntetni nem szüntetheted meg -, legalább enyhíteni a fájdalmat, akkor észhez tértem, és attól kezdve hagytam, hogy segíts. Noha tudtam, ez a segítség már nem nekem szól, akinek még az vagy, aki voltál, hanem egy idegennek, aki már nem az neked, aki volt, de akivel együtt kell majd élnem, hogy te is ugyanolyan idegen légy nekem, és úgy gondoljak rád, mint valakire, aki volt, de már nincsen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, hogy a "szeretet" fogalmával gyakran visszaélünk. Túl gyakran emlegetjük. Hiszek a szeretet fontosságában, ha ez a szó azt jelenti, hogy együtt vagyunk egy végtelen, üres, sötét univerzumban; hogy próbáljuk enyhíteni mások szenvedését, óvjuk egymás életét; segítünk egymásnak abban, hogy tisztességgel megálljuk a helyünket, hogy életünk kiteljesedjék, hogy el tudjuk fogadni életünk törékenységét és mulandóságát; segítünk egymásnak szembenézni a mulandósággal, minden dolgok hiábavalóságának fenyegető kételyével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mai ember egész életében olyan hatásoknak van kitéve, amelyek megrendítik a saját gondolkodásába vetett bizalmát. A szellemi függőségre ösztönzés, amelynek alá kell vetnie magát, megnyilvánul mindenben, amit hall, vagy olvas. (...) Ahol megszűnik az a meggyőződés, hogy az ember önálló gondolkodás útján jut el az igazsághoz, oda beférkőzik a szkepticizmus.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, hogy szeretlek;
(...)
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A birtoklás vágya (...) a szerelemben érhető tetten leginkább: a szerelmes ember szerelme tárgyának kizárólagos birtoklására törekszik, lelke fölött éppen olyan föltétlen hatalomra vágyik, mint a teste fölött, azt kívánja, hogy szerelmének tárgya csak őt szeresse, a leghatalmasabbként és legkívánatosabbként akar lakni és uralkodni a másik lelkében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokan nevezék e pályát tövisesnek; de higgy nekem: az embert éltében sokszor éri szerencsétlenség, jót s gonoszt egyformán. A különbség csak az: mert a gonosz úgy nézheti azt, mint büntetést, mely őtet leveri; a jó pedig, mint történetesen keresztülfutó szélvészt, melynek az ő lelkén hatalma nincs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A képzeletbeli sokkal hatalmasabb, mint az anyagi világ. Mert semmi sem lehet jobb annál, ahogy elképzeled. Mert csupán a megfoghatatlan ötletek, elgondolások, hitek, fantáziák elég tartósak. A kövek elporladnak. A fa elkorhad. Az emberek, mint tudjuk, meghalnak. De az olyan törékeny dolgok, mint egy gondolat, egy álom, egy legenda, sohasem múlnak el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem is egyfajta méreg (...). Megfertőzi a vért; átveszi az uralmat az elme felett; eluralkodik a testen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A reménytelenség látomásait vállalnia kell annak, aki születésével nagy merészen felcsap embernek, ahelyett, hogy megmaradna a fauna boldogabb birodalmában, ahol őznek-szarvasnak, borznak-bölénynek nincs "pályafutása", nem tervezi gyermekei "karrierjét", nem firtatja "istene titkát".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De csöndes szóval eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárult kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;
ki-bejár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás