A kategóriához 619 idézet tartozik (bővebb infó)


Az élet egy pénzdarab
feldobom néha
de tudom mi fontosabb:
az írás
nem a fej.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írás a skizofrénia társadalmilag elfogadott formája.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magyarországon nem azért áll nagy becsben az irodalom, mert ez az irodalom jobb volna, mint másutt, vagy az olvasója érzékenyebb és elszántabb, hanem azért, mert jobban egymásra vannak, voltak szorulva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal úgy, mint azzal, ha őt műveiben megösmerik: ez a legnagyobb jutalma.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Líra csak akkor jöhet létre, ha az ember minden pillanatban a levegőbe repülhet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretek magyarul írni, mert így jobban átérzem az írás lehetetlenségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írásszenvedély, amely olyannyira marcangoló, hogy bár az író olykor kínnal-keservvel írja az oldalakat, még jobban szenvedne, ha nem írna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vagyok az a kifejezett gyorsolvasó. Időbe telik, amíg egyik sorról áttérek a következőre. Élvezem a mondatokat. Ha nem tudok elgyönyörködni a mondatok szépségében, inkább felhagyom az olvasást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki él, csak harcban éghet -
csalják a titok-cselek;
aki költ, bírói széket
ül önnön maga felett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs jobb módja az érzelmek feltárásának, mint a költészet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Mese, a regény, az elbeszélés, mind hasonlít az élőlényekhez, s könnyen meglehet, hogy maguk is élnek. Van fejük, lábuk, vérkeringésük, s fel is vannak öltözve, mint az igazi emberek. S ha az arcuk közepéről hiányzik az orruk, vagy ha két bal cipőt húztak, az ember észreveszi, ha jól odafigyel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Írni sokféleképpen lehet. Van, aki egy szobában ül és ír, nem csinál semmi mást. Ezek boldogok. (...) Aztán vannak, akik úgy forgatják a tollat, mint a tőrt és kardot, vérrel írnak. (...) Ezek az írók, akiknek az írás csak eszköz, mert meg akarják változtatni a világot, ezek a boldogtalan írók, akik hatalmasok, mert van szellemük és erejük, de nincs bennük csend és áhítat, s ezért boldogtalanok. Ezek, akik le tudnak döfni egy szóval egy királyt, vagy a világrendet, de nem tudják kifejezni azt, ami az élet titkosabb értelme, az elragadtatást, hogy itt élünk a földön, a boldogságot, hogy nem vagyunk egyedül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igen, uraim, a regény: tükör, hosszú úton vándorol. Hol az ég kékjét tükrözi, hol az út pocsolyáinak sarát. És maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert, aki a tükröt viszi? A tükör pocsolyát mutat, és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utat, még inkább az útbiztost, aki tűri, hogy ott poshadjon a víz s megszülessék a pocsolya!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akinek a könyveit százezer példányban el tudják adni, az valamit nagyon kell hogy tudjon - akkor is, ha egyesek, például a "magas irodalom" hívei, ezt kevéssé értékelik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szó csak szó; és hogy gyógyítanád az összetört szívet a fülön át?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő, mely az elbeszélés eleme, az elbeszélésnek tárgyává is lehet; és ha túlzás is azt mondani, hogy lehetséges "az időt elbeszélni", azért az időről valamit elbeszélni nyilván mégsem olyan képtelen vállalkozás, mint amilyennek első pillantásra tetszett, s az effajta művet a "korrajz" mintájára talán az "időrajz" furcsa, ábrándos nevével lehetne illetni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a közlendőm senkit sem bánt meg, nem mondtam semmit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az író kitalált lény. Megálmodjuk, de sohasem találkozunk vele. Nem létezik, csak úgy tesz, mintha élne. Pusztán egy név, közmegegyezéssel vagy kései legendával létrehozott kép, egy több emberből összeállt magányos ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S csak írtam, írtam az éteri csöndbe`.
Megírtam a jót és a kínt,
Majd tűrtem, hogy a hajnal összegyűrje
A végtelen papírt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem hiszem, hogy az íróknak minden témában véleményt kell nyilvánítaniuk. Az író ember, aki történeteket beszél el. Természetesen van véleményem az abortuszról, vagy a nukleáris fegyverkezésről. De miért nyilatkozzam erről többet, mint bárki más? Margaret Mitchell az ideálom. Nézzék meg az életrajzát. Atlantában született, és ugyanott halt meg. Ez minden. De az Elfújta a szélben sűrűn teleírt oldalak követik egymást. Ezt akarom én is. Pokol az írónak, ha mindenki ismeri, ám senki sem olvassa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valami nagy baj ér, keresgéljük a szavakat, dadogunk, hosszú szüneteket iktatunk be. Elakadunk. Mások nyelvén keresztül azonban visszakapjuk a nyelvünket. Fordulhatunk a vershez. Kinyithatjuk a könyvet. Valaki már járt odalent a mélyben, és felhozta nekünk a szavakat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írás számomra nem több, mint az ujjaimmal való gondolkodás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Indulat nélkül az ember tollat soha ne fogjon, mert a derűs nyugalommal írott könyvek rettenetesen unalmasak, és eladhatóságuk csak silányságukkal vetekszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha frissen borotvált, pacsuliszagú, vasalt ingű íróval találkozol az utcán, biztos lehetsz benne: vagy a kiadóba megy előlegért, vagy nőhöz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyi a vers, mint sétálóutcákon
az ember. Jönnek, nyomulnak, lökdösődnek
s falhoz szorítják nehéz szívem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mintha szavakkal játszani nem annyi volna, mint magával az élettel játszani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem a kiszabdalt mérték, nem a lebékózott ritmus, nem a megszámlált hang teszik a poétát... A merész képek, az eleven költés; az ábrázolatok külömbfélesége és szépsége, az az enthusiasmus, tűz, sebes rohanás és erő, és az a nem tudom mi a szókban és gondolatokban, amelyet csak önként ajándékozhat a természet. Lehet írni verset poézis nélkül, és poéta lehetsz verselés nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, arról írjunk, amit ismerünk, mintha az ember valaha is írhatna arról, amit ismer, mintha az ismeret elengedhetetlen volna, holott a legfontosabb a kívánság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert minden szó új korlátot teremt,
a gondolat testének szabva formát
s e korlátok közt kigyózik a rend
lépcseje, melyen addig másszuk ormát
új és új látásnak, mígnem messze lent
köddé mosódik minden régi korlát,
s képekből összeáll a képtelen
korlátokból korlátlan végtelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, az élet az igazi, de én jobban szeretek olvasni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elterjedt az a nézet, mely szerint a detektívhistóriák leginkább a lóversenyre emlékeztetnek, ahol sok az induló, az esélyes ló és lovas. "A pénzedért arra fogadsz, akire akarsz." A közmegegyezés szerint az ilyen történetben a favorit nem hasonlít ahhoz, akit a lóversenypályán annak tartanak, vagyis: lehet kívülálló személy is. Nézzük meg, kiről tételezhető fel a legkevésbé, hogy a tettet elkövette, s ezzel tíz közül kilenc esetben munkánk véget is ért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalom a legjobb játék, amit az emberek kicsúfolására valaha is feltaláltak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, a legrövidebb életű írásos műfaj az újságban megjelent riport: holnap megjelenik, holnapután elfelejtik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amiért rám fognak emlékezni az emberek, az az Alapítvány trilógia és a robotika három törvénye. Amiért akarom, hogy emlékezzenek rám, az nem egy könyv. Nem is könyvek tucatjai. Minden egyes dolog, amit írtam, párhuzamba állítható, akár túl is szárnyalható valaki más művével. Viszont a teljes életművem nagyságrendben, minőségben és változatosságban megismételhetetlen. Ez az, amiért emlékezetes akarok lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás