A kategóriához 619 idézet tartozik (bővebb infó)


Minden szavadat úgy írni le, úgy ejteni ki, hogy elbírja a világi valóság teherpróbáját is. Talán ez az írás és az élet titka. Mert hasztalan áll a szó helyén az irodalmi térfogatban, ha világi térfogatban nem bírja el a valóság légköri nyomását.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a költemény nem jön olyan természetesen, ahogy levél sarjad a fán, jobb, ha egyáltalán nem is jön létre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A versek akár a gyerekek. Szeretnek olykor a szülők köré gyűlni, körbeülni őket, lábukhoz kuporodni, áhítattal figyelni minden egyes rezdülésüket. Kíváncsiak, folyton érdeklődőek: hogyan születtem, miért születtem, vártatok rám, ilyennek képzeltetek? Önmagukat kereső keserű út kezdete. A versek akár a gyerekek. Lehetnek fáradtak, energikusak, simulékonyak olykor hamisan huncutak. Nem lehet haragudni rájuk. Sokszor értelmetlenül idegennek hatnak szavaik, melyek sérülékeny lelkük bölcsőjéből szállanak a nagy, ijesztő világ vákuumába. Ezek idővel mind értelmet nyerő, igazán mély jelentésekké válnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tudósban is és a költőben is a gondolat elfogulatlanságát kell tisztelnünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írás véres-édes gyötrelem. Egész életemben egyetlen dalt írok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A próza morgó malom kelepe.
A vers a szívnek hárfa-éneke.
A próza mállik, szertehull ha régi.
A vers örök, mint minden ami égi!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A költészet minden tudások közül a legelső és a legutolsó - épp oly halhatatlan, mint az emberi szív.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Főleg azért keresem tehát a személyes érintkezést az olvasóval, hogy azt lássa bennem, aki valóban vagyok: a történet kiadóját - vagy legalábbis ennél nem sokkal többet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalmi nyelv fejlesztése, a szókincs bővítése alapvetően fontos - mondja Cathomas -, de egymagában nem elegendő. Állandóan újabb meg újabb erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az emberek elfogadják, használják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hőseimet elkísérem valameddig, majd egy dramaturgiai ponton elengedem kezüket, azon reményben, hogy most már boldogulnak nélkülem. Ekkor ők megkezdik önálló életüket. Ez a festmények, versek, regények, dalok, gyerekek sorsa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szó összeköti a látható nyomot a láthatatlan dologgal, a hiányzó dologgal, a vágyott vagy félt dologgal, akár egy szakadék fölé függesztett, törékeny szükséghíd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szó, ha olykor fájdalommal szállhat, nem ajkakon, a lelkekben bont szárnyat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nő nem munkálja meg tudatosan, amit ír: az érzés löki agyába a szavakat, nem a szótárakból keresi elő. Ha nagyon erős benne az érzés, természet adta változékony őszinteségében könnyedén, keresetlenül, nagyon pontosan fejezi ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy írjál, mint aki
egy villanásnyi-robbanásnyi,
gyújtópontnyi pillanatra
fellobbantja a lét minden lángját, tüzét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyereknek természetesebb tápláléka a vers, mint a próza. A kép színesebb, ha rímmel jön, s amit el nem mond a mondat, megértet a ritmus.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt (...) mondta egyszer, hogy nem szeret élő írókat olvasni, mert a mű a megítéléséhez szükséges távolságot csakis írója halála után nyerheti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem,
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyers dalú jelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magyar író nem tud úgy élni, mint a nyugati kollégák, akik, ha írnak két-három könyvet, megtehetik, hogy utána néhány éves szünetet tartsanak. De valahol szerencséje minden kis ország szerzőjének, hogy dolgoznia kell, nem válhat még életében saját szobrává.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az olvasás is gondolkozás, s az írás is beszéd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az örömtől sírtam, a szépség örömétől, a szavak értékének felismerésétől, attól, hogy így lehet mondani valamit, hogy könyvbe lehet zárni és kifejezni a mondhatatlant is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokkal jobban ismertem benső vívódásában is Bertukát (...), semmint tévednék, amikor leírom: ez az életkörülményivel örökké elégedetlen, sokat és nagyon enerváltan képzelődő, asszonyian nagyra törő, szerencsétlen fiatal leány valami öröklött makacssággal, daccal akarta megmutatni a világnak, hogy odakerül a legnagyobb élő magyar költő oldalára!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annak kifejezése, hogy nincs mit kifejezni, nincs miből kifejezni, nincs erő kifejezni, nincs vágy kifejezni, plusz a kifejezés feltétlen kötelessége. 

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ugyanabban a könyvben, amiben az ördögökről írok, muszáj írnom az angyalokról is. Nem lehet az egyiket a másik nélkül elképzelni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem a szenvedély írja a verseket. Minél személyesebbek, annál gyengébbek. Minél kevésbé érzünk valamit, annál erősebb a képességünk, hogy úgy fejezzük ki azt, ahogyan valójában van, de rendelkeznünk kell az érzékeltetés adottságával.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

...mi az élet költészet nélkül: csontváz, melynek bíbor ajkai, igéző keble lerohadtak, melynek csontüregében a kajánság kígyója lappang.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mondjam? Vagy hallgassak? A szomorú az, hogy így sincs mód a megismerésre. A megértetésre. A megértésre. Hiába minden, átalakulnak a gondolataink. Én ugyan ki akarom fejezni magam, szavakat közlök, megérted... de máris mást jelentenek. Neked is, másoknak is. Holnap már nekem is...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalom világai ott helyezkednek el, ahova tőlünk már nem jár vonat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki a gyermekek lelkében horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett, emléke jó helyen van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A költészet a gondolat és a zene kombinációja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A komédiaírók gyakran sokkal messzebbre látnak, mint a tragédiaköltők, vagy akik annak hiszik magukat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalom az, ami ráébreszti a népet, hogy ő a nép, az emberiséget, hogy az emberiség. Az írók el tudják érni, amire nem képes az orvostudomány: legyőzni a megsemmisülés fátumát. Hőseik bármilyen réges-rég éltek is, örökre a nép részévé válnak, és a halál nem fog rajtuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Első szabály. Ne használjunk pontosvesszőt! A pontosvesszők transzvesztita hermafroditák, amik az égvilágon semmit nem jelentenek. Mindössze azt jelzik, hogy leírójuk járt egyetemre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magánéletemben is csak egy irodalomkritikus és történész vagyok, hisz ez a foglalkozásom... Ennek alapján kész vagyok kijelenteni, hogyha bárki azt gondolja, hogy az evangéliumok legendák, vagy kitalált regények, akkor ezzel csak azt mutatja, hogy mennyire nem ért az irodalomkritikához. Már rengeteg regényt elolvastam, meg elég sokat tudok az emberiség hajnalán keletkezett legendákról is, és szilárd meggyőződésem, hogy az evangéliumok nem ezekhez hasonló történetek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szavakból kötöttem leplemet, s benne eltemetem magam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás