A kategóriához 202 idézet tartozik (bővebb infó)


A nép sokféle nyelven beszél, de egyforma szívvel szeret.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalom mindig is a mindennapi köznyelvből építkezik, azt használja fel arra, hogy elmondjon vele olyan dolgokat, melyek a köznyelv nem-művészi hasznosításával elmondhatatlanok. Él és visszaél a köznyelvvel - ahogyan ez a modern költészetben különösen tetten érhető. Ez a visszaélés: a művészet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyelv, az embernek ez a kincse, és nyelv helyes használata (...), szent műalkotás. És az, hogy a nyelv az idővel változik, átalakul, elfelejtődik és újjászületik (...), mit sem változtat a tényen, hogy az ember csak úgy szerezheti meg a nyelvvel való játék és a nyelv megváltoztatásának jogát, ha előzőleg elismeri teljes alávetettségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mondat: egy gondolat összefüggő, kerekded kifejezése, formai tagolása, természetes lélegzetvétele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyelvtan egy protokoll, mely összeköti a fület, a szájat és az elmét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kiejtett szó és a leírt szó között bámulatos szakadék tátong. A mondatot ki lehet forgatni úgy, hogy pontosan az ellenkezőjét jelentse az eredeti értelmének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A csend olyan tud lenni, akár a kudarc. Ha egy élénk beszélgetésben csönd áll be, az egy másodperc alatt érvénytelenné tud tenni mindent, ami addig elhangzott, mintha az egész csevej csupán szerencsés véletlen lett volna, mert csak idő kérdése volt mindvégig, hogy kiderüljön az igazság: hogy igazából nincs senkinek semmi mondanivalója a többiek számára. Miért nem tudnak az emberek csendben ülni egymás mellett anélkül, hogy unalmasnak, tehetetlennek és a többiek által kirekesztettnek éreznék magukat? A csend ráadásul mágnesként vonzza a süket dumákat, a beszélgetésben támadt űr kitöltésének vágya szüli a legostobább megjegyzéseket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha te sem tudsz azonosulni a modern nyelvújításokkal (köszcsi, puszcsi, szupcsi), akkor van egy tanácsom neked: ne bántsd a "kortárs magyar nyelvészeket", bízz a természetes kiválasztódásban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden a megszokáson múlik. A szó egy fogalom jegye, semmi több. Ami ezen túl van, azt beleképzeljük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írónak sohase legyen szótára. Minden szókeresés, még ha szükséges is, a közvetlenséget csorbítja. Azokkal a szavakkal írjunk, amelyeket ismerünk, amelyek emlékezetünkben élnek, amelyek természetesen bugyognak belőlünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyelv élőlény, játékos, szabad, vérpezsdítő, és szeretőül szegődik a szerencsések mellé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az érdekes, a finom negatív jelző.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki nem szereti a latin nyelvet, és nem hordja szívén a rendhagyó igék ügyét, az a társadalom szemete, gonosztevő és hazaáruló.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igyekszem rávenni az angyalt, hogy nézzük az MTV-t is, hogy onnan tanuljam meg a mostani szövegeket, de rohadjak meg, ha bármit is értek a hiphopból, még a nyelveken beszélés adományával is. Hogyhogy a buksza mindig nő, a köcsög mindig férfi, de mind a kettő lehet gyökér? Hogyhogy a csíkot felrántják, a spanglit sodorják, az anyagot meg általában lövik? Miért baj az, ha valaki retkes, és miért jó, ha tökös? Tulajdonképpen mi a különbség egy dzsí meg egy gádzsi között? A lóvét miért virítsam, ha a fuxot meg villantani kell? Megannyi égető kérdés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szent-e a nyelv, amit szlenggé, gyalázkodássá aljasítanak a szórakoztató ipar és a politika pojácái? Szentek-e a szavak, amit annyira őriztek, ápoltak, becéztek - szerb, szlovák, zsidó, német, román származásuktól függetlenül - a magyar nép legnagyobb fiai, írók, költők, színészek, igazi államférfiak? Szentek maradtak-e a szavak, amelyeket megfosztottak értelmüktől? (...) Véletlen-e, hogy a görög és latin magas kultúrák piedesztálra emelték a nyelv művészeit, a retorika mestereit, és elkergették a nyilvánosság elől a nyelv, a stílus megrongálóit. Jól tudták, hogy amikor a nyelv tisztaságát védik, a hazájukat védik, azt a kultúrát védik, amelyet szülőanyjukként szerettek és tiszteltek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Idegen nemzetiségűek között a lelki kapcsolat eszköze a nyelv.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tibeti nyelvben az "áldás" szó átváltozást jelent valamilyen fenség, magasztosság vagy erő segítségével. Egyszerűen szólva az áldás olyan élménynek, tapasztalatnak az eredménye, amely jobbá teszi az elmét, szellemi emelkedést idéz elő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs csúnya nyelv. Csak csúf és ostoba gondolatimitációk vannak, amelyeket szegény megalázott nyelv kénytelen-kelletlen közvetít. Mert a nyelv is lehet kiszolgáltatott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szavak pillérein ível át a gondolat a mélységek fölött. És a gondolat szilárd oszlopfőin szavak hídja feszül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szó pedig, ha egyszer elhangzott, tovább is adható, és gurul, mint a frissen vert pénz, fényét-színét váltva gurultában, hogy aztán amikor odaér, ahol zsebre is vágják, ott már mást jelentsen, mint akkor jelentett, amikor kimondták.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van mindenféle szó. Szúró, sebző szavak, és simogató, gyógyító szavak is. (...) Hát ha a bajt szó okozta, akkor miért ne szerezhetne békét ugyancsak egy szó, egy másik? Csakhogy (...) nem találja azt a szót. Ha tudja is, hogy van ilyen, ugyan hol keresse? Még talán fűszál és bogár sincs annyi a világon, mint amennyi szó van. És ezek a szavak még színjátszóak is, mást jelentenek, aszerint, hogy ki mondja őket, kinek, mikor, miért. (...) Néha a saját kimondott szava köti gúzsba az embert. A szó uralkodik a gazdáján, ahelyett, hogy az ember uralkodna a szaván.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sérült gyöngyszemet ki lehet csiszolni és visszanyerheti eredeti fényét, de a könnyelműen kiejtett szónak nincsen orvossága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a nyelv véd meg minket a névtelen dolgok rettenetétől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szavak, szavak, szavak. Nyomuk van, és nem jelentenek semmit. Sorrendjüket változtatva változik jelentésük is. Ki az az őrült, aki tönkremenne értük? Ha nem titkolódzunk, keveset érnek a szavak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyes szavak csupán levelei, vékony ágai a nyelv törzsökének, azok rombolása könnyebben pótolható: de a szókötési formák azon nemesb ereket, csatornákat képezik, melyeken a fa éltető nedve kereng.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mért van az, hogy a
rosszra bőven jut szavunk;
a jóra: alig?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szavaknak nagy hibájuk, hogy mindenki mást ért alattuk. Először egyeztetni kell őket, mint a különféle órákat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás