A kategóriához 70 idézet tartozik (bővebb infó)


Itt nyugszik nőm, e néma hant alatt,
s én otthon leltem meg nyugalmamat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mint a szelíd tavaszalkony, olyan volt ifju halálod,
S gyász örök éje borult ránk a bus alkony után.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki itt nyugtalankodik csendesen,
Író volt és elköltözött az élők sorába.
Halt harminchat évig, élt néhány napot,
S ha gondolkozott, csak álmodott
Néhány lapot. S mikor kinevették:
Azt hitte, hogy kacagtatott.
Most itt fekszik e nehéz
Temetői hant alatt,
Zöld koponyáján kiüt a csíra
És azt álmodja, hogy él.
Szegény. Béke hangjaira!
Ámen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha rám gondoltok, köztetek leszek,
de fáj, ha látom könnyetek.
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok,
mert én már Istennél vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Drága összetört virágaink,
Pihenjetek csendesen,
Ne érezzétek fájó könnyeink,
Álmodjatok, míg találkozunk
odafenn.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Voltam, mert lettem,
Untam, hát mentem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Természeten s törvényein az éj sötétje ült.
Isten szólt: - Legyen Newton! - S mindenre fény derült.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal,
És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal.
Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata:
Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

E hant alatt nyugszik derék Cseke Janó,
Kit a karám felett fejbe rúgott a ló.
Máskor a karámot magosabbra gyártsák,
Hogy senkit ne érjen illen csúf barátság!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megrontott tested már búsan rejti a mély sír,
Ám emléked örök kincse szivünk vigasza.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kinek gyermekét nem fedi sírhalom, az nem tudja mi az igazi fájdalom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon akartam élni még,

Érezni szívetek melegét.

Nem adta a sors nekem,

Elvámolta az életem.

Búcsú nélkül kellett elmennem,

Őrizzetek szívetekben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megszületett, virágzott, eltemették, kimászott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Itt nyugosznak ők szelíden,
Béke, üdvösség velük,
Megpihenve, tiszta hitben
Él tovább is szellemük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Síromnál sírva meg ne állj!
Nem vagyok ott, nincs is halál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az eszmének volt hőse és szolgája
Hirdette lángolón az Úr szavát
Nevét nem törli el idők homálya
Áldóan adja kor a kornak át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne szánj meg éltem szűnte után, útas!
Ne szánj! nyugalmam felzavaró szavat
Ne mondj felettem, kinjaimnak
Vélem egyűtt temetése itt lett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legyen neked könnyű a föld!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ifju virág volt, mit se tudott a lét viharáról,
S máris törve pihen, s törve sir érte szivünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De sokáig elnéznélek, ha még egyszer láthatnálak!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A test elragadtatott a földről; nem úgy mindaz, ami reá emlékeztet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szívük megpihenni tér ott lent a mélyben,
Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi nem válunk el, csak te előre mentél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mondtam, hogy beteg vagyok!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megölte Ámor fegyvere,
Most itt nyugszik e hant alatt.
François Villon a neve,
És szegény kisdiák maradt.
Nem szerzett vagyont ezalatt,
Hisz odaadta mindenét,
Kenyeret, asztalt, kosarat,
Mondj egy imát, az Istenért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Im, egy boldogtalan
Élet után
Itt fekszik oktalan
Ez a leány!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak egyet álmodsz, és jövök,
A földön itt mi sem örök,
S melletted leszek újra én.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eltemette mélyen a lektor.

Vigasztalt: - "Feltámadunk egykor!"

Örök béke poraira!

Deleatur soraira.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ó, állj meg itt, s gondolj rám, idegen! Voltam én is, mint te, oly eleven. S leszel te is halott, mint én vagyok. Készülj: vár rád a sír s az angyalok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Üzte vad láz régen,
Megölte gyász, szégyen;
Mostoha világnak
Árvája, - de már csak
A béke övé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vándor, ha erre jársz,
itt egy szomorú emléket látsz:
Kicsiny fiút takar e sír -
Lehajtott fejjel idézd fel őt.
Kapott biciklit, kisautót,
Szerető családot, szülőt, nagyszülőt,
Dacolt a veszéllyel,
Végül mégis ő ment el vesztesen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elengedem mindenki tartozását,
felejtsd el arcom romló földi mását.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halálnak éjszakája vissza őt nem adja már,
Mert a sírok éjszakája át nem léphető határ.
Lengjen hát sírodon béke,
Bárha dűljön a világ,
Semmiségek éjjelébe
Jó barátid hű emléke
Halhatatlan mécsvilág.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás