„
Nem baj, arcod színe más,
Ha szemedben ott él a fény,
Nem baj, másképp néznek rád,
Még van néhány igaz barát.
”
„
Az ember csak egyet akar, az álmaihoz felnőni,
Mire felnő, az álmokat lassan elfelejti.
”
„
Az ostorom saját hátamon csattan,
Minden pofont magamnak adtam.
Egy darab a fényből, bennem a szándék,
Nem verekednék, már nem anyáznék.
Megláttam, ahogy vergődik énem,
De nem hagyom el, már többé nem.
Az élet elfogad, te őt miért nem?
Az ördögöt megingatom hitében.
Angyalok vagytok, de szárnyak híján
Majomjelmezben ugrálsz az indán.
Szeretlek, mert én szeretni jöttem,
Ez van, ennyi telik tőlem.
”
„ Aki a hallgatásom nem érti, az a beszédemet sem. ”
„
Úton lenni - semmi.
Útnak kéne lenni
legalább.
A célt senki se tudja.
Majd egyszer megmutatja
önmagát.
”
„
Rólad álmodtam, de ez mit se számít már,
Én bújtam hozzád, és te nem taszítottál.
De szívem megtorpant, hisz összedőlt a vár,
Mert a valóságban mindig meg van szabva egy határ.
”
„
Úgy volt, hogy mindig a másik hal meg,
Más bolondul meg, mi meg sosem.
”
„
Te vagy újra az ajtóm előtt
Ki valaha oly gyakran jött,
A folyton alakot változtató,
Örökös illúzió,
Lenge szárnyon tovább illanó
Szökött szerelempillangó.
”
„
Valami szomorú dallam hangjai halkan
Kísértenek éjszakákon át.
Velem vannak, és együtt
Dúdolgatjuk a halál dalát.
”
„
Torták, rózsák, égő gyertyák,
s néhány szívből jövő kívánság -
Ha elmúltál már ennyi meg ennyi,
nem kell azt úgy a szívedre venni.
”
„
Oh, bárcsak érinthetnél!
Ne kérd, hogy: lassan a testtel!
Ne súgd, hogy: most ne siesd el!
Oh, bárcsak érinthetném!
”
„
Hol van már a szép világ?
Számodra messze már,
De néha még a magasba vágysz,
Mint hulló kő zuhansz tovább.
”
„
Maradni szeretnék, el sem hiszed, mennyire,
Még nem is sejtem, miként futok olyan messzire,
Hol már nem éget emléked, ahol nem édes csókod,
Nem hiszem, hogy bárhol lehetnék még ilyen boldog.
Maradni szeretnék, tán nem is baj, hogy nem lehet,
Ugyan, miért lennék itt, ha nem foghatom meg kezed?
Szellemként jár majd egy hűvös árny a faladon,
Ha másból nem, majd ebből tudni fogod, mikor feladom...
”
„
Egy út van, ami előre visz, az összes többi zsákutcába fut,
Célba ér, kiben meg van hit, rátalál, ha szeretni tud.
”
„
Elmenni messze,
magasba felrepülni,
csapódni kőhöz,
üvegként összetörni.
Veled, mégis egyedül
állni, csak állni szótlan,
végleg összeforrva
az életen túl, egy csókban.
”
„
Szeress, úgy ahogy még nem szeretett senki sem.
Szeress úgy, ahogy még nem szerettél senkit sem.
”
„
Csak elveszett álmok, miket évekig kerestél,
Újrakezdted százszor, de mindig vesztettél.
Folytatni nincs erőd, úgy érzed, nincs jövőd,
De nem adhatod fel, van még időd.
”
„
Mért kínzol, mért nem hagysz el?
Szemed mért kérlel még,
Hogyha búcsúznod kell?
”
„
A gondolat,
Az indulat
Eltűnik egy perc alatt;
Álmaink
A verseink,
Filmjeink és dalaink.
”
„
Könnyek között jöttem emberként élni,
Anyám karja féltőn vigyázott rám.
Az első bánatomra egy mosoly volt a válasz,
Nincs baj, az élet ilyen, néha fáj.
”
„
Én majd itt várok rád, hol árnyékot sem vet rám a fény.
Nem találok mást, mert tudom jól, hogy veled volt szép,
csak az fáj, hogy emlékedben halványabban élek,
úgy félek, hogy elfelejtesz végleg.
”
„
Utolsó arcomat
Neked mutatom most, kedvesem.
Elviheted magaddal,
Kísérjen utadon szerelmesen.
”
„
Az én medencém nem úszó,
egyszerűen csak Kárpát.
”
„
Jó az, ha mindent, ahogy van,
Úgy el tudsz fogadni!
A baj mindig múló állapot -
Nem kell folyton keresni!
Ha fejjel vagy a homokban,
Nem látszik, hogy milyen szép ez a nap,
Hogy milyen kék az ég.
”
„
Volt egy mosoly is még, voltak lopott csókok,
lopott volt minden pillanat, az örömök, a kínok,
már tudom, semmi sem volt igaz,
már tudom, illúzió volt minden,
nem volt igaz az ölelés, de nem fáj már a nincsen.
Most már szinte mindegy, mit írtam akkor, mit éreztem éppen,
már nem karcol több csíkot a bánat az éjszakai égen.
”
„ Jobb, hogy néha az eszemre, s nem a szívemre hallgatok. ”
„
Nézd,
Fakó ez a kép,
De bennem szép,
Ugyanúgy, mint rég.
Bennem a fénykép,
Benned a Fény képe ég,
Mindig ég.
”
„
Ha úgy tűnik, nincs segítség,
közelebb van, mint remélnéd.
”
„
Itt, most azonnal
talpra állok, és többé nem hátrálok.
Már tudom, miben hiszek itt belül,
Ébren és életben vagyok.
”
„
Engedj közelebb, engedd, hogy én is ott legyek,
Látni akarom, és érezni azt, amit lehet!
Égjen a tűz, engedd, hogy meglássalak,
Legyen úgy, ahogy nem szabad!
”
„
Ha valamikor elhagyja az iskolapadot,
ugrik egy-két szaltót és áldja a napot,
hisz hajtott, küzdött, de így sem lett jobb másnál,
nem is jutott feljebb egy átlag szakmunkásnál.
”
„
Amit mondanék, mind hazugság,
Még soha nem kerestem erre szót,
Tudod, az elveszettek nem tudják,
Hogyan is kell kimondani a jót.
”
„
Vak vezetett világtalant, amíg éltem életem,
Eszem mindig helyén volt, bár nem tudom, miért élhettem.
Szél söpörte messze, amit véghezvittem és megtettem.
”
„
Filmekben élsz, és arra vágysz,
Olyan legyél, mint ők, a szereplők,
Akik eljátsszák helyetted azt, hogy élsz.
”
„
Guruljunk le patakparti víztükröt lesve,
A kis fahídon menjünk át halakat keresve!
Olcsó hippik vagyunk, még te is az lehetsz,
Ahogy hullnak a virágszirmok: szeretsz vagy nem szeretsz?
”
HIBA!
Kérlek várj... az idézetek már úton vannak!
Nincs több ide tartozó idézet. Elfogyott...
Ha a hagyományos módon szeretnél bejelentkezni vagy regisztrálni, bökj az alábbi gonbok közül az egyikre: