„ Minden érzés más, minden ember változik,
Van, ami örök, és van, ami csak távozik.
Van, ami szép, olykor megható,
A lélek szava, mi felmutatható. ”

„ Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok!
Szeretlek, és melletted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még.
S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék! ”

„ Őrlángra tettél engem,
Elhagytál, megértettem.
Ösztön csak a szerelem,
Gyengeség, villamosság. ”

„ Estefelé, ha egyedül élsz,
Van annyi jel, hogy elképzeld.
Vár a világ, s ha bárhova mész,
Rád talál egyszer egy angyal, miért is félsz? ”

„ Ha lenne még egy életem,
és újra kezdeném,
másként lenne minden,
igen,
a napjaim veled élném. ”

„ Ha bűn, hogy várok rád, örökké bűnben élek.
Ha bűn az álmodás, én vállalom ezt a vétket.
Száz harcot vívtam már viharral, zúgó széllel,
De nem tudom, még nem tudom, a szíved hogy érjem el. ”

„ Aki nem vak, látja, mi a lényeg,
Annak tiszta a kép:
Kötélen táncol az élet,
Alatta tátongó szakadék. ”

„ Próbálok számot vetni az életemmel.
Nem fognál kézen,
És vinnél valami új helyre?
Nem tudom, ki vagy,
De hozzád tartozom. ”

„ Mindig légy velem, akkor is, ha fáj,
hogyha távol vagyok, mindig visszavárj! ”

„ Ne érj hozzám,
Csak lépj mellém,
Érints meg ott, ahol a ritmus lüktet, és tol felém.
Ringass csak el,
Ne ébressz fel,
Érzem az illatodon át, a szíved is rám figyel. ”

„ Bár közel vagyunk egymáshoz,
úgy érezzük, mérföldek választanak el. ”

„ A világot beoltanám sokszor, a vakcinám: szeress,
De máskor a világ olt be engem és senki nem keres.
Nem játszom el nektek, hogy a pajzsom nem reped,
Mert aki folyton karanténban él, végül magában reked. ”

„ Soha ne sírj, ha véget ér egy álom!
Soha ne sírj, az élet megy tovább.
Itt vagyok én, s csak érted, neked játszom,
A jó barát a bajban is barát. ”

„ A hosszú út előtt
Adj még egy kis időt,
A szívemnek tüzet
A harcomnak erőt. ”

„ Fejessel ugorjunk, hiszen az élet mély. ”

„ Kifakult a jelen, csak a múlt eleven,
Vérzik a szívünk, sohasem feledünk,
Emléked örökké él. ”

„ Magadba roskadsz, mint egy elfáradt gyerek,
Szél fújta szavaid úgysem hallják meg.
Kopott ágyak, párnák, szakadt, piszkos függöny,
S lassan a földre hull egy üvegszínű könny. ”

„ Mosolyogva ébredek, mosolyogva félek,
mosolyogva kérek, mert mosolyogva élek,
mosolyogva nézek, csak mosolyogva érzek,
mosolyogj, ha kérlek, a mosolyodból élek. ”

„ Te vagy az ékszer,
te vagy a dicséret, ha megérdemlem,
te vagy az öröm,
te vagy a szerviz, hogyha nem működöm. ”

„ Ha sírok néha, szerelmeddel ölelj át,
Fáradt, gyenge napjaimon vezess át.
Csak fogd a kezem, s maradj
Mellettem, amíg érzed,
Hogy zajos a világ. ”

„ A kezdet hordozza az ígéretet,
De az elmúlás mondja az ítéletet.
Főnixként hamvadból ébredhet fel,
De újjászületned a belsődben kell. ”

„ Lassíts le egy percre ember,
leelőzted magad!
De tudod, hogy nem tart örökké,
hiszen volt már annyi jel,
hogy ami egyszer volt, újra nem jön el. ”

„ Neked megteszem, másnak sohasem,
Hogy várok rád, akár hosszú éveken át.
Ezt én választottam, ezt én így akarom,
Ez nekem oly nagyon kedves, ezt neked is kívánom. ”

„ Ha próbálnálak, se tudnálak elfelejteni,
Minden, mi volt, bennem él, a szívem úgysem engedi. ”

„ Sokszor az jár a fejemben, egyedül maradtam,
Túléljük a telet és majd szeretünk tavasszal. ”

„ A Mennyben számomra nincs hely még,
mer` oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
túl alacsony vagyok, és távol az ég...! ”

„ Gyere, ülj ide mellém, hadd súgjak valamit!
A kapocs közöttünk, mi kettőnket alakít.
Nem kell más, nem érdekel senki,
Tőlem téged senki nem tud elvenni.
Hogy veled maradok-e? Tudod a választ...
Amíg csak élek, mindig nyújtom a támaszt.
Itt vagy mellettem, más nem számít,
Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít.
Ha elmennél, nem lenne értelme
Folytatni, többé nem kelnék életre! ”

„ Melletted millió ember nézi, hogy hova lép.
Nagyon szépek, mégsem élnek. Vannak, de ez nem elég,
Szívük mélyén sötétség van a szivárvány helyén.
Te olyan más vagy: nagyon vártad, hogy jöjjön érted a fény. ”

„ Ilyenek voltunk, vadak és jók,

Bűnösök közt is ártatlanok.

Ilyenek voltunk, és marad egy jel,

Amit itt hagyunk, ha indulni kell. ”

„ Én szállok az idővel és a széllel szembe talán,
Telve a reménnyel: aki elment, vár még rám.
Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám,
Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám.
Nem büntethet az ég, ha így állok eléd,
Lelkemben bűntelenül,
Mert hiányzol. ”

„ Csak benned él, csak bennem él
ez a furcsa szerelem,
ha értenéd, ha érteném,
már nem lennél velem. ”

„ Hazám torz teteme fölött
Tébolyult bohóc táncol,
Őrjöngő szirénhangja
Szorosan magához láncol. ”

„ Szólt az angyal -
csak egy az élet!
Nem teheti, hogy elmegy -
élhetne végre!
Mert jól tette dolgát,
amíg tehette,
kincs lesz egyszer minden,
s legenda körülötte:
ő lesz az új monda,
az embert kiáltó -
ő lesz a példa -
az embert megváltó.
Ő lesz, ki az embert
becsületből hitte.
Ő lesz egy szegény sors
szenvedő szülötte. ”

„ Bús felhők között az ég,
Bár eső rejti, mindig kék.
Azt súgja; nem lesz gond,
Folyton csak ennyit mond. ”

„ Az elveszett játékok életre kelnek
és körbe kigyúlnak a fények. ”