„ A döntés itt a két kezünkben,
Nem a végzetünkben. ”

„ A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit nem ér,
S ha nincsen barátunk, elvisz a szél. ”

„ Rólad szól minden reggel,
Hozzád vezet minden út.
A világ nélküled már semmit nem jelent,
A világ nélküled, meghalt a szó és a csend. ”

„ Ma is itt vagy mindenemben,
Hiszen így rendelt a sors.
S mindig érzem képzeletben,
Ahogy szelíden átkarolsz. ”

„ Legyél szín a szürkületben, ha engedi az aurád,
ha túl szűk a szó rád, ne siettesd az órád. ”

„ A holnap mindig annyit ér,
Amennyit megtettél a tegnapért. ”

„ Tudom, hogy mindenhová hordasz magaddal.
Én csak írom, de te magad vagy a dallam,
Ami mindkettőnkben lüktet. ”

„ Kell, hogy emlékezz minden álmodra,
Mert csak űrt hagy majd múltad számodra.
Hogyha félsz attól, mit most megtennél,
Tudd meg, hogy lesz jó, és nem vesztettél. ”

„ Ne légy olyan, aki másokat magasztal,
Aki magának él, az többet tapasztal. ”

„ Ha akarod, suttoghatsz,
Nekem az is elég, hogy halljam,
És én majd ott leszek,
és segítek, ha baj van. ”

„ Kívántalak mindig téged,
De a perc nem jön el soha már.
Csak játéknak nézted a szívem,
És ha volt kedved, játszadoztál. ”

„ Arcom elé vonom az estét,
célpontom a csillagod.
Ömlik rám a szürke festék,
vagyok, aki nem vagyok. ”

„ Most kell, árts, vagy most kell, érts.
Most kell, gyűlölj, vagy most kell, félts.
Figyelj rám itt és most, hogy el ne késs. ”

„ Büszke nyárfa, miért állsz, miért búsulsz a réten?
Majd elhozza a holnap egy zacskóban a Holdat,
Koronádra tűzi, veled marad, míg tűri,
Aztán eldőltök végleg. Mindkettőtökben érett
Vágy lesz bármi másra: az édes elmúlásra. ”

„ Neked is új reményt ad minden nap,
Adj esélyt a rejtett álmodnak.
A szíved rég valóra váltaná,
Tégy ma esküt rá! ”

„ Álmodozok róla, hogy majd a szabadban elterülve
Nyugalom lesz mindenhol, és bezárkózom belülre,
Az elmém titkos zugába, és rájövök majd végre,
Hogy te hiányzol egyedül az út végéhez érve. ”

„ Csak akkor hiányzol, amikor lélegzem! ”

„ Teljességre vágyom, nem mértéktelen létre.
Ez az én játékszabályom,
és annyit teszek érte, hogy
minden ajándékot és minden kínt
úgy adok vissza, ahogy itt bent érint. 
De szemet szemért játékot nem játszom,
mert abban én is elvesztem a látásom. ”

„ Miért kell oly sok beszéd
Hisz az első szóból mindezt érthetnéd
Miről a szám csukva beszélt. ”

„ Úgy múlik el minden, ami fáj,
Hogyha úgy tartja kedve, néha hazajár,
Nem szól hozzád, csak leül egyedül,
Hogy érezd, hogy élsz ott legbelül. ”

„ Ha ma elvesztem
Holnap újra kezdem
Ha egymagamban is kell összeesnem
Talán jobban is lehetne élni
Hisz egy halálraítélt is tud még remélni. ”

„ Arra való egy válság, hogy
A nyomorultak lássák, hogy
A hitelből vett ásóikkal
A saját sírjukat ássák. ”

„ Ha nem hiszed el, hogy az élet
Tényleg örökké tart,
Hiába úszol, belefulladsz, pedig
Ott van a másik part. ”

„ Eljött valaki a csend partjára
üvölteni: Végre!
Megkapta a semmit
a mindenért cserébe. ”

„ Másfél hete gondolatom másra nem képes,
Gyűlölöm, hogy a fájásod még ilyenkor is édes.
Álomvilág, amit egykoron megkaptam,
De most hiányodból éhezőként egy mély verem, egy katlan. ”

„ A tükörben az arc nem fél
az ablakban a lány még kér
baráti tor a lány él s kiált
odakint csak rám várt. ”

„ Döntened kell, mi a fontosabb,
Megnyisd, vagy őrizd önmagad.
Csak félig él, aki nem szabad,
A rabok szíve megszakad. ”

„ Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem,
De kezeli mindennap.
Egyszer mutat majd egy tisztább képet a tükörben.
Az leszek én, lehet, éppen holnap. ”

„ Életem, mit húrjaidon fontál nekem, elkísér,
egy kottába írt olthatatlan szenvedély,
mert benne él a holnap,
minden új remény, amiért élnem kell. ”

„ Mérgezett az éj veled, de vonz magához minden álma.
Kezed vezet e tiltott csendben és a vad bűntudat. ”

„ Nem sírok én, mire volna jó a sírás?
Hálásan őrzöm majd mindazt, mi volt.
A szívemben így megmarad minden szép emlék. ”

„ Nem csupán csak egy véletlen,
Hogy más kidőlt, de te életben,

És írod át, amit írt az életed rád. ”

„ Bocsáss meg mindent magadnak!
Hisz egyszer úgyis elévül.
Semmi rossz nem tart örökké.
Végül megszépül... ”

„ Álomtánc volt, csodavilág,
Két parázsból gyönyörű láng,
De áruló fényt minden csillag meglát,
És nézd, most árnyak földje vár ránk. ”

„ Sötét erdőn leszek kis ház,
Mely meleg fénnyel hívogat,
Érezd, hogy ha szólok hozzád,
Minden szavam simogat. ”