„ Vagy bejön, vagy nem: egy kártyaasztal az élet,
A sors osztja a lapot, mi meg rakjuk a tétet. ”

„ Ha dob helyett harsona szól,
És nyitják a menny kapuját,
Ott menetel seregünk,
A csillagösvényen tovább. ”

„ Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem, ameddig jó nekem,
De azt hiszem, most van itt a perc, hogy fogd a két kezem, az kell nekem,
Mert ha itt vagy velem, a szívem megpihen. ”

„ Te voltál a hosszútűrő helyettem
Pedig úgy éreztem, minden én vagyok
Éltél árnyék módra mögöttem
De téged hoztak a mennyei címlapok. ”

„ Akárhogy nézem, színházban vagyok,
Páholyból néznek rám furcsa alakok.
Mindenki mást hisz, más színt visel,
S valódi arcát álarc rejti el.
Mégis meddig éljünk álarcok mögött?
Mit kell eltitkolnunk így egymás között? ”

„ Olyan magasan vagyok, hogy hallom a mennyországot.
De a mennyország nem hall engem. ”

„ Mint két gálya éjnek tengerén,
de a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Épp csak összesodort az ár,
de a sors az elválaszt már -
mondd, miért sápadt így el bennünk a fény? ”

„ Tükrödben árnyék, az árnyékod tükröző folt
Középen ott állsz, és érzed, hogy fordítva volt
Belépsz a tükörbe, megint egy ördögi kör
Nincs helyed, valaki mégis a helyedre tör. ”

„ Asszonyt és italt ne utasíts vissza. ”

„ Az otthon ott volt, ahol bejártunk
mindent százezerszer már. ”

„ Megtaláltad, pedig nem kerested,
Nem kérted, mégis megkaptad a tested. ”

„ Lehet, hogy csak egyszer élsz,
de tiéd lehet, bármit kérsz.
Ha szabad vagy, és szállni se félsz,
csak tépd le a láncot, és célhoz érsz. ”

„ Néma ezüst holdfény fenn,
Az Öröklét Örökös Csendjében
Csak a szél és én jár benn,
Az Elmúlás Szomorú Kertjében. ”

„ Ha megért egy barát, az felér most bármivel. ”

„ Döntened kell, mi a fontosabb,
velem vagy nélkülem légy szabad.
Szerelmem égető tüzében égsz,
vagy álmok nélküli sötétben? ”

„ A mosolyod kiűzi lelkemből a sötét fellegeket
Egy édes álomban, amit valahol láttam.
Még ha a lemenő nap magával is ragad,
árnyékaink mégis összefonódnak. ”

„ Ezt még el kell mondanom, magamban nem tarthatom.
Figyelj, érdekes! Nem vagyok tökéletes. ”

„ A kulcs, ami a mennyet nyitja
A pokolba is jó, fordítva.
A kulcs, ami a pokolba jó
Az igazából a mennyből való. ”

„ Most nem szólnak a csillagok,
az árnyékok most túl nagyok,
az antennákról víz csorog,
felhők, ne sírjatok! ”

„ Nincs szebb ajándék,
nekem nem kell már semmi,
csak veled szeretnék önmagam lenni. ”

„ Aki átlépte már, csak az tudja, hol a határ. ”

„ Pont ez a baj veled:
Van eszed, de nem él a szíved,
Nem vagy ugyan beteg,
De a bogyókat szeded.
Az emberek utálják,
Amit nem értenek,
Ravaszkodnod, látod,
Nem érte meg. ”

„ A szó veszélyes fegyver
és van, aki fegyvertelen. ”

„ A hited építed, és zuhansz az állványról,
Mert nem mondtál le még minden bálványról. ”

„ Én nem akarok senki lenni, ha nem vagy itt,
Így elfogyok, ahogy a láng.
Én nem tudok valaki lenni, ha nem vagy itt,
Egy út kéne még hozzád. ”

„ Emlékízű álmaimból
Mégis könnyen ébredek,
És már nem is kérdezem,
Hogy miért nem maradtál velem?
Már csak arra kérlek:
Ne is gondolj rám. ”

„ Mindig lesz egy olyan valaki,
aki rosszat fog rólad mondani,
csak hogy jobban érezze magát. ”

„ Hátha majd most hoz
az élet olyat, hogy halál a vége,
ott nem emlékezni másra, csak szépre. ”

„ Akinek a lé határozza meg a tudatát, az csak törtet,
De ha szívből élsz is, jól vigyázz, mert az meg összetörhet.
Harcolj, hogyha fontos! A Félelmedet küzdd le!
De ha fehéren és feketén látsz csak, az élet neked szürke. ”

„ Úgy kellenék, ahogy élni nem tudok,
De hogy eljutsz hozzám ezen az úton, sose várhatod.
Úgy festenék, mint az álomképeid,
Hol a főalak csak érted él és mégsem létezik. ”

„ Körül az éjszakába` egyedül lenni kell,
Hogy igazi nagyot üssön a szív, ha valaki majd átölel. ”

„ Rájössz, hogy magadból bármennyit adsz
És akárhogy szétszakadsz
Soha nem elég. ”

„ Én elindultam, és vissza se nézek már,
Felejts el, és soha ne gondolj rám,
Ne kérdezd, hová, ne kérdezd, miért,
Nyugtalan szív pumpálja bennem a vért. ”

„ Kérlek, ne sírj, ha valami bánt,
Hívj, egy szó, s dalom érted kiált.
Rám találsz majd, tudom, eljön az a nap,
Vágyom rád, oly messze vagy. ”

„ Olyankor szeress, mikor rám senki se vár,
Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár.
S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink,
Akkor, ahogy először, úgy ölelj megint. ”