A kategóriához 486 idézet tartozik (bővebb infó)


A ráncok csak azt jelzik, hol a mosoly helye.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mikor már telek hava halmozódik a szívben
s az évekkel mindinkább magunkra hasonlítunk,
csak felszínes pillantást vetünk arra a lényre,
ki idegenül-bántón mered ránk a tükörből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A középkorban talán azért voltak alázatosabbak az emberek, mert homokórájuk volt, és szüntelen látniuk kellett a lepergő homokszemeket. A mi óránk mutatója már körbejár, és egy kicsit becsap bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Holt fény az ifjúság, már nem dereng föl, 
S néma a múltnak szája, az a kedves. 
Nő az idő mögöttem... s én - kihúnyok. 

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az évek számától leszen aggastyán, aki él (...). Jószerivel tán attól inkább, ha belátnia kell, hogy értelmetlen volt mindeddigi hányódása, s nincs többé oly cél, melyért a szíve hevülhessen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi már nem vagyunk ifjúság. Nem akarjuk többé megostromolni a világot. Menekülők vagyunk. Menekülünk önmagunk elől. Az életünk elől. Tizennyolc esztendősek voltunk, s kezdtük szeretni a világot és az életet; és lövöldöznünk kellett rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fiatalság megőrzése kizárólag lelki eszközökkel történik, amelyekkel meggátoljuk a lélek öregedését. Legfontosabb a megszabadulás a negatív érzésektől, indulatoktól és gondolatoktól. Hinni kell a boldogságban, a barátságban, a szerelemben, a gondviselésben, a jóban, a morális rendben és a jó birtoklásában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem figyelek oda, úgy fogok megöregedni, hogy elfelejtek felnőni előtte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha öreg leszel, ősz és álmatag,
S bólongsz a tűznél, vedd le könyvemet,
Olvasd lassan, míg lágy tekinteted
S szemed mély árnyát visszaálmodod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor az ember huszonegy, az élet olyan, mint egy turistatérkép. Csak amikor huszonöt lesz, akkor kezdi sejteni, hogy fejjel lefelé tartja a térképet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Öregszem és fáradt vagyok.
Kezd fanyar lenni, ami édes,
az idő szép lassan kivégez
s nemsoká mindent itt hagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A korral még az emléke is feledésbe merül a kamaszkori gyötrelmeknek és szorongásoknak, az ember hajlamossá válik a moralizálásra, és személytelenül bírálgatja az ifjú nemzedék minden cselekedetét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó öregkor nem más, mint tisztességes szerződés a magánnyal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek el kell érnie egy bizonyos kort, mire rájön, hogy nem akar változást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legszebb művészet tudod mi,
Derült szívvel megöregedni.
(...)
Kezed letenni ölbe
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan, szépen,
Hogy erre most már nincs erőd.
Nem vagy olyan, mint azelőtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy bizonyos kor után, ha azt sikerül elérni, gyakorlatilag örökké elélsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Addig vagy fiatal, amíg nem veszed túl komolyan magad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az időskor nem csupán a hanyatlás és a romlás időszaka, ahogyan azt sok fiatal gondolja. Az idősebbek gyakran fejlesztenek ki új készségeket, és sok esetben bölcsebbek és szociálisan is ügyesebbek, mint fiatalabb korban voltak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még alig, hogy játszánk apáink térdén, s már
Maholnap ott alszunk nagyapáink mellett...
Csak annyi az élet, mint futó felhőnek
Árnya a folyón, mint tükrön a lehellet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Távolodom. Lassan, de biztosan távolodom. Ahogyan a tengerész az átkeléskor látja eltűnni a partot, amelyről indult, ugyanúgy érzem, mint mosódik el a múltam. Még ég bennem a régi életem, de mindinkább az emlékek hamujába roskad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs nagyobb keserűség annál, mint ha öregen látjuk, hol rontottuk el az életünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit fogunk tenni az életünkkel? Bárokban ücsörgünk, lapozgatjuk a Cosmopolitan-eket és nyolcvanévesen rájövünk, hogy egy idegennel alszunk évtizedek óta?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A születésnap az ember legbensőbb magánügye. Pláne, ha női ember az illető! Saját gyérülő hajad, hulló fogad, hanyatló látásod kössön le! Az én születésnapom rajtam kívül kizárólag a gerontológusomra tartozik!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet sosem nyújt második lehetőséget. (...) Talán ez az igazi öregedés: hogy egyre világosabban látjuk mindazt, amit nem láttunk meg idejében?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lassacskán megérem testem elestét,
ám szellemem friss, pajkos kiskölyök.
Hagyjátok hát játszani önfeledten,
mert szent a képzelet, szent! És örök.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kopáran állsz, te vagy a kő,
vés-váj, farag, farag az idő,
a nappal és a súlyos éj,
a szenvedés, a szenvedély.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Honnan tudhatod, hogy öregszel? Az orvosodnak azt mondod, hiszen még nem haltál meg, erre elkezd vitatkozni veled.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igazából nem azt bánom, hogy öregszem, önmagában nem. Inkább az apró méltatlanságokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézd a búzakalászt, büszkén emelődik az égnek,
Míg üres: és ha megért, földre konyítja fejét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnőttkor és a "remekül nézel ki".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy az ember öregszik, azt egyebek közt azon is észreveheti, hogy gyermekkora földrajzilag megtekintélyesedik. Úgy értem: azok a helyek, ahol valaha játszott, haszontalankodott, átváltoznak: a híres grundból romantikamentes nagyvárosi utca lesz, a kerti udvarra négyemeletes palota épül, és így tovább. Az ember kiszorul emlékeiből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még mindig ugyanazok voltunk, mint húsz éve; csak épp más élmények értek minket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Noha tudjuk, hogy csak illúzió, makacsul áltatjuk magunkat, hogy miközben idősebbek leszünk, a korral mi is változunk. Abban reménykedünk, hogy újabb és újabb élmények érnek majd minket, de valójában rettegünk, mert az egyetlen igazi élmény, ami még várhat ránk, az a halál. Abból pedig, köszönjük, de amíg lehet, nem kérünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás