A kategóriához 1 302 idézet tartozik (bővebb infó)


Az életben a legfontosabb dolog - maga az élet. Minden bűnt le lehet vezekelni, minden bajt orvosolni lehet. Amíg élsz, mindig jut hely az örömnek is, a reménynek is, a szeretetnek is. De aki meghalt, az veszített.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halálhangulat (...) a temetőben elfogja az embert, ami persze nem félelmetes, sőt talán ott a legelfogadhatóbb, mint a műtét a kórházban. Otthon a kanapén elég szar belegondolni, de ott a kórházban, hogy mindjárt felvágják a hasát, az valahogy (...) belefér. Jó, hogy nincs otthoni műtét. Lehet, hogy meghalni is temetőben kéne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Éveket szőnek kegyetlen percek,
Ha lejár időd, érted jönnek.
Viharból révbe érve, harc után béke,
a vendégkönyvből törlik neved.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek úgy kéne meghalnia, hogy valaki öleli.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az istenek időrendben ragadnak el bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudsz megijeszteni a halállal, mert minden, amitől félni lehet, az életben történik velünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál elkerülhetetlen, élj meg minden napot úgy, mintha az utolsó lenne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Halál Ura nem várja meg,
hogy befejezd bármi dolgodat.
Ha félben van csakugyan bármid,
még ma láss hozzá és fejezd be.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meghalunk - ez a világ rendje. De érdemes harcolni az életért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál csak egy pillanat, és az a pillanat éppolyan lesz, mint bármelyik másik: gyorsan elszáll. Addig meg kiszipolyozom az életet, mert rengeteg mindent akarok levetíteni abban az utolsó "filmben" magamnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mennyi reménytelenséget rejt a fájdalom, ha elveszítjük egy szerettünket! A fájdalom közepette nem változtathatunk a halál tényén, és a bizonyosságot sem temethetjük el, hogy ez egyszer velünk is bekövetkezik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még nem szolgáltam meg a halált, egyszerűen nem tudtam megfizetni, mert a halál az életbe kerül, és túlságosan keveset éltem még eddig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor egy szülő meghal, a gyerek rádöbben a saját halandóságára, de amikor egy gyermek hal meg, a halhatatlanság az, amit a szülő elveszít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az állattal szemben az a humánus, hogy elaltatják, mikor nagyon szenved, akkor az eutanázia miért bűn?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogyha kiszállnék csendben, szépen,
elegánsan a semmibe,
vállat vonna csak a világ,
a mérleg nyelve se föl, se le.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igazi halott
nem is lennék én
semmi pénzért.
De persze a halottakat senki se
kérdezi meg előbb
a pályaválasztásról,
mi akarsz lenni,
halott, vagy valami más?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a fény,
melyet az ember halálában felfelé mozdít
csupán Isten testületi tanácstermének
vissza nem tükröződő neonfénye.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A reményt kiiktatni azt jelenti, hogy a testbe szorítom vissza a gondolatot. A test sorsa az elrothadás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Képzeld el, hogy este, lefekvéskor, a halál odaül az ágyad szélére, és azt mondja, eljött érted. Vajon lelkesen megfogod-e a kezét, ha hív, és örülsz-e neki, hogy megment mindentől, amiben élsz? Szívesen elmennél vele? Ha igen, ez azt jelenti, hogy nincs túl nagy életkedved. Vagy alkudozni kezdesz (...), hogy mit tehetnél még egy kis extra időért? Felajánlanád, hogy sakkozzatok, birkózzatok vagy szkanderezzetek, és ha nyersz, akkor még élhetsz tíz évet? Mennyire erős érveket tudnál felhozni, hogy meggyőzd a halált, tíz év múlva jöjjön vissza érted? Ha gyorsan lejátszod a fejedben, hogyan viselkednél a halállal, az jó mércéje az életkedvednek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elmúlás tényéhez alkalmazkodni kell, s az ember végtelen találékonysággal terveli ki a tagadás, netán a menekülés különböző útvonalait. Gyermekkorunkban a szülői vigasz, illetve a világi és vallásos hitrendszerek segítségével tagadjuk a halált; később megszemélyesítjük, valós alakká, szörnyeteggé, démonná tesszük. Elvégre ha a halál egy bennünket üldöző démon alakját ölti magára, akár ki is térhetünk előle; és bármilyen rettenetes is ez a halált hozó szörnyeteg, az igazságnál - miszerint saját halálunk csíráit önmagunkban hordozzuk - mégsem borzasztóbb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nyírfa leng sírjuk fölött,
Lágy szélütem.
Aludjatok
Csendesen.
Aludjatok -
A nagy élet ellobog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden halál jóvátehetetlen, de mégiscsak egyszer következik be. Megrázza az embert, de csak egyetlenegyszer! Aztán a legkevésbé sem észrevehető eltolódásokkal, apránként, apródonként a múltba tolódik. És fokozatosan megszabadulsz a bánatodtól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A semmi mint fogalom a halálunk után nyer értelmet, mert nem lesz menny s pokol, csak a nagy semmi, amit mi már nem tudunk majd hova tenni, mert nem fogunk gondolkozni, érezni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Oly rövid az élet, és nincs bizonyosság afelől, hogy két cingár lelkünk otthonra lel majd egy örökkévalóságban. Meglehet, hogy csak itt és most élünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs semmilyen véleményem a túlvilági életről. Se pro, se kontra. Úgy vagyok vele, majd megtudom, amikor odakerülök, és ez nekem elég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elhervad a rózsa, lehull a levél!
Ezért születünk hát, ez az életi cél?
Csak eddig a pálya, semmit se tovább,
Vagy itten az ember csak öltözik át?
Mi itten örök: a halál-e vagy a lét?
Hol itten a kezdet, hol és van-e vég?
Mi itt a csalódás, hol itten az álom,
Vajh innen-e, avvagy túl a határon?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bár minden erőnkkel arra törekszünk, hogy párosan vagy csoportban éljük az életünket, bizonyos pillanatokban, például a halál közelében, az igazság - miszerint magányosan születünk, és meghalni is egyedül fogunk - dermesztő egyértelműséggel tör a felszínre. Számos haldokló (...) szerint a halálban az a legrettenetesebb, hogy egyedül kell végigcsinálni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor hiszek egy nő szerelmében, ha látom, hogy kétségbeesésében meghalt a tulajdon síromra borulva.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

A halhatatlanság illúziója fittyet hány a történelem minden tanulságának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elhunytakat nem tesszük halhatatlanná azzal, hogy írunk róluk. A nyelv eltemet, de nem támaszt föl.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki a félelem elől menekül a halálba, nem föltétlenül gyáva ember. (És ha gyáva is!...) Megpihenni, a bonyolult és irtózatos félreértések szövevényében elnyugodni: ennyi a halál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha soká élsz a gyönyöröknek,
nehezen fogsz megválni tőlük.
Tudd, halálod úgyis utolér.
Gyönyört csak balga hisz öröknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál az egyetlen isten, aki jön, mikor hívják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy-e a lélek és a test?
Honnan jövénk, hová megyünk?
Elalszik-e a sírba`, vagy
Uj lángra lobban életünk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél közelebb kerülsz a halálhoz, annál jobb a történet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás