„ Akármerre mész, felejtőt találsz,
Eltűnsz innen, akármerre jársz;
mindig az fogad, hogy belehalunk. ”

„ Maga a halál is az élet feladatainak egyike. ”

„ Ahogy az öntudatlanság megelőzi a halált - még ha csak pillanatokkal is -, úgy előzi meg az értelem halála az organizmus halálát. És ez a folyamat hosszú időt igénybe vehet, akár egy fél életet is, sőt többet.   ”

„ Egy szamuráj egyszer megkérdezte Hakuin zen mestert, hogy hová kerül majd, miután meghalt.
Hakuin emígyen szólott: "Honnan kellene tudnom?"
"Hogy-hogy nem tudod? Hiszen zen mester vagy!" kiáltott fel a szamuráj.
"Igen, de még nem haltam meg!" válaszolta Hakuin. ”

„ Minden halállal elvész valami, ami értékes és helyettesíthetetlen. ”

„ A világ így ér véget. Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel. ”

„ A legtöbb ember addig él, ameddig él -
haló porunkat az eső belemossa a talajba,
s csak más lábára nem illő cipőink tátognak utánunk,
és félretaposott sarkuk őrzi azt, ami bennünk egyéni volt,
míg utódaink a múlt kacatjait szemétre nem vetik. ”

„ Az élet olyan, mint vonaton utazni, ahol az út során a számtalan állomáson számunkra fontos emberek leszállnak, s mire az út végére érünk, szinte senki sem ül már a szerelvényen. ”

„ Aki meghalt vagy alszik,
Nem több, mint egy kép: gyermek szeme fél csak
A falra festett ördögtől. ”

„ Rosszabb dolgok is vannak a halálnál: aki valaha is együtt töltött egy estét egy biztosítási ügynökkel, tudja, hogy mire gondolok. ”

„ Ha én most meghalok, akkor engem voltaképpen megölnek. Nem úgy, hogy rám fognak valami fegyvert, hanem úgy, hogy nem segítenek, olyan órában, mikor segítségemre kellene sietnie mindenkinek, aki él, mert több vagyok önmagamnál, (...) egy kisgyermek édesanyja. ”

„ Amikor szállodába megy az ember, kilép önnön életéből, és semleges zónába ér, tiszta, fehér szobába, ahol nem tűnik olyan különlegesnek a halál. ”

„ Soha nem gondolja senki, hogy meg fog halni. Csak az jár a fejében, hogy ki fogja bírni, és újra látja majd a családját, aztán egyszerűen megtörténik. ”

„ Lassan, nagyon lassan felült, s közben minden mozdulattal rácsodálkozott élő önmagára - úgy érzékelte, figyelte saját eleven testét, ahogy még soha. Miért csak most fogja fel, mekkora csoda ez a gépezet: az izmok, a zsigerek, a dobogó szív? Hamarosan megszűnik létezni a teste... vagy legalábbis ő maga megszűnik létezni benne. Légzése fokozatosan lelassult, nyugodtabbá, mélyebbé vált; száraz volt a szája és a torka, de az volt a szeme is. ”

„ Aki nem él, arra mindent rá lehet fogni, mert nem védekezhet. ”

„ Hol az igazság, hol az érvelés?
Hol az álmodás, hol az ébredés?
Mind el kell menjünk, nincsen magyarázat.
Jó volna tudni, hogy a túloldalon várnak. ”

„ Elveszíthetjük azokat is, akiket szeretünk, és azokat is, akiket nem kedvelünk. Úgy érzem, törekednünk kell, hogy azok közé tartozhassunk, akiket szeretnek és sajnálnak, ha egyszer ránk kerül sor. ”

„ Kinek könnyebb vajon? Annak, aki hisz Istenben, vagy annak, aki félvállról veszi az egészet? A hit bátorít, mi azonban tudjuk, hogy nincs mitől félnünk. Csak akkor rossz a halál, ha elmulaszt valamit az ember. Csak akkor rossz, ha soká tart, s annyira fáj, hogy az ember elveszti a méltóságát. ”

„ Mert hát, légy bölcs, légy balga, pap,
Laikus, gazdag vagy szegény,
Fösvény, tékozló, kicsi, nagy,
Úr, paraszt, szép, rút, bűn s erény,
Bármily rangú földi szirén,
Csupa nyakék, dísz, kincs, sugár,
Hiába: e föld kerekén
Mindenkit elvisz a halál. ”

„ Lehet, hogy a béke azzal kezdődik, hogy az emberek újra tisztelni kezdik a halált? ”

„ A halál az a fekete szolga, aki az élet hintója mögött lovagol. ”

„ Mindnyájan meghalunk. A világ is egy nagy elfekvő, csak friss a levegő. ”

„ Enyém az élet - ujjongott -, mert majdnem enyém volt a halál. Végre igazán élek. ”

„ A halál úgy eszi be magát bőrünkbe, mint szú a pácolatlan fahasábba. És mi nem teszünk ellene, nem teszünk semmit, hagyjuk, hogy lepetézzen. Kihordjuk a halál kukacát, s miközben testünkben tenyészik, büszkén azt hisszük, hogy magunkévá ragadtuk az életet. ”

„ Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van. ”

„ Annak, aki halott, ugyan milyen örömöt nyújtana pár percre átugrani a túlsó oldalra? ”

„ Akárhányszor meghal egy ember, az univerzum egy része elpusztul. Mindaz, amit ez az ember érzett, átélt, megcsodált, eltűnik vele együtt, valahogy úgy, mint a könnyek az esőben. ”

„ A létezés szikrázik a haláltól. Ő ad feszültséget az életünknek, nélküle széthullanánk. ”

„ Az élet kellős közepén is a halál leselkedik ránk. ”

„ Mindenkinek megvan a saját halála. Egész életünkben elkísér. A születésünk pillanatában világra jön velünk a halálunk is, aztán a végén kivisz. Vállon kocogtat vagy kézen fog a halálunk, és azt mondja, gyere szépen, itt az idő. ”

„ Nem jó sem öregnek, sem fiatalnak sok időt tölteni a halálra gondolással. ”

„ A testünk csak egy ruha a lelkünk számára, amit az út végén levetünk, hogy újra könnyűvé váljunk és hazarepülhessünk. ”

„ Olykor megtörténik, hogy fiatalon halnak meg egyesek. Szépek és kedvesek, erősek és egészségesek, és mégis. Álruhás mesterek ők, akik a változás állandóságára, a mulandóságra tanítanak bennünket. ”

„ Jobb a méltó és hősies halál, mint a méltatlan és aljas győzelem. ”

„ A halál végül ránk nevet. Csak annyit tehetünk, hogy visszanevetünk. ”