„ A sorsfordulatokat, a megrázkódtatásokat, életünk peripetiáit vegyük szemügyre a halál ortogonális vetületében. Jelentéktelenségük azon nyomban előtűnik. Viszonylagossá válnak - átvészelhetővé. (...) Halálközelben ráébredünk, hogy annak, ami "elviselhetetlen", vannak más, nagyon más kategóriái. ”

„ Jó éjszakát!... nem kelt föl titeket sem más,
Majd csak az itéletnapi trombitálás!
Élete gyertyáját soknak eloltátok,
Küldök én örökös éjszakát reátok. ”

„ A halál úgyis eljön értünk, és ha az ember aggódik miatta, csak sokasodnak a ráncai. ”

„ Véres a föld lábam alatt,
Lelőtték a pajtásomat,
Előre!
Én se leszek rosszabb nála,
Berohanok a halálba,
Előre! ”

„ A halál nem a vég, hanem egy láncreakció kezdete, ami magával ragad, ha nem vagy eléggé óvatos. ”

„ Lehetséges, hogy akit én
A legvadabb, a legnagyobb
Ellenségemnek gondolok,
Ölébe vesz, ha meghalok? ”

„ Várakozni a szerencsére olyan, mint várakozni a halálra. ”

„ Ha az ember a halálra gondol, az élet varázsa megfogy, de nyugodtabb lesz. ”

„ Félek a haláltól, szeretném, ha nem kínozna meg. Inkább csak köszönjön, hogy jó napot, de azt, hogy milyen nap van, már ne tudjam kimondani. ”

„ Jobb volna élni messze sivatagban,
vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt. ”

„ Az idő - mondják - nagy tanítómester. Csak az a baj, hogy megöli a tanítványait. ”

„ Nincs olyan egészséges ember, aki ne kívánta volna valaha szerettei halálát. ”

„ A haláltól nem szabad félni. Úgy lehet, mire odajutunk, fényesebb lesz, mint az élet. ”

„ A holtakat életre kelteni
Nem nagy varázslat.
Kevés, aki teljesen halott:
Fújj rá egy halott hamvaira
És felcsap az élő láng. ”

„ Az ember soha semmiben sem lehet száz százalékig biztos, őrnagy, csak abban, hogy előbb-utóbb elpatkol. ”

„ A halál bizony nem édes nagynénikénk, az a dög, az egyformán borzalmas mindenkinek - párttagnak is, pártonkívülieknek is, meg minden más embernek is. ”

„ Oly boldogok, kik el tudják feledni
az út miértjét és hogyanját -
akik mezítlen lelköket az égben,
virágokban és csillagokban hagyják. ”

„ Minél előbb meghalsz, annál tovább leszel halott. ”

„ Mondják: a világ vége tűz.
Más mondja: jég.
Mert a vágy forrósága űz,
azt vallom én is: vége tűz.
S ha vesznem kétszer illenék:
mert ismerős a gyűlölet,
hiszem: végpusztulásra jég
is jó lehet,
és épp elég. ”

„ Maga a halál megtapasztalása a legkönnyebb. A nehezén korábban kell túljutni, amikor az ember még reménykedik. Ha azonban szilárdan elhatározzuk, hogy meghalunk, a többi már könnyen megy. ”

„ Élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon! ”

„ Én már öltem. Hallottam halálhörgést. Láttam halálos sebet. Nincs benne semmi magasztos, semmi költői! Azt mondod, meghalnál a szerelemért, de nem tudod, mi a halál... És nem tudod, mi a szerelem! ”

„ Vagy ő jön vissza, vagy én megyek el. Minthogy nem jöhet vissza, el kell mennem. Meghalni jó, nem is nehéz, ami itt kialszik, az máshol újra felgyullad. Itt, ezen a földön örökös szívszorongás az élet. Az ember nem lehet örökké boldogtalan. Tehát felmegyünk a csillagokba, házasságot kötünk, soha nem válunk el egymástól, csak szeretjük, szeretjük egymást. ”

„ Ez az, amibe nem lehet belenyugodni... hogy a legnemesebb gondolatok is megszűnnek a halállal. ”

„ A mókus megáll
kerekében s felsóhajt:
"ennyire volnánk...!" ”

„ De most elmentél s mint golyót a fában
hagytad szívünkben minden szavadat,
s oly messze vagy tőlünk, túl a halálban,
hogy bennünk csak a borzalom maradt. ”

„ A bánat és a fájdalom mérhetetlen. Határát a halál szabja meg. ”

„ Amikor az ember kezdi hinni, hogy a halál minden gusztustalan mozzanatát ismeri, kiderül, hogy rohadt nagyot téved. ”

„ Minden ember halhatatlan, mert ott él a gyerekeiben, az ismerőseiben, az ismeretlenekben, mindenkiben, akire bármilyen kis hatással volt. ”

„ A fájdalom hullámai, amelyek idáig csak körbemostak, most feltornyosultak, átcsaptak a fejem fölött, lerántottak a mélybe... És nem is jöttem föl a felszínre többé. ”

„ A szegénység nem fukarság. Szegényebb vagyok, mint maga. Magának, ha meg is hal, a szemében és a szép testében ott van az élet egész gazdagsága. Tűz és vágy. Félelem, gyász, reménytelenség. Az óceán hullámzik a maga testében. (...) A vér az emberi melegség óceánja. ”

„ Úgy volt, hogy mindig a másik hal meg,
Más bolondul meg, mi meg sosem. ”

„ Én megőrzöm titkos vágyaid, mindig, mindig.
Én ismertem minden álmodat, mindet, mindet.
Gondolj rám, ha egyszer nem leszek. Sokszor, sokszor. ”

„ Hogyan is tudhatná egy gyerek, hogy mi a halál, ha még az életet sem ismeri? Jakob gyors széllel tűnt el. Egy gyengéd lehelettel, nem tolakodóan, hanem szerényen, amilyen ő maga volt. Mint egy kis pillangó, mely odaül, ahol épp tetszik neki, azután elrepül örökre, mintha soha nem is létezett volna. Elfújta a természet szeszélye, átlátszón és könnyedén, és talán tényleg álruhás angyal volt, aki most a hetedik mennyországból vigyáz ránk. ”

„ Minden pillanatnak el kell múlnia, hogy helyet adjon az új pillanatnak. Így kell neked is elmúlnod, hogy helyet adjál egy új élőlénynek. Nem birtokolhatod az életet, ajándék az számodra, egyik percről a másikra. Minden percnek meg kell halnia, így kell meghalnod neked is, hogy helyet adjál egy új percnek, és új élet, új szeretet-szerelem születhessék. ”