A kategóriához 3 116 idézet tartozik (bővebb infó)


Hogy valamit szerethess, ismerned, értened kell. Hogy szeresselek, ismernem kell téged, érdeklődnöm kell, kutatnom kell, ki vagy, fogékonynak kell lennem minden hangulatodra, változásodra, s ki kell lépnem saját törekvéseim, céljaim, vágyaim zárlatából. És megismerve téged elkezdem felfedezni saját magam. Nélküled nem léteznék; és ha nem értem meg ezt a kapcsolatot közted és köztem, hogyan létezhetne szeretet?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi fajt minden megrémíti, ami más, mint ők. Az egyetlen válaszuk pedig a harc.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember keményebb a vasnál, erősebb a sziklánál, és törékenyebb egy szál rózsánál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akik figyelik az embereket, tudják, mikor figyelik őket mások.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek kíméletlenek azzal, aki nem tudja tiszteltetni magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A természet tele van megtévesztéssel, (...) ám az ember az egyetlen olyan földi lény, amelyik élvezetét leli abban, hogy megtévessze saját magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember a világ urának érzi magát, amikor szeret.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szellemétől megfosztva az ember hulladék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szem rejti a világ minden hatalmát, barátom, egy szem néha hasznosabb, mint a tulajdonosa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi arcot a tudat és az élet formálja, s titokzatos redőkből áll.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az introvertált emberek agya természettől fogva igen aktív, míg az extrovertáltaknak külső ingerekre van szükségük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szép is csúffá válhat
a csúf is megszépülhet
a jó bitangba mehet
a rossz nemeset szülhet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindnyájunknak megvan a maga légköre, és minden légkör lakójában egyforma adag kíván­csi­ság van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ott táncolunk egymagunkban szomorú színpadunk közepén, lakható, vagy kevésbé lakható díszleteink között. Tényleg, megkérdezted már magadtól, hogy mennyire lakhatók a díszleteid?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vágy a legjobb eszköze annak, hogy amit mondunk, legkevésbé se egyezzen azzal, amit gondolunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rend utáni vágy képmutató ürügy, melynek leple alatt a heves embergyűlölet kitombolhatja magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél alacsonyabb valakinek az önértékelése, annál jobban vonzódik azokhoz, aki szeretik őt. Minél magasabb az önértékelése, annál inkább szabad abban, hogy kivel létesít és tart fenn kapcsolatokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek lelkéből kiveszett az igazi hit. Hinni akarnak a csodában, de nem tudnak. Megtörtek valahol legbelül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmit sem lehet a kétbalkezesek ellen bebiztosítani, mert a kétbalkezesek rendkívül találékonyak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne felejtsd el, hogy egy jó feleség olyan, mint egy zenebohóc: minden hangszeren tud játszani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember, miután hozzászokott a jóhoz, hibát kezd találni benne, és többre vágyik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember majd minden bűnre képes, csak hogy ne kelljen magát bűnösnek tudnia.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a komédiának az a hivatása, hogy az emberek hibáit megjavítsa, nem látom be, miért volnának kiváltságos hibák. (...) Gyakran a szigorú erkölcstan legszebb nyilai sem olyan hatásosak, mint a szatíra, s a legtöbb ember számára a korholás legjobb módja az, ha lefestjük hibáikat. Nagy csapás a bűnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A szemrehányásokat könnyen vesszük, azt azonban, ha kigúnyolnak, nem bírjuk elviselni; eltűrjük, hogy rossz hírünk legyen, de azt nem, hogy nevetségesek legyünk...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember mindig azt hiszi, hogy az ifjúságának napjai a legjobbak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok kicsinység van abban, ha valaki naggyá akar lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Primitív az
Aki a másiknak hisz
Mert meg nem érti?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legtöbb ember nem is él, csak rohan. A messzi látóhatáron hunyorgó távoli cél felé igyekeznek, és nagy igyekezetükben annyira kifulladnak és elfáradnak, hogy észre sem veszik a szép, csendes vidéket, amely mellett elhaladnak, és aztán az első dolog, aminek tudatára ébrednek, a saját öregségük, amikor fásultságukban már egészen mindegy nekik az is, hogy elérték-e céljukat vagy nem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi természetnek javára írandó, hogy amikor nem önzése forog eszében, könnyebben hajlik a szeretetre, mint a gyűlöletre. Még a gyűlölet is lassanként szeretetté alakul, ha fokozatosan és nyugodtan haladnak a dolgok, és nem újul ki az ingerlő mozzanat, ami az ellenséges beállításnak eredeti okozója volt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mindig makulátlan mindenki, aki a hosszú szoknyát viseli, és folyton "Uram! Uram"-ozik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nagyvárosi élet anonimitása és elidegenedése megkeményíti és érzéketlenné teszi az embereket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ambíció igen jótékony indulat. S ezt a kellemes érzést a szegény emberek monopolizálják. Ha az ambíció a magasabb szférákba kerül, ott már elfajul nagyravágyássá. Olyan, mint a retek: lapályon termesztve édes ízű, hegyvidéken elültetve keserű, mint a torma.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember már csak ilyen, különösen édes neki olyan dolgot cselekedni, melynek következményéről halványlila gőze nincs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legrosszabb emberi tulajdonság azonban a fösvénység. Valódi bosszúság és fájdalom. Szerencsétlenek azok az asszonyok, akiknek egy fösvényt kell irányítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki szeret játszani. Aki nem játszik, nem is ember.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egyszer elmúlt a veszély, akkor mindenki szívesen feledkezik meg az ígéreteiről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás