„
- A boldogságnak több fajtája létezik (...). Egyes fajtáihoz nem kell bizonyíték.
- Mint például a napfelkeltéhez?
- Pontosan. (...) Egy napfelkeltében egyszerűen nincs semmi szomorú.
”
„ Az embernek mindenért meg kell fizetnie, a természet legföljebb az elemi katasztrófákat adja ingyen. ”
„ Soha ne feledd el, ki vagy. Tekintsd magad az evolúció produktumának, annak az evolúciónak, amely szinte tökéletes lények sokaságát teremtette. Ezek mind - rajtad és a többi emberen kívül - harmóniában élnek környezetükkel. Te, egyedül te, jobban mondva az őseid változtatták meg a környezetüket szinte a felismerhetetlenségig. Őskori testvéreink génjeit hordozod magadban, akárcsak én. Génjeink emlékezetükben őrzik - és szeretik - a holdat az égen, a napfényt, a hűs levegőt, a tisztán csillogó víztükröket, de neked vajon mennyi van meg a természetnek ezekből az egykor bőven rendelkezésre álló forrásaiból? ”
„ Mindig is gyűlöltem az ürességet, amely a tél velejárója; a néptelen táj és a bántóan éles különbség az ég és a föld között, a fák átváltozása csontvázakká és a városé pusztává. ”
„ "Képzeld el a Földet az emberi élettől mentesen - kizárólag növényekkel és állatokkal benépesítve! Gondolod, akkor is lenne múlt és jövő? Vajon akkor is lenne értelme az időről beszélnünk? A "mennyi az idő?" vagy a "hányadika van ma?" kérdés - ha lenne ott bárki is, akitől megkérdezhetnénk - teljesen értelmetlenül csengene. A tölgyfa vagy a sas csak összezavarodna az ilyen kérdéstől."Hát természetesen most van. Az idő: most. Mi más lehetne?" ”
„
Nézz az Égre! Hát nem ragyognak a csillagok?
A messzinek tűnő távolság most csak Fény.
De gyöngéd melegsége egyszer rád ragyog,
És Te is ott lépsz az úton, ahol a boldogok.
”
„ Mindenki, aki elég hosszan és elég mélyen szemléli a Természetet és rajta keresztül önmagát, (...) minden kétségbeesésből magától kigyógyul majd. ”
„ Mindig akad hely újabb fákat, bokrokat ültetni. Ez majdnem olyan, mint elhatározni, hogy gyereket hozunk a világra? Erős túlzás, de azért nem lehetetlen észrevenni a párhuzamot. Én döntök a sorsa felől, én határozom el, hogy ő létezzen-e, vagy sem. Tehát eleve teremtő hatalmam van fölötte. És aztán majd gondoskodnom kell róla. ”
„ Az igazán nagy egyensúly az, mikor meg tudunk állni megfigyelni a természetet. Ehhez nem kell pénz, csak az, hogy vegyünk észre, ami körülöttünk van. ”
„ A nyár közeledtével furcsa gondolataink támadnak: kisebbnek érezzük magunkat, mert több időt töltünk a szabadban, és ez új távlatokat ad a világnak. Távolabb kerül a horizont, a házunk falain és a felhőkön is túlra. ”
„ Ha a természet mindentudó alkotója tudta volna, hogy művének tanulmányozása arra készteti az embereket, hogy kételkedjenek a létezésében és tulajdonságaiban, biztosan nem adott volna ilyen sok lehetőséget a természet tanulmányozására. ”
„ Feltétlen legyen a kertben - ha lesz kerted - többféle örökzöld, fenyő és babérmeggy, továbbá olajfűz, orgona, aranyeső, bent pedig hibiszkusz, leánder. (...) Idővel rá fogsz jönni, micsoda hatalmas, felülmúlhatatlan élmény, hogy végre egy élőlény, amelyik nem beszél, ám meghálálja gondoskodó bizalmadat: új hajtást hoz, virágzik neked. ”
„ Isten spórolós. Még a trágyát is fölhasználja, hogy jó termésünk és finom kenyerünk legyen. ”
„ Ne gondolják, hogy én egyike vagyok azoknak, akik azt szeretnék, hogy visszatérjen a természeti népek kora, s mindnyájan állatbőrben járjunk; szó sincs róla, de egy kicsit szabadabb, egy kicsit egyszerűbb öltözködés sokkal természetesebb lenne. ”
„ A világon semmi sincs jobb annál, mint a verandán aludni. Az ember tücskök cirpelésére alszik el, és madárcsicsergésre ébred. Félálomban olyan a hangjuk, mint a vízesésé. ”
„ Az erdők nyugalma a létezésem része lett. És valóban, ha behunyom a szemem, olykor át tudom változtatni a hangos társalgás vagy a forgalom zaját a páviánok vagy csimpánzok kiáltozásává, a szél zúgásává az ágak közt, vagy a tengerparton megtörő hullámok harsogásává. Ajándék, hogy rendelkezem ezzel a képességgel, amit az erdőtől kaptam, és amiért mélységesen és végtelenül hálás vagyok. ”
„ Semmi sem elég a vágynak, a természet kevéssel is beéri. ”
„ Mindenki visszavágyik a természetbe, csak sétálni ne kelljen. ”
„ A természet sohasem gondolkodik előre. Öntörvényű ritmusában egyszerűen csak visszatarthatatlanul halad. ”
„ A természet mindig utat tör magának. ”
„ A természet - valóság. Egyszerűen - van. Árad. Tanít. Tanít, hogy lenni, élni jó. És szép. Hogy lenni annyi, mint önmagamat ingyen, ajándékként adni. Egy kő, egy virág, egy fa, a naplemente, a Hold, a szellő mindennek és mindenkinek válogatás nélkül van, árasztja önmagát. Nem tud nem lenni, nem tudja nem adni magát, nem tud áradni. Mutatja az utat, a létezés egyetlen útját. ”
„ Aki a természettől elszakad, az élhető életről mond le. ”
„ Vajon hogyan tolják ki magukat a ragacsos burokból a vidám apró levelek? Honnan veszi az üzenetet a sötét verem mélyén a krumpli csírája, hogy áttörve héjat, műanyag hálót - induljon? A kotlós forró testtel üli fészkét, kotyogva igazgatja titka rejtegetőit, a meleg tojásokat... Ki küldte rá a lázat, a lázadó kedvet, hogy feledve szemet, gondtalan kapirgáló reggeleket, tüzes testtel életet adjon... És ki küldi a kába méheket a korai hunyor fürtös virágához? Beleájulni, belealudni, beleszerelmesedni az első édes, illatos pillanatba... Ki súg rigónak, cinegének, hogy füttyükre vár a fák között langyosodó levegőben minden, ami él. Tudják-e vajon a könnyű röptű szabadok, az eget a földdel összekötő pacsirta, a léha múltú kakukk, hogy hangjukat fájdalmasan nélkülözte, mint megbüntetett kisgyerek, a világ... ”
„
Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.
”
„ Semmi sincs hiába: a természet nem pazarol, s ha pazarol is: szükségszerűen. ”
„ A fa törzse mindig változatlan marad, de a lomb szeszélyesen burjánzik rajta. ”
„ Jaj annak a növénynek, amelynek genetikai programja sehogy nem illik annak a földnek a földrajzi szélességéhez, amelybe elültették! ”
„
Az eső táncolt, énekelt,
a füvön körbe járt,
átvonta, húzogatta
a gally között haját,
aztán kavics sértette fel
szelíd lábát, megállt,
elhalt ártatlan éneke,
nem táncolt már tovább.
”
„ Igaz, ami igaz, a hó valamivel szárazabb, mint az eső. ”
„ Nincs szebb dolog a világon, mint a holdfényben fürdő végtelen tenger és a némán ragyogó csillagokkal teleszórt mélységes égbolt. ”
„ A méz tömény napsugár, sűrű cukor, kacagó szeretet. ”
„
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.
”
„ A tenger a megtestesült érzelem. Szeret, gyűlöl és sír. Fittyet hány minden próbálkozásnak, mikor szavakkal akarják fogságba ejteni, leráz minden béklyót. Bármennyit beszélj róla, mindig lesz valami, ami kimaradt. ”
„
Egy fa kidől, messze hangzik,
Nő az erdő, ki hallja?
”
„ Az ősz a hangulatok kiapadhatatlan forrásaként hat az érzékeny lélekre, és minden olvasásra érdemes költőt megihletett, hogy néhány mélabús sorban megörökítse. ”
HIBA!
Kérlek várj... az idézetek már úton vannak!
Nincs több ide tartozó idézet. Elfogyott...
Ha a hagyományos módon szeretnél bejelentkezni vagy regisztrálni, bökj az alábbi gonbok közül az egyikre: