A kategóriához 102 idézet tartozik (bővebb infó)


Nagyon sokat tanulhatunk a múltból. Könnyen elfelejtjük a leckét, ügyesen eltemetjük a hibákat, úgy érezzük, mintha sosem követtük volna el őket, és így újra meg újra ugyanazokba a tévedésekbe esünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet nyugodtan élni, ha valaki a múltjából nem vonja le a megfelelő tanulságot. Ezért megfontolandó a felejtés, és teljesen mást jelent a számontartás. Ha én elfelejtem, hogy mit tettem a múltban, de ebből nem tanultam, akkor az életem arra fog ítélni, hogy mindezt újra meg újra átéljem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Amit elfelejtünk, az később hiányozni fog az életünkből, uram. (...)
- Igaz. Amit pedig nem felejtünk el, az pokollá teszi az életet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán a feledés egy tudatalatti önvédelmi taktika. Talán idővel, ha már nem látjuk őket olyan tisztán, akkor hiányuk is elviselhetőbbé válik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak dolgok, amiket azért tanulunk meg, hogy eszünkbe juttassák, hogyan kell felejteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elmulás zenéje, bús őszi, hideg szél,
Feledni akartam, altatni szivem,
Dacolni a múlttal, úgy-e, mily rideg cél?
De ez, amin lelkem megnyugszik, pihen...
Novemberi szellő, jobb lesz, ha kioltod
Az emlékezésnek régi lángjait,
Engedd, hogy feledjek, hiszen az a boldog,
Kinek nincsen semmi, semmi vágya itt!...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod mi az igazán ijesztő? Amikor el akarsz felejteni valamit. Teljesen kitörölni az emlékét. De nem tudod. Nem múlik el. És úgy követ téged, mint egy szellem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amin túllépünk, annak meg kell halni bennünk. Csak utána lehet "föltámadni" - új életet kezdeni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek van a múltjában olyasmi, amit szégyell. Az a legokosabb, ha azt elfelejtjük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő segít. Lassú és fájdalmas, de működik. A beszéd is segít. Lógni a többiekkel, találkozni a barátokkal, és olyan lesz, mint egy könyv, amit rég olvastál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Felejteni sokféleképpen lehet. Úgy is, hogy nem a lényegre akarunk emlékezni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mily szép visszanézni, emlékezni az ifjúságra, mely már messze tűnt! Újra sétálni a mezőkön! A rosszat az ember szívesen felejti s még ha a legnagyobb nyomorban töltötte is: szép volt. Vannak zordabb lelkek, akik tudják, hogy nem volt benne szépség - de ki az, aki nem szívesen kápráztatja el magát emlékeivel!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán ha néha elfelejtenénk dolgokat, mindannyian kicsivel boldogabbak lennénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az mindegy (...), hogy emlékezel-e vagy felejtesz, ha egyszer a múlttal törődsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eljön az idő, amikor mind halottak leszünk. Mind. Eljön az idő, amikor nem marad ember, aki emlékezzék, hogy léteztünk, vagy arra, hogy fajunk bármit is csinált. Senki sem marad, hogy emlékezzék Arisztotelészre vagy Kleopátrára, pláne rád. Elfelejtenek mindent, amit tettünk, építettünk, írtunk, kigondoltunk és felfedeztünk. (...) Ha az emberi feledés elkerülhetetlensége aggaszt, annyit javasolhatok, ne törődj vele. Isten a megmondhatója, mindenki ezt teszi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megtiltottam magamnak az emlékezést, és rettegtem a felejtéstől: mintha borotva élén táncolnék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tanulj meg szenvedni, hallgatni és felejteni. Élni annyi, mint elfelejteni azt, ami az életet elviselhetetlenné teszi. A felejtés a legfontosabb életfunkció. Lelki betegek éppen azok, akik nem tudnak felejteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál csak kezdet. A feledés később jön. Az ember élete azokkal együtt tűnik el, akik ismerték őt. Az ősszel lehulló falevelek magukkal viszik a színeket, és ami megmarad, a kopár fa, már nem evilágba való.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Feledni csak az tud, akinek szívében feledésre szükség nincs: a boldog. Ki gyötrelemmel teljes keblet bír, azt az emlékezet borzasztó hűséggel kíséri.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Változunk, és felejtünk. Amibe ma belehalsz, holnap már nem fáj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A felejtés:
kulcs, amivel a múltadat
lezárod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem hinnéd, hogy mi mindent el lehet felejteni. Nagy áldás ez, és pokoli nyomorúság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fényképek nyújtotta biztonságérzet hamis. A fényképek előbb-utóbb biztosan elhalványulnak, ugyanúgy, mint önnön gyarló emlékezetünk. Idővel a kontrasztok csökkennek, a kontúrok lágyulnak, a részletek elmosódnak. Azért fényképezünk, hogy emlékezzünk, de minden fénykép magában hordozza a feledést.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Felejteni - könnyű, míg az akarat lámpása fénylik a világ fölött; ám amikor kialszik a fény, és a férgek neszezése hallik, amikor az elpusztult világ, mint az elsüllyedt Vineta, ismét kiemelkedik a hullámokból, és új életre kel - akkor egészen más minden.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem hozza elő jobban az emlékeket, mint a felejtés utáni vágy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmek egymásra íródnak, mindig ugyanoda, ugyanarra a sorra, és a másik nem látszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami történt, megtörtént. Feledésbe hullt már. Csak akkor eleven, ha beszélünk róla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig nehéz megállapítani, hol a határ emlékezés és felejtés között.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem arra van az ember kitalálva, hogy magával cipelje az emlékeit, kevés nagyobb adomány van, mint a felejtés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Titkos kapcsolat van a lassúság és az emlékezet, illetve a sebesség és a felejtés között.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit én elfelejtek, nem csupán megszűnik létezni, de nem is létezett soha a valóságban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van egy röpke pillanat, amikor felébredsz reggel, és még nincsenek emlékeid. A boldog üresség. Az áldásos vakfolt. De nem tart soká. És hirtelen eszedbe jut, hogy ki vagy, és mi az, amit el akarsz felejteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudom, mit rejt a sorsod,
mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a boldog perceket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Vannak, akik jobban szeretik nem felhánytorgatni a múltat. (...)
- A megbocsátás nem azonos a felejtéssel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lélek számára nincs feledés. Ezer esemény bocsáthat fátyolt jelen öntudatunk és lelkünk titkos rovásírása közé; lehet, hogy ezt a fátyolt föllebbenthetik hasonló események. Annyi bizonyos, hogy akár le vannak fátyolozva, akár le vannak leplezve: ezek a rovások megmaradnak örökre; egészen úgy, amint a csillagok látszólag eltűnnek a napvilágnál, de mindnyájan tudjuk, hogy ez a világosság csak rájuk húzott fátyol, s csak várják, hogy ezt a fátyolt ismét föllebbentse az alkonyat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás