„ Teli voltunk élettel,
Szabad volt a szívünk,
És én úgy hittem,
Sose kell félnünk.
Hova lett a boldogság?
Hova a sok álom?
És ami nincsen már,
miért kell,
hogy fájjon? ”

„ A holdba néztem éjjel,
de nem jött semmi fényjel,
hogy szeretsz. ”

„ A szomorú hétfők gondjaitól többnyire csak a szomorú vasárnapok keserűségéig vagyunk képesek eljutni. És amíg a sebeinket nyalogatjuk, nem vesszük észre a körülöttünk tündöklő élet páratlan csodáit. ”

„ Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom;
Mert nincsen rá szó, nincsen fogalom;
De megmutatná a nagy veszteség:
Ha elszólítaná tőlünk őt az ég... ”

„ A halál nem a legnagyobb veszteség az életben. A legnagyobb veszteség, amikor bennünk hal meg valami. ”

„ Egyetlen éjszaka sem tartós, egyszer vége lesz, elhalványul a sötétség, akár a bánat és az emlékek. ”

„ Boldog szerettem volna lenni,
mint mindenki; vágyam csak ennyi, 
aztán már boldog sem. Csak Én.
Boldogtalan, vén, hiú lény,
és az értelmét megkeresni,
hogy mért vagyok egyáltalán,
s mért épp fiú, mért nem leány? ”

„ Hogy is felejtheti el egy felnőtt ember olyan tökéletesen a fiatalságát, hogy egy szép napon már egyáltalán nem emlékszik rá, milyen szomorúak és szerencsétlenek lehetnek néha a gyerekek! Teljesen mindegy ugyanis, hogy az ember egy eltört baba miatt sír-e, vagy pedig valamikor később azért, mert egy barátját veszíti el. Az életben sohasem azon múlik a dolog, miért szomorkodik az ember, hanem csakis azon, hogy milyen mély a szomorúsága. A gyermeki könnyek, istenemre, nem kisebbek, és gyakran súlyosabbak, mint a felnőttek könnyei! ”

„ Elsüllyedek
Elkeseredésem tavában
Fulladozom,
Nyakam körül saját kezem.
Haldoklom.
Lelkem tovaillan, testem elenyészik.
Nem öngyilkosság ez.
Gyilkosságnak vélem,
Az általatok teremtett világ okozza halálomat. ”

„ Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomoru vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold. ”

„ Az élet arasznyi, és mégis a szomorúságok egész hegyei férnek belé. ”

„ Daltalan éjjel
bánatomat altatom.
Könnyet fúj a szél. ”

„ Igen, végül mind elmennek. Minden egyes ember, minden egyes alkalommal. Minden ember, aki valaha is beragyogta a napját, aki felvidította a szívét, olyan gyorsan tűnt el, mint a macska az éjszakában. Mintha a boldogság csak hétvégi mulatság lenne. ”

„ Mit számít, mennyi pénzem halmozódik fel a bankokban, ha minden reggel összetört szívvel ébredek. ”

„ A kesergés azt bizonyítja, hogy leragadtunk a múltban. De csak egy életünk van, ne pazaroljuk el. ”

„ A szerelemben mindenki saját elveszett felét keresi. Így aztán többé-kevésbé minden szerelmes elszomorodik, amikor szerelmének tárgyára gondol. Mintha nosztalgiával telve olyan kedves szobába lépne be ismét, amit már régen elhagyott. ”

„ Ne sírj befelé, mert azok a könnyeid méreggé válnak! Ne sajnálgasd, ne gyűlöld magad! Ne pocsékold nagy erődet, azt másra kéne fordítanod! ”

„ Nem ismerhetjük meg az öröm teljességét, amíg át nem éltük a kétségbeesés mélységeit. ”

„ Úgy eltűntél most megperzselt nyaramból,
mint bomlott nyáj, mely százfelé barangol.
Dalol a pásztor s törli könnyeit...

Folyton tudlak, így vádollak s szeretlek,
a rímeim ölelőn karbavettek,
és számon tartom hűtlen perceid. ”

„ A sírás az egyszerű nőknek való. A csinos nők elmennek vásárolni. ”

„ Én eléggé egyetértek azokkal a költő-filozófus fazonokkal, akik azt hajtogatják, hogy az embernek baromira örülnie kell, ha valami baja van. Merthogy a szenvedés megnemesíti az embert, meg minden. A szenvedés kitágítja az ember látókörét, együttérzésre nevel, tudják. Jobban megérted mások szerencsétlenségét, ha neked is volt benne részed. ”

„ Az életben több a boldogtalanság, mint a boldogság. És ezért könyörületes, hogy az élet nem tart örökké. ”

„ Szomorúság és tehetetlenség érzése kerített hatalmába. Nem tartoztam ide sem. De akkor hová? Mintha egy másik bolygón járnék, teljesen számkivetetten. ”

„ Nem gondoltam, hogy létezik ekkora szomorúság. Egészen a következő napig, amikor még rosszabb lett a helyzet. Majd eljött a következő nap és a következő. Rosszabb volt, mintha belezuhantam volna egy mély és sötét lyukba. ”

„ Talán eltűnök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom. ”

„ Bolond, aki a bánatot táplálja ahelyett, hogy éhen veszejtené. ”

„ Örömtelenség, hó és csönd köröttem,
határtalan.
Olyan vagyok, mint téli fa az erdőn,
madártalan. ”

„ Az elkövetkező időkben minden egyforma és unalmas volt. Azok a dolgok, amelyek eddig jelentettek valamit, elvesztették jelentőségüket, noha ott voltak még, akár testen a sebek, amelyek nyomán a bőr alatt kemény daganatok támadnak. ”

„ Könnycsepp -, egy hangya ivott belőle,
eltűnődve nézi benne arcát
és mostan nem tud dolgozni tőle. ”

„ Semmihez sem kell nagyobb bátorság, mint hogy nevetés mögé rejtsük szomorúságunkat. ”

„ Most, hogy a nyári szünet elkezdődik, lehet, hogy soha többé nem találkozom vele. Nem köszön nekem "Jó reggelt"-et és nem hallom nevetni többé. Biztos, hogy elkerül majd engem. Már hozzászokhattam volna, de én olyan boldog voltam, hogy teljesen megfeledkeztem róla, hogy milyen voltam, mielőtt találkoztam Kazehaya-kunnal. ”

„ A bú egyetlen kincs, amelyet
A szerelemtől örököltem; ”

„ Nem volt erőm újra átérezni azt a megmagyarázhatatlan rettenetet, amelyet a hiánya és a tudat idézett elő bennem, hogy végérvényesen elveszítettem. Tudtam, hogy egyszer, hónapokkal, évekkel később még visszatér hozzám, s hogy örökre emlékezni fogok az érintésére, a mozdulataira, a szavaira, amelyek nem hozzám tartoztak, és amelyekre valószínűleg nem is voltam méltó. ”

„ A függöny kiment a divatból, pedig jobb lett volna függöny mögött
várni, míg ez a sok balek bejön,
úgyis idegenül mozgunk a színpadon,
rossz a darab, rosszak a mondatok. ”

„ Könnyen jönnek a könnyek
Nem tanítják a könyvek
Hogy annak sosem lesz könnyebb
Aki a föld fölé görnyed. ”