„
Mindennél erősebb
a büszkeségem,
de nem vagyok tőle boldog.
”
„
Az ostorom saját hátamon csattan,
Minden pofont magamnak adtam.
Egy darab a fényből, bennem a szándék,
Nem verekednék, már nem anyáznék.
Megláttam, ahogy vergődik énem,
De nem hagyom el, már többé nem.
Az élet elfogad, te őt miért nem?
Az ördögöt megingatom hitében.
Angyalok vagytok, de szárnyak híján
Majomjelmezben ugrálsz az indán.
Szeretlek, mert én szeretni jöttem,
Ez van, ennyi telik tőlem.
”
„ Talán nem is attól vagyunk azok, akik vagyunk, hogy mit teszünk nap mint nap; ennél sokkal többet számít, hogy mire vagyunk képesek akkor, amikor senki sem számít rá. ”
„ Mindenkinek lehetősége van arra, hogy befolyást gyakoroljon a saját valóságára. ”
„ Aki nem önmaga lámpása: sötétben jár. Ami pedig a boldogságot illeti: boldog az ember csak akkor lehet, ha szabad. És csakis az igazság tudja szabaddá tenni. Az igazság pedig az, hogy valamennyien önmagunk lámpásai vagyunk. ”
„ Aki a víz tükrébe pillant, először saját képmását látja. Aki elmegy saját magához, az kiteszi magát annak, hogy találkozik önmagával. A tükör nem hízeleg, híven mutatja azt az arcot, amelyet a világnak soha nem mutatunk. (...) Ám a tükör a maszk mögé lát. ”
„ Nélkülözéseink szülte elégedetlenségünk onnan származik, hogy azért, amink van, nem vagyunk elég hálásak. ”
„ Ha megtanulsz nevetni saját hibáidon, akkor igen vidám évek elé nézel. ”
„ Azok a cselekedetek fejezik ki legjobban a szeretetünket, melyek nem magától értetődőek számunkra. ”
„ Ha híres felfedező lennél, egyszer még magadra is lelnél. ”
„ Ahhoz, hogy a világot megváltoztassuk, előbb önmagunkat kell megváltoztatnunk. ”
„ Nem azok vagyunk, akinek gondoljuk magunkat, hanem akinek gondoljuk magunkat, azok vagyunk. ”
„
S mondhatnék többet vallomásnak:
Én gyermeknek, jónak születtem,
Csak az Élet lovalt be másnak.
”
„ Nem attól félek, hogy elfelejtesz, hanem azt a lányt felejted el folyton, aki voltál. ”
„ Van valami mentségem az életemre? Csak az, hogy ez történt. Hogy beérem-e a folytatódással? El vagyok ragadtatva ettől a lehetőségtől. A magam módján, elég udvariasan elláttam a dolgomat, nem nyafogok, nem gyűlölök, nem hivalkodom. Szép lassan kihúzódtam a forgalomból, az emlékeimmel bajlódom, de vajon valóban megesett-e velem az, amit elfelejtettem? És ha a sötétből néhány képet előhívok? Fejben sok képet gyűjtöttem, aztán úgy hagytam nyersen, egyszer talán előveszem őket. Vagy soha. ”
„ Semmi sem olyan hétköznapi, mint a vágy, hogy ne legyünk azok. ”
„ Amíg ifjak vagyunk még, a világ véleménye szerint élünk, és fontosabb számunkra a másokkal, mint saját magunkkal való jó viszony. De mihelyt az öregkort elértük, már jóval kevésbé látjuk érdekesnek az idegent, és semmi sem foglalkoztat annyira, mint épp saját magunk, akit nélkülözni kell már nemsokára. ”
„ Egyszer eljön az a pont az életedben, amikor önmagad számára meg kell határoznod, ki is vagy valójában. Egy hirtelen felismerés, egy villámgyorsan eljövő változás kell ahhoz, hogy elkezdjen érlelődni benned a kérdés, miért is vagy a világon, mit is akarsz az élettől. Ekkor minden átformálódik, új értelmet nyer a létezésed, s próbálod arról győzködni magad, hogy tisztán látod az új utat magad előtt. ”
„ Az önvád szánalmas kísérlet "a múlt megváltoztatására". ”
„ Választhatnám a csillagokhoz vezető utat, de én inkább azt választom, amelyikre szükségem van. ”
„ Mit csinál az ember, ha nem akarja magát tanulmányozni? Kifelé tekint. Vagy pontosabban, én például fölfelé. ”
„
Akkor azt hittem
jó vagyok. Ma már tudom
hogy csupán gyáva.
”
„ Jó, ha az ember kellő humorral viseltet saját fontosságát avagy jelentéktelenségét illetően. ”
„ Barátaink (és ellenségeink), akik naponta szemtanúi cselekedeteinknek, lehet, hogy objektívebb képet festhetnek motivációinkról, mint mi magunk. ”
„ Nem azzal lelsz lelki békére, ha átrendezed életkörülményeidet, hanem ha fölismered, hogy ki is vagy valójában, a legmélyebb szinten. ”
„ Nem is olyan könnyű hízelegni - szívósságot és fáradhatatlan mosolygóizmokat kíván meg. Néha a saját affektált nevetésem hangjától felfordul a gyomrom. ”
„ Amikor önmagad előtt is titkolsz egy érzést, elrejtve elméd leghátsó zugába, akkor tudhatod, hogy az érzés valójában erősebb nálad. ”
„ Éppen azok az egyéni, haszontalan dolgok viselik huncut bensőnk legbiztosabb bélyegét, amelyeket szanaszét hagyunk. ”
„ Micsoda kis rész jut egy-egy emberre a végtelen és mérhetetlen időből! Milyen gyorsan eltűnik ez is a feneketlen időben! Milyen kis rész az egész anyagból! Milyen kis hányad a világlélekből! S az egész földnek mekkora kis rögén csúszol-mászol! Gondold meg mindezt... Gondold meg, hogy ami téged láthatatlan szálakkal ide-oda rángat, az benned van elrejtve... ”
„ Az igazi alázat nem az, hogy rossz véleménnyel vagyunk magunkról, hanem az, hogy pontosan látjuk magunkat. ”
„ Úgy ismered meg magadat, hogy belepottyantod magadat a legkülönbözőbb helyzetekbe, és megfigyeled, mi lesz. Ez nem munka, ez játék. Én remélem, hogy halálomig fogok így játszani. ”
„ Gyakran csak a múltat látjuk az emberekben, akikkel találkozunk. Csakhogy amit rájuk vetítünk, az a saját múltunk, nem az övék. Következésképpen nem is őrájuk reagálunk, hanem saját előítéleteinkre. ”
„ Ugyan, mi minden van még ezen a világon, ami még fel sem tűnt eddig, mennyi minden, amit még nem ismerek! Mindezt végiggondolva egyszerre gyámoltalannak, erőtlennek érzem magam. Akárhová megyek is, ettől a gyengeségtől sohasem tudok elmenekülni. ”
„ Azok vagyunk, akit védünk. Az, amiért kiállunk. ”
„ Különös dolog az önvédelem. Sose hittem volna, hogy ilyen gyáva legyek. Hogy hallgassak, csak azért, mert félek! ”
HIBA!
Kérlek várj... az idézetek már úton vannak!
Nincs több ide tartozó idézet. Elfogyott...
Ha a hagyományos módon szeretnél bejelentkezni vagy regisztrálni, bökj az alábbi gonbok közül az egyikre: