„ Az életem nem elméletekből és szabályokból áll. Részben az ösztöneim irányítanak, részben pedig a józan eszem. Igaz, soha nem hagyott cserben a logikám sem, melyet a legkülönbözőbb forrásokból nyertem: az édesanyámtól, a balettórákról, a Vogue magazinból, az élet, az egészség és a természet törvényeiből. ”

„ Ne keress gonoszságot szomszédaid között, amíg azt meg nem tetted a saját házadban. ”

„ Valahányszor számunkra megoldhatatlan létkérdés elé kerülünk, és a továbbiakban a dilemma nem hagy nyugton, mindent elkövetünk, hogy halogassuk, megkerüljük a szembenézést azzal a megoldással, amellyel eddig nem néztünk szembe. ”

„ Önmagad elől úgysem bújhatsz el. Nem rejtőzhetsz el a saját kellemetlen gondolataid elől. Sajnos. ”

„ Kár, hogy nem láthatjuk magunkat olyannak, amilyennek mások látnak minket. (...) Néha szükség van arra, hogy kicsit távolabbról nézzünk valamire, ami túl közel van a szívünkhöz. ”

„ Nem az idő halad: mi változunk,
Egy század, egy nap szinte egyre megy. ”

„ Az az ember, aki nem akarja elfogadni az élettől, hogy az élet nemcsak jóból, hanem rosszból is áll - és nem mer szembenézni azzal, hogy ő miben ludas -, mindig haragudni fog a másikra, mindig a másik lesz a hibás. Valójában a rossz mögött mindig ott van az illető ember saját kiszolgáltatottsága és tehetetlensége, amit önmaga okozott önmagának. ”

„ Az önismeret soha nem juthat tökélyre, de a törekvés rá lehet alkuvás nélküli. ”

„ Az arcom egy hazug térkép volt, amit apa kedvéért rajzoltam, hogy elégedett legyen velem, mert neki csak a tökéletes volt elég jó. Egy hazugság, ami anyát is megnyugtatta, mert így könnyebb volt elhinnie, hogy én boldog leszek, ha ő nem is. ”

„ Sajnos, álmunkban
sem igazságosak, csak
őszinték vagyunk. ”

„ Nincs átjárás kint és bent közt.
Magaddal állsz mindig szemközt.
Úgy fürkész mindig a szemed,
mint aki tükröt keres, ”

„ Számtalan olyasmi, ami megvan nekünk, de létének nem vagyunk tudatában, másvalakinek külön-külön is a legnagyobb boldogságot okozná. ”

„ Nem! Nem vagyok Hamlet királyfi, nem is törekszem erre;
Talán kíséretéből egy udvaronc lehetnék,
A kifejlet felé gördítve a cselekményt,
Eszköz csupán; ha kell, tanácsot ont,
Boldog, ha szükség van szolgálatára,
Előrelátó, furfangos, de gyáva;
Mindig magvas szentenciákra kész ő,
Bár ostoba... ”

„ Az életösztön sok mindent kihoz az emberből, amiről még maga sem hinné, hogy képes rá. ”

„ Kevés olyan hely van, ahol annyi "különb" ember él, mint itt Magyarországon. És olyan fájdalmas látni, hogy ebből viszont semmi sem érződik. Mert csak az üvöltésünket lehet hallani, hogy kinél és hogyan vagyunk különbek és jobbak és magyarabbak, és ilyenebbek, meg olyanabbak. És mindent ők csinálnak rosszul. Érdekes, hogy nem tűnik fel nekünk, hogy ha mindannyian különbek vagyunk, akkor kik azok, akik aztán valahogy mégsem. ”

„ Az ember csak akkor valósítja meg önmagát, ha vállalja a "kilátástalan cselekvés hősiességét". ”

„ Akkor kezdjük buzgón bevételeinket és kiadásainkat feljegyezni, amikor nincs pénzünk. Akkor készítünk precíz műjegyzéket, amikor képtelenek vagyunk új műveket létrehozni. Amikor pedig legbensőbb titkainkat napi szorgalommal a naplónkba visszük, az alighanem a személyiségválság jele. ”

„ Az ember nem azzal vétkezik, amit csinál, hanem a szándékkal, amellyel elköveti ezt vagy azt. Minden a szándék. ”

„ Édes mindegy, kik vagyunk vagy mik vagyunk, valaki mindig akad, akit lenézhetünk. ”

„ Önző vagyok, mohó, s főleg pojáca,
de te járattál olyan iskolába,
ahol ilyesmiket tanítanak. ”

„ Soha nem szűnő, lenyűgöző hatással vannak rám az élet permutációi és kombinációi. ”

„ Rendkívüli értékeket tulajdonítok annak, amikor megengedhetem magamnak, hogy megértsek másokat. Ez a kinyilatkoztatásszerű megjegyzés bizonyára furcsának tetszik. Meg kell-e engednem magamnak? Úgy vélem, igen. A másoktól hallott megjegyzések zömét inkább értékeljük vagy megítéljük, mintsem megértjük. Amikor valaki egy érzelmet, hozzászólást vagy védekezést fejt ki, szinte azonnal úgy reagálunk, hogy igaz, butaság, képtelenség, érthetetlen, inkorrekt, kellemetlen. Nagyon ritkán engedhetjük meg magunknak, hogy precízen megértsük, mit is jelent a másik számára az a kijelentés. ”

„ Nem érhetjük el a bölcs öregkort - egy másik ember útját járva. ”

„ A problémáidban egy közös dolog van: te. ”

„ Nincs tűrhetetlenebb dolog, mint amikor az ember önmagának kénytelen szemrehányást tenni saját hibái miatt. ”

„ Amikor a lelked mélyén élő szelíd bárányt sikerül összebékéltetned az ott tomboló vad oroszlánnal, akkor képessé leszel arra, hogy elfogadd és valóban megszeresd önmagad. ”

„ Hogy fejezzem ki magam?
A peónia nem akarja magát kifejezni. Azonos önmagával, minden további nélkül. Attól olyan gyönyörű. (...)
A növényi lét után sóvárgok? Az öntudatlanság nem-emberi vigasza után?
Nem. Csak, hogy olyan magától értetődően legyek önmagam, mint ő.
Nem virág szeretnék lenni, mint ő. Csak annyira ember, amennyire a virág virág... ”

„ Talán jobb is ez így, hogy nincs elég szavam rá,
S annak, mit érzek, csak tört részét mondhatom el,
Mert egyszer csak ott állnék meztelen szívvel,
Azokkal szemben, kik álruhát öltöttek fel. ”

„ A magunkra vonatkozó tudatlanság könnye a legkeményebb pénz. A szenvedés gyémántjából verik. Azt a tudást veszed meg rajta, hogy képes légy változni a külvilág valós jelzései nyomán, bármennyire fájdalmas is ez a változás. Illetve, amikor megbizonyosodsz magadban róla, hogy a sértés csak sértés, vagyis igaztalan, akkor néhány magányos, fojtott kiáltással tudd le a rágalom szülte fájdalmat, s többé ne törődj vele azután. ”

„ Gőgös vagy és úgy mutogatod a jó lelkiismeretet, mint a gazdag fösvény az aranyait. Tudd meg, hogy nincs biztonság az ember számára a földön. Életkor, szerep, tapasztalás, mindez nem számít sokat, mikor az indulat lobogni kezd a szívekben. ”

„ A szép ruhát mindig szerettem. Ez az egy női vonás kiirthatatlan maradt bennem. Ha magamnak kellett is mosnom, de volt mindig fehér ruhám, és illatszert is mindig szereztem, ha egyebet nem, szagos füveket. ”

„ Az önmagunk iránti nagylelkűséggel nincs problémánk. Noha mások erkölcsi felelősségét túlhangsúlyozzuk, önmagunkkal szemben jóval elnézőbbek vagyunk. Hajlunk arra, hogy magunkról a legjobbat feltételezzük, és magatartásunkért a külső körülményeket, másokat vagy szépséghibáinkat okoljuk. ”

„ Életünk nagy korszakai azok az alkalmak, amikor elég bátrakká válunk ahhoz, hogy gonosz tulajdonságainkat a legjobb tulajdonságainkká kereszteljük át. ”

„ Élesebben bírálunk egy gondolkodót, ha számunkra kellemetlen tételt állít fel; pedig ésszerűbb akkor tenni ezt, ha tétele számunkra kedvező. ”

„ Szelíd fény vagyok annak, aki nem gyötör, de gyilkos sugár annak, aki megbánt. ”