A kategóriához 2 556 idézet tartozik (bővebb infó)


Nagy próbatételek esetén tudjuk csak meg igazán magunkról, kik vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán az ifjúkor túlzásával túl könnyen szórjuk el rajongásunkat, mert tévesen azt képzeljük, mindig lesz miből adnunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem tanul igazán sokat abból, ha önmagát hallja beszélni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amíg az ember alszik, nem figyelhet oda, hogy elnyomja a jobbik énjét. Alvás közben elszabadul a jobbik énünk, és agyongyötör bennünket a szemétségeinkért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az a fontos, kiskoma, hogy mit tartanak rólad, hanem az: mit tartasz te magadról.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak azt láthatjuk, amit megfigyelünk, és csak olyan dolgokat figyelünk meg, amelyek már élnek bennünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Utunk irányát magunkban hordjuk, és magunkban égnek az örök, sorsjelző csillagok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amik vagyunk, amit tudunk, ami a mienk, azt szegényesnek, szürkének, elégtelennek és unalmasnak érezzük; amik nem vagyunk, amit nem tudunk, ami nem a miénk, éppen az után epekedünk irigy vággyal, amely szeretetté válik attól való félelmében, hogy gyűlöletbe csaphat át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszerre dzsungel, egyszerre sivatag,
A múltad beszédes, a jövőd hallgatag.
Egyszerre sivatag, egyszerre dzsungel,
Jövőd még nincsen, a múltad már nem kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legképtelenebb feladat vállalnod önmagad, ha nem ismered saját mélységeidet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon. Végezheti, mint költő, mint őrült, mint próféta, vagy mint bűnöző. Ez nem a mi dolgunk, sőt végső soron jelentősége sincs. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot,
hanem az, hogy megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kitartó fegyelemre és komoly gyakorlásra van szükség, hogy feladjuk mentális szokásainkat, és egy új látásmódot fedezzünk fel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Együgyűségemben még mindig azt hittem, hogy a hála érzésével egyszer s mindenkorra bármely lelket magamhoz láncolhatok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az író valahogy nem is az erényeivel igazán író, hanem inkább azzal, ami hibás, selejtes, tökéletlen benne -, ez a hiba igazán ő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Április 1. Ez az a nap, amelyen emlékezetünkbe idéztetik, hogy micsodák vagyunk az évnek többi háromszázhatvannégy napján.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha rosszkedvű vagyok, a világ reszketve kénytelen a szemem közé nézni. És bizony, nem sokáig állja a tekintetemet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Változás. Olykor észre sem veszed. Olykor egyszer csak fejbe vág. És olykor átfordulsz a sarkon, és valahogy más emberre ismersz magadban, és a világ sem olyan már, mint előtte volt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embereket nem a teste teszi azzá, akik, hanem a lelküknek ereje, vagy a hátuk mögött hagyott évek tapasztalata, ami mind beléjük épült.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mint minden ember, te is külön Mindenség vagy. A szeretet néha összeköt másokkal - de lazán. Saját Napod körül forogsz. Ha így van - márpedig így van! -, fontos, hogy figyelj a Napodra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az öntömjénezés szokott büntetése közmegvetés. Aki magának tetszik, mindenki másnál visszatetszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magam mögött kell hagynom a büszkeségemet, mert az csak határokat és gátakat épít, félreértéseket szül, és megakadályozza az elmét abban, hogy kinyíljon, befogadóvá és elfogadóvá váljon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon hiszek a bolondokban; ezt hívják a barátaim önbizalomnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hajlamosak vagyunk azzá válni, mint ami a legrosszabb az ellenfelünkben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nálam már máskor is megtörtént, hogy idegességemet nevetéssel oldottam fel. Tulajdonképpen sírni szerettem volna, de nem jöttek könnyeim, hát akaratom ellenére nevettem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem ígérem meg, hogy szeretni fogom a felebarátaimat, mint önmagamat. Igyekszem tisztelni őket. A szeretet fogalma követelő és bizonytalan, nem szerethetek minden embert. Keveset csupán, s azokat sem egyformán. Ha ennél többet ígérek, akkor muszáj képmutatónak lennem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha rá akarok jönni, ki is vagyok valójában, mit jelent egész életem - meg kell ismernem mind a jövőm lehetőségeit, mind a múltamat; tudnom kell, hogy honnan jöttem és hová megyek. Ámbár tudjuk, hogy az útvesztő végén a halál vár ránk, én nem mindig tudtam ezt; nemrégen a bennem élő kamasz még azt hitte, hogy csak mások halnak meg - de most már látom, hogy az út, amelyet ezen az útvesztőn belül kiválasztok: ez tesz azzá, ami vagyok. Nemcsak dolog vagyok; létezési mód is - egy a sok-sok mód közül -, és az a tény, hogy ismerem az utat, amelyet eddig megtettem, és azokat is, amelyek számomra még megmaradtak, segít majd megértenem, hogy mi lesz belőlem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokan nem tudják azt, hogy mindenki csak annyi tiszteletet, szeretetet, megbecsülést kap a másiktól, amennyit önmagának ad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bizonyos napokon az ember őszintén el tudja hitetni magával, hogy állati ronda.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem tükör, amelyben meglátod a legszebb, de legtitkosabb orcádat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Értünk hozzá, hogy mások életét megkeserítsük, hogy nehezebbé tegyük azt, ami amúgy is nehéz, nem sajnáljuk a gúnyos megjegyzést a hivatalban, s a gyárban szívesen adunk rossz szerszámot a kezdők kezébe. Kihasználjuk a gyengébbek erejét, zsarnokoskodunk otthon, pihenünk mások verejtéke árán, és mindezek dacára elvárjuk, hogy kereszttel jelölt gyászjelentést adjanak ki rólunk, mely azt állítja, hogy mi voltunk a legjobb szülő, nagyszülő, testvér, sógornő, munkatárs és rokon. Vajon Isten is aláírja ezt?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Már azt sem tudtam, mi zavar és mi nem. Én vagyok a totális reménytelen eset esszenciája, a nyomor maga, aki minden külső segítség nélkül könnyűszerrel képes összezavarodni, végletesen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mint közéleti ember, sokszor kénytelen vagyok visszafogottan élni. Ez életformát, szemléletet befolyásol. Végső soron ez valahol karakterhamisító. Hiszen az a természetes, ha az indulataink teret kapnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előbb javulj meg, és azután törekedjél megjavítani másokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne a tükröd okold, ha a képed ferde.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudja, Isabelle, az ember életében beletelik jó néhány évbe, míg eléri, hogy a nagy pillanatokban ne csak mellette, de vele szemben is a megfelelő ember üljön. Az ördög mindannyiunkban bennünk lakozik - mosolyodott el Boulard. - Ugyanúgy magában is, ahogyan bennem is. És tudja, miért zseniális? Mert el tudja hitetni, hogy nem létezik.  

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás