Valamelyik író, nem emlékszem rá, ki volt, azt mondta, az élet olyan, mint egy Beethoven-szimfónia. A hangos részek a nyilvános szerepléseinket képviselik, a lágyabb futamok pedig a gondolatainkat, a magánszféránkat tükrözik. Én állítom, hogy a legtöbb embernek sikerült egészséges és tisztességes egyensúlyt találnia a kettő között. (...) A te szimfóniádban egy harmadik fajta szólam jelent meg: a hangos futam, amit magadba fojtasz.