„ Nem az vagyok én, akit a tükörben látok, hanem aki a tükörbe néz. ”

„ Mint ezüst gyík villan setét mohákon
Alakod úgy illan át hűs szobámon,
Hol ó csipkéktől bánatos az ablak,
S hol szűk, kerek üvegkalitba zárva
Réztrónusán gubbaszt a lámpám lángja,
S rezzenve ijjedez, ha hívogatlak. ”

„ Oly` egyszerű boldognak lenni, de oly nehéz egyszerűnek lenni. ”

„ Akit nem fertőztek meg a kereszténység mémjei, annak végső soron bizarrnak tűnnek ezek az eszmék. ”

„ Csak azért, mert valamit ki kell mondani, még nem biztos, hogy hallani is kell. ”

„ Mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg. ”

„ Sok minden megváltozik, igen. De az ember mindig ugyanaz marad. A világ rabszolgája. A saját világáé. A vágyaié. ”

„ Nem baj, ha nagy álmotok van. Ha az álmotok össze is törik, a darabjai még mindig nagyok maradnak. ”

„ A vágy pokoli dolgokat tud művelni az ember memóriájával. És erkölcseivel. És a józan paraszti eszével. ”

„ Nincs annál nagyobb feszültség, mint amit éveken keresztül kell elviselni, és nincs annál erősebb neheztelés, mint ami apránként gyűlik fel. ”

„ De verseim hangoddal telve még,
s a tieid az én lélegzetemmel.
Van tűz, amelyet eloltani nem mer
felejtés, félelem se: égten ég.
Ó, hogy emlékezem most, félve-vágyva,
rózsaszín, száraz ajkad vonalára! ”

„ Olcsó húsnak híg a leve. ”

„ Semmi sem történik véletlenül, és nem is fog soha; oka van az arany félhomályból induló és oda megtérő felhőtlen kék napok hosszú füzérének, a látszólag teljességgel zavaros politikai tetteknek, a nagyvárosok létrejöttének, a fényt soha nem látott drágakő kristályszerkezetének, a vagyon megoszlásának; oka van annak, hogy hánykor kel föl a tejesember, hogy mi lesz a választások eredménye, és hogy miért követik egymást oly szokatlanul szigorú telek. Még az elektronok is, a meg nem jósolható viselkedés iskolapéldái, valójában szelíd és engedelmes kis teremtmények, melyek fénysebességgel szaladgálnak körbe, pontosan úgy és arra, ahogy és amerre muszáj nekik. Halkan fütyülve száguldoznak, és ha ezt a füttyöt különféle kombinációiban érzékeli az ember, akkor oly kellemesnek tűnik, mint az erdei szélzúgás, és az elektronok pontosan azt teszik, amire parancsuk van. Efelől legalább bizonyos lehet az ember. ”

„ Mert minden szó új korlátot teremt,
a gondolat testének szabva formát
s e korlátok közt kigyózik a rend
lépcseje, melyen addig másszuk ormát
új és új látásnak, mígnem messze lent
köddé mosódik minden régi korlát,
s képekből összeáll a képtelen
korlátokból korlátlan végtelen. ”

„ Ahhoz, hogy világbajnok legyél, gyorsnak és kiegyensúlyozottnak kell lenned, jól együtt kell működnöd a csapattal, de a szerencsére is szükséged van. Ha ezen összetevők közül csak egy hiányzik, akkor nem fog összejönni. ”

„ Nem mondom, hogy a futball öl, butít és nyomorba dönt, de hogy miatta maradtam vissza a fejlődésben, az biztos... ”

„ Egy ember számára semmi sem lehetetlen - ha nem neki kell megcsinálnia. ”

„ Fűzd fel a pillanatokat egy cérnára, és tedd a nyakadba (...). Hogy el ne felejtsd őket. ”

„ - A halál nem más, mint álom!
- Igen, igen, csak éppen az a különbség, hogy ha meghaltál, és valaki elkiáltja magát, hogy "Ébresztő, kész a reggeli!", akkor sokkal nehezebben találod meg a papucsodat. ”

„ A féktelen ambíció önpusztításhoz vezet. ”

„ Megtanultam végre saját magam szeretni,
hogyha elfogadod magad, hidd el, az nyitja a teret ki!
Nem hittem a jövőben, már épp elkezdtem temetni,
mikor megtaláltam azt a lányt, kit tudok szívből szeretni. ”

„ Legyőzhetetlen!
Égi dimenziók, örök arányok
Isten diktálta, ember-írta Könyve!
Küzdünk ellened porszemek, parányok...
taposunk vérbe, sárba, könnybe,
és nem bírunk veled.
Te élsz korok felett és föld felett. ”

„ Az álmok nem azonosak a valósággal, de azok is fontosak. ”

„ A futás a leghatékonyabb életben maradási módszer. De talán mégis akadnak esetek, mikor az embernek meg kell állnia, és fel kell vennie a harcot - talán pusztán azért, mert már nincs hova futnia. ”

„ A fontos döntésekre manapság nem szánunk elég időt. Ha aztán valami félremegy, sopánkodunk. Az ilyen negatív érzések azonban nem visznek előre, minden döntésben és következményében látni a jót. ”

„ Amikor szeretsz engem, akkor úgy érzem, mintha Isten megbocsátaná nekem, hogy ilyen csődtömeg vagyok. ”

„ Az érzések... olyanok, mint a színek, nehéz őket elmagyarázni. ”

„ A tévedés többnyire olyan igazság, amely eltévesztette a maga időpontját. ”

„ Kétféle ember foglalkozik állandóan az Istenséggel: a hívő és az ateista. Ők kedvesek az Úr színe előtt. A hit számára csak az az ember veszélyes, akit ez a probléma hidegen hagy. ”

„ Reformokról csakis higgadt emberekkel lehet beszélni, nem pedig fanatikus tömeggel! ”

„ Eddig nem tudtam én a szerelemről semmit.
Nem értettem, miért jó, ha arcom úgy ég.
Most már azt szeretném, hogy soha el ne felejtsem.
Jöjj közel hozzám, s adj nekem még! ”

„ Hol az uralkodó nem önkény, hanem csak élő törvények szerént uralkodhatik, a sajtó szabadságában inkább támaszra, mint ellenségre talál a kormány. ”

„ A tudat, az öntudat tehát az életté szerveződött anyag egyik funkciója, nem egyéb, s ha ez a funkció tovább fokozódik, végül önmaga hordozója ellen fordul, odáig fejlődik, hogy az őt létrehozó fenomén kifürkészésére, megmagyarázására törekszik, az élet reménykedve-reménytelenül törekszik általa az önismeretre, de a természetnek ez az önmagába fordulása végül is kudarcra van kárhoztatva, mert a természet nem oldódhat föl megismerésében, az élet végső soron nem lesheti meg önmagát. ”

„ Vele az idő és a tér egyetlen zavaros ködbe folyt össze mindahányszor, és én mindkettőről teljesen megfeledkeztem. ”

„ Meddig lehet hinni? (...) Hány kudarc szükséges ahhoz, hogy valaki föladja a hitét? És végül a legfontosabb: Mikor derül ki a hitről, hogy vakhit? Mikor derül ki, hogy becsaptam magamat? S amit vártam és reméltem, nem valósul meg soha! Mikor derül ki, hogy a vágyad - bárhogy hiszed, akarod, reméled s bármennyi áldozatot hozol érte - nem teljesül? Mikor történik az, hogy a hit egy eszmében, egy vallásban vagy akár a saját jövőmben elévül? Mikor jön el a pillanat, amikor a padlóról már hiába állsz föl - vesztettél. ”