Legújabb idézetek

Ő és senki más. Ő az én társam. Felem. Fele-ségem. Férjem és uram. Ő lesz a jobbik felem. Nélküle már nem érezném egész embernek magam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van határ, ami attól van,
hogy meghúzzák, kijelölik.
Van természetes határ
- még az sem
változhatatlan.
És van, ami csak akkor és attól,
de attól fogva mindörökre létezik,
hogy megsértettük:
magunkban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy a legkitűnőbb adományoknak gyakran legkevesebb a csodálója, és hogy az emberek legtöbbje a rosszat tartja jónak, ezt a bajt nap nap után láthatjuk. E pestis ellen mi a védelem? Kiirtani teljesen erőnkön túlmegyen. Mégis van egy ritka szer ellene: a bolondok legyenek bölcsek! De lám, sohasem válnak olyanokká, soha nem értik meg a dolgok becsét. Szemük lecsukva, nem az eszük, hitványságot dicsőítnek mindörökké, mert a jót soha föl nem ismerték.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretlek még, most hazudnom kár,
egy álom, ami neked is jár.
Ha hazudnom kell, hát ne ébredj fel!
Ez egy álom, amit nem érhetsz el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Most érzem, hogy sorsom a hazámnak sorsa,
mint fához a levél, hulltomig kapcsolva,
mert nem madár vagyok, hanem csak falevél,
mely ha fája kidölt sokáig ő sem él.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember lényege jobban kiderül a szavaiból, mint a látható lényegéből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valakinek az állandó jelenléte, akármennyire is szeretjük, előbb-utóbb nyomasztó lehet, akár elviselhetetlenné is válhat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogyan süketek a világ hangjai iránt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Itt marad most a fenyő.

Itt marad minálunk.

S amíg itt lesz, mindnyájan

ünneplőben járunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csókom ne kérd, elvárni nem szabad,
Vagy lesz, vagy nem, hogy múlik napra nap,
Azt akarom, hogy én akarjalak!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Betlehemi csillag

Szelíd fénye mellett

Ma az égen és a földön

Angyalok lebegnek.

Isten hírvivői

Könnyezve dalolnak

Békességet, boldogságot

Földi vándoroknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy fest, az új nemzedékek újra és újra megismétlik elődeik hibáit. A legártalmasabb az, hogy hajlamosak vagyunk azt választani, amiből rövid távon előnyünk származik, még akkor is, ha tudjuk, hogy hosszú távon viszont ártunk vele magunknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs annál kegyetlenebb dolog, mint egy soha be nem teljesülő szerelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki bennem él, az nem egy tiszta elme,
Az életéhez nincs elég türelme.
A halálához meg még nem elég bátor,
De ha eljön érte, és szól, ő majd elindul magától.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a mai ostoba, agresszív, lélektelen, versenyszellemben élő, a saját neméből teljesen kifordult, degenerált Férfi tovább feszíti a húrt, és azt hiszi, mindent lehet, szembe fog találkozni nem egy másik hadsereggel, nem a terrorizmussal, nem az általa indított háborúkkal vagy a pénzvilág csődjével - hanem a női istenség sötét erejével. Akit évezredeken át elnyomott, megalázott, meggyötört. Nem vett emberszámba. Azt hitte, erősebb és hatalmasabb nála. Nem így van!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden diktatúra egyforma egy bizonyos fokig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Azt tehetem, amit szeretek.
- Azt szeretem, amit tehetek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberiség története meghatározóan inkább a tönkretételek, a rombolások, a pusztítás és leigázások története. Az emberré válás folyamatába mintha programhiba telepedett volna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem azok az ellenségeink, akik gyűlölnek bennünket, hanem akiket mi gyűlölünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehetséges, hogy életünk bizonyos eseményei kitörölhetetlen nyomot hagynak, az idő egy adott pontján megfagy egy részünk, s ez egyfajta etalonunkká válik, amelyhez életünk hátralévő részét viszonyítjuk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te vagy a hab a fürdőben
Libamáj vagy a hűtőben
Te vagy a sóhaj a paplanon
Jégvirágok az ablakon
Te vagy a tavaszi áradás
A vihar előtti villámlás
A folyton nyüzsgő Oktogon
Az összenézés szombaton.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyász érzése után a meghökkenést a legnehezebb hatásosan színlelni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, az a legnagyobb hipnózis (...), hogy az ész és az értelem fontosabb, mint az érzelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokkal jobban esik akkor megtenni valamit, ha nem kötelező.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mellédbújok. Mellédbújok az ágyba. Mellédbújok a hajnali ágyba. Veled vagyok. Velem vagy. Szeretlek. Nem vagy árva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha meggyőződ magad, őszintén, akkor halandzsázhatsz összevissza (...), lehet minden szavad tökéletes zűrzavar, akkor is hinni fognak neked.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kedvességről mint emberi tulajdonságról manapság alig beszélnek... Pedig még Charles Dickensnél is megtaláljuk e bájos kérdésfelvetést a David Copperfieldben:

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van a jó és a gonosz. Helyes és helytelen. Hősök és gonoszak. Ha bölcsességgel vagyunk megáldva, olykor megláthatjuk a kettő közti résen a kiszűrődő fényt. Csendben várjuk ezt a pillanatot, amikor megértjük, amikor értelmetlen létünk értelmet nyer, és célunk felsejlik előttünk. Aki elég erős az őszinteséghez, arra saját képmása fog majd akkor visszatekinteni. Magunk teszünk tanúságot az élet kettősségéről. Hogy mindegyikőnk képes sötét -, és fényes tettekre is. Jóra és rosszra. Bármire és mindenre. Hogy sorsunkat, ahogy felé masírozunk, megváltoztathatják a döntések, amiket hozunk, a szeretet, amihez ragaszkodunk, és az ígéretek, amiket betartunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha ne mondjuk, hogy elég, hiszen ott a lehetőség, hogy többet kapjunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ó, hogy az ember a legnagyobb ellenségét önmagában hordja! Micsoda minden testi méreg a lelki méreghez, amely engem bénít?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szenteste! Karácsony! Micsoda édes zengésű szavak! Hogy megtelik a szív a rájuk való visszaemlékezésben!
Gyermekkoromra gondolok s arra a sok szép karácsonyestre, amit családom körében eltöltöttem, a viaszgyertyák fényére, a kis csilingelő csengőre, a fenyő pompás illatára, boldog, gyermeki örömömre.
De más karácsonyesték emléke sem mosódhatik el emlékeimben, olyanoké, melyekből hiányzott minden vígság, boldogság, de amelyek mégis - mindennek dacára is, megtartották varázslatos szépségüket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: - mintha a lelkemet vesztettem volna el!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azért, mert nem akar a tulajdona lenni, menekül a zsarnoki uralom alól, jogokat és szabadságot követel magának, saját, önálló életet akar élni, meg kell hát gyilkolni, bilincsbe verni, a szerencsétlenség, és a gyalázat mélyébe taszítani, meg kell tiporni a lelkét és a szívét, meg kell fosztani emberségétől, reszkessen csak minden pillanatban gazdája színe előtt, térden állva lesse a kívánságait, visszhangozza akaratát, legyen az árnyéka, szüljön neki gyerekeket, legyen a legutolsó, legengedelmesebb, legszófogadóbb cselédje... mert ura így akarja, ő szab törvényeket, neki van ereje, hatalma és pénze?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás