„ Egy könyvnek mindig a végét olvasom el először, hogy ha esetleg meghalnék közben, legalább tudjam, mi lett a vége. ”

„ Úgy látszik, az ember akarata olyan, mint a szobába tévedt méh, amely szabad utat lát maga előtt, de az ablaküvegnek röppen, s hiába próbálkozik kijutni, valamitől nem lehet. Vagy inkább az a helyzet, mint egy nagyobb üvegbe zárt méhcsaládnál, amelynek minden tagja repülni akar, de oly kevés az a szabad térség, amelyben szárnyát bonthatja, hogy minduntalan egymásnak ütköznek. ”

„ A vécé egy jó hely sírni. Ott minden kijön, és tényleg megkönnyebbülsz. ”

„ Egy zárt kapcsolatban az emberek általában elfojtják kisebb bosszúságaikat, és negatív érzéseiket megtartják maguknak. A felszínen tehát minden pozitívnak látszik, de valójában a nyugvópont nagyon törékeny, és az érzések hirtelen megváltozásakor az egész felborulhat. Ám az olyan őszinte, nyílt, "valódi" kapcsolatnak, amelyben az emberek képesek arra, hogy megosszák egymással valódi érzéseiket és élményeiket - még a negatívakat is -, sohasem lesz ilyen nyugvópontja. Egy ilyen kapcsolatban az érzelmek állandó mozgásban vannak. ”

„ Mit akarsz? Igazságot? Az igazság csak tündérmese. Egy legenda, lágy bundába és megnyugtató erőbe burkolva. ”

„ Annak, hogy valaki ilyen rendellenességgel világra jöjjön, legföljebb akkora a valószínűsége, mint a lottó ötösnek. Ha megnyertük volna, vajon nagy hangon kérnénk-e ki magunknak, hogy mért pont mi, mért pont most, és mért nem valaki más, valahol másutt? ”

„ Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, hogy tévedtem. ”

„ Vakon gondolkodunk. Hogy mi a rossz, és mi a jó, csupán a cselekvés következményeiben válik megítélhetővé. Elkerülhetetlen az ítélet, hiszen a következményeket nem lehet eltüntetni, az ujjunkra ragad, az ajkunkra fagy, de amíg nem fenyeget időzavar, újabb cselekvésekkel módosíthatunk, változtathatunk a jó és a rossz arányán. A jóvátétel puszta szándéka is megnyerő. Az élők egymás iránti türelme és engedékenysége azon a minden bizonnyal téves eszmén alapszik, hogy a rossz és a jó nincsenek meg egymás nélkül, mégis van közöttük egy eleve adott hierarchia, hiszen a módosítás és a jóvátétel puszta szándéka se létezhetne, ha nem a jó végeredményre törekednénk. ”

„ Én optimista vagyok, bár látom, elbitangolt a világ, a vesztébe rohan, ha így folytatódik. De a káosz után rend kell, hogy legyen, s így lesz, bízom benne. A gyerekeknek ezért kell ismerni a gyökereket, s tudni, hogy a világ nem az, amit mindenütt látnak, és a tévéből ismernek. A világ egész másutt kezdődik. A saját bensőmben, aztán a családnál, aztán a közösségeknél. Amik már nincsenek. De mintha egyre születnének. ”

„ Ki szarral hadakozik, szaros lészen az maga is. ”

„ A széles, üres utcán egymagában jött a lámpagyújtó ember, s valami roppant vigasztaló erő volt abban, hogy jött, a maga idejében, mint mindig, lassú imbolygással a Főtér felől. Mert a nagy, magányos utcán, a sok néma kapu és ablak között, mikor bent a szobákban felnőtt emberek sírtak, ez a sok kigyúló, kicsi láng mégiscsak békességet és estét jelentett. Ó, milyen hatalmas ember egy ilyen lámpagyújtó! Amikor mindenki fejvesztetten kapkod, mindenki jajgat és panaszkodik, és sötét tikokat suttognak lezárt szobákban, mindenki fél és sír és szitkozódik: akkor ő jön egyes-egyedül, mintha nem történt volna semmi, és megszokott régi mozdulattal meggyújtja az alvó lámpásokat. Nem fél és nem sír, de amerre elhalad, jön a világosság vele az üres utcán végig. S a gyermek az ablakban didergő, nagy vágyat érzett akkor: lámpagyújtó leszek! S tudta, ha megnő, majd bejár minden utcát, ahol sötét van és hideg, és az emberek félve a szobákba bújnak. Világítóbot lesz a kezében, és rendre gyújtogatja majd a lámpásokat, hogy világosság legyen, s ne féljen senki se többet. Erre gondolt, s kint a lámpától lámpáig verődő embert nézte. Valami olyant érzett, amit még soha eddig. Nem tudta, mi az. Valami összeszorította a torkát, valami égette a szemeit, és valami fájt. És ugyanakkor, mintha valami felemelte volna, és valami ott bent a szíve tájékán nagyon szép és nagyon nagy volt abban a percben. Fel kellett szökjön az ablak mellől és berohanjon a belső szobába, ahol a nénik ültek.
- Ilona néni! Ilona néni! Én lámpagyújtó leszek! ”

„ Még jobban szeretlek azért, mert azt hiszem, csakis önmagamért kedveltél meg, s nem befolyásolt semmi más. ”

„ A szerelem elől nem tudsz menekülni. Ha mégis megteszed, utánad fog rohanni, mint egy éhező kutya. ”

„ Tartsd szem előtt, hogy az emberek változnak, de a múlt nem. ”

„ Ne várj a nevetéssel, amíg boldog leszel, mert meghalhatsz anélkül, hogy valaha is nevettél volna. ”

„ Amíg vagy, általad van minden. Ahogy szűnsz, a dolgok úgy szűnnek számodra. Haláloddal a dolgok visszanyerik önvalójukat, többé nem tapad rájuk személyességed. Újra fényesen és tisztán ragyoghat minden, amit életed során homályossá és ragacsossá fogdostál. ”

„ Ha egy dolog eltűnik (...), az legalább annyira üzenetet hordoz, mint amikor valami hirtelen felbukkan. Az üres helyek mindig megérik a tanulmányozást. ”

„ Ne szidd a pletykát! Az viszi előre a világot. ”

„ Döbbenetes, mire képes az ember, ha megvan benne az akarat. ”

„ A gyűlölet felcsapó lángja és a szeretet nyugtató folyama egymás mellett él. Az egyik elválaszt, a másik összeköt, és mindez jól megfér együtt a szívünkben. Valóban, éppen azokat tudjuk legfájdalmasabban gyűlölni, akiket a legszenvedélyesebben szeretünk. ”

„ Valahol a végét érő térnek a vetülete földi életünkben az álom. ”

„ Az emberek nem távoznak örökre. A viszontlátás reményében járják útjukat. De ez a búcsú csupán átmeneti. ”

„ A lehetséges határait csak egyféleképpen lehet felderíteni: ha kissé átlépjük azokat, és egy kicsit kalandozunk a lehetetlenek világában. ”

„ Kipp-kopp, most már egy síri alkony
Ködös, süket nótáját zengi
Az őszi est. Ma se jön hozzám,
Ma se jön hozzám senki, senki. ”

„ A Föld (...) beteg és orvosra van szüksége. Klímabetegsége van, amit nedveinek egyensúlyvesztése és magas láz - illetve kissé megemelkedett hőmérséklet, de az orvosok jóslata szerint magas láz jellemez. ”

„ Figyelemre méltó az érzelmek hatalmas befolyása az emberi természetre. Lehet valaki bármilyen közönséges, mihelyt erős és igazi érzést fejez ki, a belőle áradó különös fluidum megváltoztatja arckifejezését, élénkíti mozdulatait, színessé teszi hangját. A szenvedély hatása alatt gyakran a legostobább ember az ékesszólás legnagyobb magaslatára lendül, ha beszédben nem is, de gondolatban, s olyan lesz, mintha valami tündöklő szférában lebegne. ”

„ Kosarasok kosara sok. ”

„ Azt mondják, hogy a legnagyobb hiba bármit feladni, hogy a legnagyobb erő a kitartó próbálkozáshoz kell. Ne add fel a reményt, hogy minden jobbra fordul. Sose feledd, mennyi mindent megoldottál már. Igyekezz helyesen ítélni, harcolj lankadatlanul. Mert ha lemegy a nap, nem marad egyéb, mint a meggyőződés, hogy te mindent megtettél. És amikor a nap holnap újra felkel, folytatni fogod. ”

„ Meggymag! Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy? ”

„ Elismerem, a megismerkedésünk óta rengeteg ostobaságot hordtam össze. Nem is csoda, hogy félreértettél, de most egyszer s mindenkorra tisztázni akarom a dolgot. Szeretlek! Nekem is szükségem volt egy kis időre, hogy biztos lehessek az érzéseimben, ma már azonban tudom, hogy veled szeretném leélni az életemet. Azt akarom, hogy te legyél a gyermekeim anyja! Ebben már az elutazásom előtt is biztos voltam, ám tartottam a mindent elsöprő érzéstől, amely a hatalmába kerített, valahányszor a közeledben lehettem! Meg akkor is, ha nem voltunk együtt... Az ösztöneim azt súgták, hogy te vagy az a nő, aki képes lenne megsebezni. ”

„ Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkisérjen egész a siromba. ”

„ Meddig vergődni még, az irgalmas sötétben
elrejtve, hogy pirít a bosszúság s a szégyen;
ígérő titkokat kutatva ostobán,
kapkodni lázasan egy tűnt igéd után;
mormolni százszor egy rég elhalt párbeszédet,
enyhíteni egy szón, mely egyszer fájt tenéked;
s leintve részegen a hűvös ész szavát,
neveddel verni fel a néma éjszakát! ”

„ Minden ember oda megy, ahol érzi a szeretetet. ”

„ Korábban hajlamos voltam azt gondolni, hogy csak nem ismerem eléggé, de ha ez változik majd idővel, már nem okoz annyi meglepit. Pedig akadnak emberek, akikkel hiába éljük le akár a fél életünket, ugyanolyan rejtelmesek maradnak. Talán nem olyan meghökkentők a reakciók egy idő után, de a rejtély nem oszlik. Csak ismerős rejtély válik belőle. ”

„ Inkább kívánok magamnak ezer irigyet, mint egyet, aki szánakozik rajtam. ”