Legújabb idézetek

Önhipnózis, anélkül, hogy tudna róla. Egy talizmán, feszület a tenyerében: ám legyen meg Krisztus akarata. Feleannyi idő alatt felgyógyul, mint egy ugyanilyen eset, amelyiknek nincs hite.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy soha többé nem találkozunk. Szeretném, ha tudnád, hogy egész életemben szerettelek. Már azelőtt is szerettelek, hogy megismertelek. Te a részem vagy. Meg fogok halni. (...) A holnap éppolyan alkalmas a halálra, mint akármelyik másik nap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A természet minden igaz kutatója vallásos tiszteletet érez, mert nem tudja elképzelni, hogy ő az első, aki kigondolta a rendkívül törékeny szálakat, amelyek észleléséhez kötődnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ironikus embereknek mindig beletörik a bicskájuk az őszinteségbe, az a legfőbb ellenségük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én azt tartom, amíg valaki nem olvasott el minden régi könyvet, semmi jogcíme sincs rá, hogy az újakat többre becsülje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi volt e hatalom értelme? Minden emberi hatalomban van egy kevés finom és alig érezhető megvetés azok iránt, akik fölött uralkodunk. Emberi lelkek fölött csak akkor tudunk teljesen uralkodni, ha megismerjük, megértjük és nagyon tapintatosan megvetjük azokat, akik kénytelenek megadni magukat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok ember összekeveri az önközpontúságot az önzéssel. De ha egyszer megtaláltad a saját egyensúlyodat, megtalálod a belső békét és belső erőt ahhoz is, hogy igazán fontosat adjál a világnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szegény magyar testvérem, valahol Budapesten, vagy az Alföldön, vagy távol Dunántúl: sajnállak, mert te nem ismerheted ezt az érzést. Nem tudhatod, mi az: honvédeket várni. Sajnállak, mert te nem éltél rabságban huszonkét évet, nem szenvedtél megaláztatást, nem tűrtél idegen parancsot. Téged nem üldöztek, nem raboltak, nem voltál megvetés céltáblája magyarságod miatt. Te nem is tudhatod igazán, hogy mi az, amit mi éreztünk akkor! (...) Az egész testünk egyetlen szív volt, az egész utca egyetlen szív volt, az egész világ egyetlen szív volt, és ez a szív úgy vert és dobogott, hogy nem lehetett már bírni vele. (...) Úgy éreztük, hogy a szívünk kettéhasadt és szétnyílt. Kiömlött belőle minden, ami évek óta felgyűlt, s meztelen csupasz szívünk ott piroslott tisztán és feltárva a honvédek előtt, akik eljöttek, akik a mieink.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legtöbbször azért nem adsz szabadságot a másiknak, mert félsz, hogy elhagy, ha kötnöd kell magadhoz, akkor már elhagyott. Valójában pedig, ha már ezen gondolkozol, te már elhagytad a szívedet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden ember titkok leple alatt - mint az éjszaka leple alatt - éli valódi, igen érdekes életét. Minden egyéni lét titkon alapszik, a kultúrembernek részben talán ezért olyan fontos, hogy az egyéni titkot tiszteletben tartsák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiányod homályos szürkeség,
szomjúhozlak, sóvárgom érted,
jól tudom, nem vezet visszaút,
elindulok, talán elérlek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem a rosszat szeretem én. Csak téged. Nem bánnám, ha egy kicsit jobb volnál, de hát... ha jobb volnál, se tudnálak ennél jobban szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokkal könnyebb azt tudni, hogy mi nem vagy, mint azt, hogy mi vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A színház a közönség érdekeinek a tudománya, a politika pedig a közösség lehetőségeinek a művészete.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megpróbáltam elképzelni, mi lenne akkor, ha Konstantin a férjem volna. Ez azt jelentené, hogy felkelhetek hétkor, készíthetek neki reggelit, tojást, sonkát, pirítóst meg kávét, pongyolában, hajamban csavarokkal nekiállhatok, hogy elmossam a piszkos edényt és beágyazzak, miután ő már munkába ment, s ha majd hazajön egy mozgalmas, érdekes nap után, várhatom kiadós vacsorával, az estét pedig megint azzal töltetem, hogy mosogatom a piszkos tányérokat, s végül hullafáradtan zuhanok ágyba. Egy olyan lány számára pedig, aki tizenöt éven át színjeleskedett, az ilyesmi sivár és eltékozolt életnek látszott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak az élhet, aki teljesen el van készülve a halálra, s mi, ostobák, azért halunk meg, mert csak az életre készültünk el, és mindenáron élni akarunk. A rend, melyet magad körül látsz, voltaképp rendetlenség, s a rendetlenség az igazi rend. A világ vége pedig a világ kezdete.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elvesztettem a célomat: tiszta köd itt minden. Köd és homály. Úgy érzem magam, mint egy hegymászó, aki a sziklafalon lógva nem lát mást, mint ami közvetlenül az orra előtt van, és nem tudja kivenni már a hegy tetejét, a csúcsot, a célt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyiunk lelke mélyén ott pislákol a picike fénysugár, de lesben áll az indulatok sötét árnya és a gyilkos vágy is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van a háborúnak egy törvénye, amelyik így szól: a tiszta fegyverek győznek a szennyes fegyverek fölött. Ha azonban egyik sem tiszta a fegyverek közül, akkor mindig a nagyobbik gonoszság és a nagyobbik gyűlölet győz. A szentek tisztasága és szelídsége legyőzi
a vadállatokat, legalábbis így tanítják ezt, de ha két vadállat küzd egymással, akkor mindig a vadabbik vadállaté a diadal. Ha két barbár visel hadat egymás ellen, a barbárabbik nyeri meg azt. Így tanítja a történelem. Vagy tisztábbak kellett volna legyünk, vagy barbárabbak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Most nincsen más, csak a csönd van
Darázsderekú felhőkből
Lassú eső hull
Ez a szerelem véget ért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak az erős ember ismeri a szeretetet, csak a szeretet érti meg a szépséget, csak a szépség teremt művészetet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van, aki önmagát szereti másban, s van, aki önmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa.

pont 24 kedvenc 0 hozzászólás

Az önzetlenség és a bátorság nem sokban különbözik egymástól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Férfiakkal mások a kölcsönhatások. Ők inkább kijelentenek, mint kommunikálnak. Többet beszélnek, mint amennyi jár nekik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fáradt szemünkön összefogódzva guggol a szorongás.
El ne menekülj, most kezdjük csak látni egymást.
A mámor - rikító selyem volt csak - elszakadt -
téged szeretlek immár, nemcsak magamat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem végtelen sok átváltozáson megy át, mielőtt mindörökre szólóan életünkbe vegyülne és kitörölhetetlenül megfestené lángszínével. Ennek az észrevehetetlen egybepárolódásnak a titkát a művészi elemzés soha nem tudja megragadni. Az igazi szenvedély sikolyokban nyer kifejezést, vagy egy hideg ember számára unott sóhajokban... A szerelem üde forrás, virág-, kavics- és zsázsaágyból bukkan elő, mint patak, mint folyó, hullámról hullámra váltja színét és természetét, s végül beléveti magát a megmérhetetlen óceánba, melyben a gyarló szellemek csak egyhangúságot látnak, a nagy lelkek azonban örökös szemlélődésbe merülnek benne. Hogyan merészelhetnénk leírni az érzelmeknek ezeket az átmeneti árnyalatait, ezeket a végtelenül becses semmiségeket, ezeket a szavakat, melyeknek hangsúlyát visszaadni szegény az emberi nyelvkincs, ezeket a pillantásokat, melyek a leggazdagabb költeményeknél is tartalmasabbak! Minden egyes rejtelmes jelenetben, amikor észrevétlenül lángra lobbanunk egy nőért, szakadék nyílik, melyben elmerül minden költői alkotás. Ej, hát hogyan is adhatnánk vissza széljegyzeteinkkel a lélek élő és titokzatos rezdüléseit, mikor még ahhoz sincsenek megfelelő szavaink, hogy a szépség látható misztériumait megfessük?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egy fensőbb hatalom lehetővé tenné számomra, hogy mindig azt gondoljam, ami igaz és helyes, de azzal a feltétellel, hogy egyfajta óraszerkezetté változtat, és reggelente, felkelés előtt fel kellene húzni engem, rögvest beleegyeznék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Figyeld a tengert, és látni fogsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ötödik születésnapomon történt, hogy apám a vállamra tette kezét, és azt mondta: ne feledd, fiam, ha bármikor szükséged van egy segítő kézre, mindig találsz egyet a karod végén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Anyuka! Hatvanadik születésnapod alkalmából fogadd múló lényem legmélyéből feltörő érzéseimet, aggódó, féltő, rajongó szeretetemnek Feléd áradó meleg sugarait. 60 év nagy idő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyermekkor természetes igénye: szabadság. S a mai gyermeket szinte ketrecbe kényszerítik.
A felnőttkor természetes igénye: élet. S a mai felnőtt, vagy alig-él, vagy a maga és mások rovására, rejtek-utakon él.
Az öregkor természetes igénye: nyugalom. S a mai öreg, minthogy korábbi igényei ki nem elégülhettek, még a sír szélén is szabadságot és életet akar.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az anyai szeretet... hatalmas erőt képvisel. Több, mint egyszerű emberi szeretet. A lélek mélyéről fakad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egy kapcsolat nincs lezárva, nem beszéltétek meg a dolgokat, akkor csak abbahagytátok, de nem zártátok le! Valaminek a görcsös életben tartása. Valaminek, ami halott! Ami megdöglött! Arra vágysz, hogy majd összefuttok. Vagy ez valamiféle bosszú? Hogy lásson téged? Így, ahogy kinézel? Hogy tessék? Ezt csináltad velem! Ez lett belőlem! Vagy valami illúzió fenntartása? Hiszen még mindig itt van mellettem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Véleményem szerint egy közösség lelkiállapota közvetlenül a vezetőtől függ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem volt nehéz rájönnie, hogy a Szuperosztály éppúgy függ a saját sikereitől, akár a drogfüggő a kábítószertől, és hogy sokkal boldogtalanabb azoknál az embereknél, akik nem vágynak többre, csak egy házra, egy kertre, egy szaladgáló gyerekre, az asztalra tett ételre és télen egy begyújtott kandallóra. Ők tisztában vannak a korlátaikkal, tudják, hogy az élet rövid, és miért is akarnának ennél többet?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás