Legújabb idézetek

A hazafiság a hited, hogy ez az ország különb mindegyiknél, mert te ide születtél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A korai egyházatyák többsége meg volt győződve arról, hogy az embernek nincs oka nevetni, és nincs mentsége arra, ha tréfálkozik. A siralom völgyében élve, az eredendő bűn árnyékában, a sírás és a gyász sokkal inkább illik az emberhez, mint a nevetés és a viháncolás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vágy sóhaj lett nemsoká:
Szeretet szárnyán merre szálljon?
Nincsen rokonszív, nincs hová!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fiú ajka végre, végre az övére leereszkedett, olyan emésztő vággyal, amitől Luce lélegzete elállt. Úgy csókolta meg a lányt, mintha Luce egy elveszett rész lenne őbelőle, amit végre visszakap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mondd meg, mire vagy büszke, s én megmondom neked, mi az, ami nem vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bíborszínü kis virág,
Melyet Ámor íve lőtt,
Önts szemére báj-erőt,
Hogy, ha ébred s látja őt,
Benne leljen égi nőt,
Mint ott Vénus, oly dicsőt. -
No, ha ébredsz s látod őt,
Tőle kérd a gyógyerőt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legkiválóbb is tartson nyitva egy ajtót a barátságnak, a segítség fog belépni rajta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az újszülött nem érti még, hogy teste jobban hozzátartozik, mint a körülötte levő tárgyak; játszadozik lábujjával, és nem fogja fel, hogy az inkább az övé, mint a mellette fekvő csörgő; csak fokról fokra, a fájdalom révén kezdi érzékelni a test tényét. Hasonló tapasztalatokon kell átesnie az egyénnek is, hogy énjének tudatára ébredjen. De míg minden egyén tudatában van annak - és itt a különbség -, hogy teste különálló és teljes szervezet, nem mindenki fogja fel, hogy teljes és különálló egyéniség is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet eléggé alázatosan, elég türelmesen fogadni az élet ajándékait, de nem lehet eléggé vigyázni arra sem, hogy ne adjuk oda szívünket egészen és feltétel nélkül eleveneknek. Aki feltétel nélkül élőkhöz köti érzéseit, szenved és elpusztul. Nem hirdetek közönyt, sem pökhendi fölényt, sem ridegséget. Csak éppen ezt: szeress, de módjával. Ne higgyél azoknak, akik a lángot, a megsemmisülést, a teljes odaadást követelik. Uzsorások ezek, ha karmaik közé kerülsz, kiszívják véred és érzéseid, s aztán elpusztulsz. Örülj a fénynek, szeress, hálás is lehetsz, de valamit tartsál meg magadnak. Nem kell sokat beszélni erről. Mosolyogni kell, örülni az életnek, s pontosan annyit adni, amennyit kapsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem és a munka az alappillére az emberiségnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Harcolni kell a gyarapodásért - de anélkül, hogy beleesnénk az ezáltal elérhető hatalom csapdájába, amiről tudjuk, hogy nem ér semmit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lelkednek van egy része, amit bár lehet, hogy nem érzel mindig, de ott van. Olyan, hogy felkelsz, dolgozol, alszol, barátokkal vagy, szóval éled az életed, de semmi. Nem érzed, nem fáj. Aztán történik valami, te meg összeroppansz. Azt hiszed, hogy nincs baj, aztán meg kiderül, hogy mégis. Mégis van mélypont, mégis van gyengeség, mégis van valami, ami fáj még akkor is, amikor azt gondolod, hogy minden a legnagyobb rendben. Néha csak sajogat, máskor meg beleőrülsz, annyira fáj. Nem látod mindig, de vannak percek, amikor érzed. Érzed, hogy beleszakadsz, na olyankor semmilyen hit sem képes áttörni a fájdalmat, csak az, ha szembenézel vele. Az érzésekkel. A fájdalommal, azzal, hogy mi bánt, és megéled, feldolgozod, átéled.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi élet egymilliárd sejtecske szeszélyes összjátéka, amiről azt hiszed, hogy te vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lehangoltak gyógyszere. - Már Pál is úgy vélekedett, hogy áldozatra van szükség annak érdekében, hogy Istennek a bűn miatti mélységes lehangoltsága megszűnjön: és a keresztények azóta nem szűntek önmaguk fölötti rosszkedvüket egy áldozaton kitölteni -, legyen ez a "világ", a "történelem", az érzelem, mások öröme vagy békés nyugalma, valami jónak mindenképpen meg kell halnia az ő bűneikért (ha csupán in effigie is)!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tegnapi bánat célt is adott,
bár szívembe mart, de élni hagyott.
Jöhetnek száz szám szélviharok,
mert ezen a földön nem félni vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem változik, állapotai vannak, és minden állapotában más nevet kellene adni neki, hogy már nem ugyanazzal az emberrel állunk szemben, akit korábbi állapotában ismertünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eltévedt bárány voltam, de Te visszafogadtál. Az életem halott volt, de Te föltámasztottad. A szívemben már nem lakott szerelem, de Te visszaadtad nekem ezt az adományt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az Eszmény sarkcsillag, greenwichi platinarúd, melyhez oda lehet igazítani vágyainkat és reményeinket, de a praktikus életben használhatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Mikulás gyorsan eljő,
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Öt érzékem de friss még,
csudáikat rávésték
sárgöröngyök és paloták,
- úgy lépj elém jelen világ:
most a csoda a mérték.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudom elfogadni, hogy így menjen el, hogy el sem búcsúzik, meg sem magyarázza. Mindketten büszkék voltunk arra, hogy van bátorságunk együtt szembenézni az élet nehézségeivel. Inkább szenvedtünk, de soha nem hazudtunk egymásnak. (...) Tudom, hogy nagyon megváltozott, amikor megismerte (...), de ez nem lehet ok arra, hogy felrúgjon egy házasságot, ami már tíz éve működik! Még ha lefeküdt is vele, még ha szerelmes is belé, hogy lehet, hogy nem tette mérlegre mindazt, amit együtt éltünk át, amit együtt fedeztünk fel? Hogy lehet, hogy gondolkodás nélkül belevág egy kalandba, ahonnan talán vissza se jön?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha olykor valami véletlennek látszik is, akkor az nyomban a sors és eleve elrendeltség szerepét kapja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mára a romantika nem más, mint antik rom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legnagyobb ellenségekből is lehetnek jó barátok. Éppen csak idő kell hozzá, hogy megismerjék egymást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretnétek, hogy jót gondoljanak rólatok az emberek? Ne mondjatok jót magatokról!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek megvan a saját halála. Egész életünkben elkísér. A születésünk pillanatában világra jön velünk a halálunk is, aztán a végén kivisz. Vállon kocogtat vagy kézen fog a halálunk, és azt mondja, gyere szépen, itt az idő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden szeretet függ valamitől. Csak muszáj leszögezni, milyen feltételeket hajlandó elfogadni az ember cserébe a szeretetért. Ez elég könnyen hangzik, miközben pokoli nehéz. Amikor azt akarod, hogy valaki megszeressen, aztán azt, hogy változatlanul szeressen, előfordul, hogy olyan feltételeket is elfogadsz, amelyeket egy ideális világban, ahol minden gömbölyű, ki nem állhatnál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elszigetelten nem lehet a tudományt művelni. A kollektivitás fontos eleme a tudományos tévedések feltárásának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A töprengés éppoly veszedelmes, mint a félelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vészhelyzetben a tenni akarás sürgető érzése lesz úrrá az elmén és a szíven, egy tébolyodott késztetés, amely még a rosszul elsült akciót is többre tartja a tétlenségnél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne utáld magad már reggel. Aludj délig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hisznek nekem, és elfeledkeztek arról, hogy a saját ösztöneiknek higgyenek. Mindezt csak azért, mert táplálékhoz juttatom őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ritka adomány, ha valaki semmilyen. Azok, akik ilyen zseniálisan semmilyenek tudtak lenni, rendszerint sokra viszik. Az egésznek az a titka, hogy akinek dolga akad velük, saját vágyaikat és félelmeiket vetítik rá a semmilyen háttérre. A semmilyenek mindig szerencsések.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit tud az ember az életről? Semmi valóságosat. Eszményített, képeslapszerű képzetek között élünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás