Legújabb idézetek

Annyira azonosultam vele, hogy szinte elveszítettem önmagamat. A magam által vagy az anyám által megalkotott "jó feleség" szerepébe kényszerítettem magam, és elveszítettem önmagam nagy részét. Az ő céljaival azonosultam, az ő munkáját végeztem, az ő gondolatait tettem magamévá, amitől elveszett a júliaságom egy hatalmas szelete! Szerencse és külön öröm a számomra, hogy mindeközben sikerült megőriznem a személyiségem legbelső magját, ahol még önmagam voltam, és az is maradtam!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kikérheted mások véleményét, körülveheted magad megbízható tanácsadókkal, de végül a döntés úgyis a tiéd. Csakis a tiéd. És mikor döntésre kerül a sor, egyedül maradsz, a hátad a falnak veted, és az egyetlen hang, ami számít, az az, ami a fejedben van. Az, ami azt mondja, amit valószínűleg végig tudtál. Az, aminek szinte mindig igaza van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bárhogy fáj: Elmúltál!
Gyáva perc,
Te bűntelen, Te tiszta,
Nem idézhet vissza semmi már.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden életképes szervezetnek kell legyen önző törekvése; a szervezeteknek saját túlélésükkel, jóllétükkel kell foglalkozniuk, mert máskülönben nem lesz kellő számú utódjuk. Az emberi együttműködési és segítőkészség olyan, mint hogyha ezekre az önző alapokra épülne rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Némelyek már születni is úgy születnek, hogy szájukban van a vér íze.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak egy féleszű ad az őszinteségre, főleg nőügyekben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmomban - úgy szeretlek -
multamba is már beeresztlek.
Gyermekkoromban
jársz fel-alá velem, - ha est közelget,
nevetve rántsz kézen anyámnak
hivó szavára, tán anyám vagy -
Ismerlek; mosolyodban
forgok melegen, végül megnyugodtan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el. Erre az olyan ember képes, aki nem az embereket és a tényeket veszi számításba, hanem minden élményét önmagára vetíti vissza, és a dolgok végső okát önmagában keresi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember az egyetlen élőlény a Földön, amelyik szerint van Isten. És az egyetlen, amelyik úgy viselkedik, mintha mégsem létezne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A valóság a nap végére legtöbbször nyakatekert és fenekestül felfordul. És aztán valahogy, valószínűtlenül, amikor nem is várnánk, a világ ismét helyre áll.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden, amit teszel, érzel, mondasz: kísérlet. Nincs végső következtetés. Semmi sem áll meg, amíg meg nem hal, és talán akkor sem, mert minden élet végtelen fodrokat vet. Az indukció ide-oda verődik belül, és te megtanulsz fogékonnyá válni rá. A következtetés abszolútumok illúzióját adja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember azért depressziós, mert szeretne bűnhődni. Mert tudja, hogy megérdemli a fájdalmat, de önmaga túl gyáva ahhoz, hogy bántsa magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igen, hiszek a barátságban. Szükség van barátokra. Aztán eljön az a nap, amikor az ember nem bízhat többé bennük. Akkor mi van? Na mi?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember csak egészen kicsiny feladatot kap, és bajunk az, hogy túl sokat akarunk megoldani, ahelyett, hogy a kicsinyt észrevennénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Általában minden élet-hazugságról pontosan tudnak az emberek, csak nem merik ezt az érzést szavakkal öntudatosítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kíváncsiság a fegyelemsértés legtisztább formája.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézzük csak, hogyan kezdődik az érzelmi zűrzavar, amit szerelemnek nevezünk. Egy adott személy, mondjuk te, kíváncsi olvasóm, észreveszel egy ellenkező nemű egyedet a tömegben. Észreveszed, és attól fogva nem tudod levenni a szemed róla. A szád kiszárad, a pislogód kiguvad, a szíved pedig úgy dörömböl, mint apád, ha pityókásan jön haza és befele akarja nyitni a kifelé nyíló ajtót. Egyszer csak azt veszed észre, hogy az illető személy úgy vonz, mint vasreszeléket a mágnes. Ettől kezdve látszólag semmi másra nem vágysz, mint hogy hozzáérj, megöleld, sőt a szád a szájához szorítsd, ami - mondjuk meg őszintén - nem egy higiénikus dolog. (...) A felsorolt tünetegyüttest nevezi szerelemnek az emberiség abban a hitben, hogy ennek az érzésnek, lelki és biológiai okok miatt nem lehet ellenállni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó (erkölcsös, bűntelen) az, ami nekem, neked, mindannyiunknak jó, amit ép ésszel, romlatlan szívvel jónak ítélünk, mert testi-lelki örömmel, boldog kielégüléssel jár, s így magunk is jobbá, emberségesebbé válunk tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy szerelem kezdete csupa dátum. A megismerkedés, az első randevú, az első meghitt séta, az első érzékenyebb kézfogás, egymásba karolás, az első csók, az első vallomás, az az első érzéki összeborulás, az első ajándék, az első civódás s utána az első kibékülés - de mit folytassam? Ha egy szerelem - mint ahogy korunk megköveteli - elég rohamos, a hónap minden napjára esne valami ünneplésre, megemlékezésre méltó forduló.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csodálatos állat a ló (...), soha nem lehet tudni, mit fog csinálni a következő pillanatban. Így van ez már a trójai faló óta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelemben nincs nyugalom, mert az, amit elértünk, csak egy újabb kiindulópont ahhoz, hogy még többre vágyódjunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Síromban párnám vagy,
Vess ágyat.
Lefekszem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért kergeted csupán a messze boldogságot,
Hisz itt van egy lépésre, tán te meg se látod,
Csak szívedben keresd, ne kint a nagyvilágban,
Van édes boldogság minden kis szál virágban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha két különböző nemű ember döbben rá, hogy ugyanazon a titkos úton járnak, a köztük kialakuló barátság - sokszor már az első fél órában - könnyen szerelembe fordul. Sőt, hacsak fizikailag nem taszítják egymást, illetve nincsenek máshol elkötelezve, előbb-utóbb ez egészen bizonyosan bekövetkezik. Ez fordítva is igaz, a szerelem néha barátsággá válhat. Ez a tény nemhogy eltörölné a különbséget a kétfajta szeretet között, hanem még jobban megvilágítja. Ha valaki, akivel azelőtt mély és szoros barátságban voltál, fokozatosan vagy hirtelen a szerelmed lesz, eszedbe sem jut megosztani őt egy harmadikkal. A barátságot azonban féltékenység nélkül megosztod mással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyémánt nem ismeri tulajdon értékét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A férfi gyakran megunja a szerelmet. A nő mindig csak a szeretőjét unja meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyiunk célja legjobbnak lenni a legjobbak között.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te, ifjú lévén, nem tudhatod, hogyan gondolkodik és hogyan érez egy idős ember. Az öregen viszont számon kérhető, ha elfelejti, milyen volt fiatalnak lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Becsüld meg
becsüld meg szobád négy falát
sírhatsz ki hallja sírhatsz ki hallja
a fal az jó barát
szerelem galamb szerelem
arcod ráncait vési mind
el az ablakból a hold
fényét vásznakra hinti kint.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hasztalan mondogatja magának az ember, hogy mindig harcolnia kellene a hiúsága ellen. Minduntalan meglepődik, mennyire nagyra tartja magát és munkáját, mennyire érzékeny, sőt túl érzékeny a hírnevére. Mindig meghökkent, hogy a lelkemen ejtett legkisebb karcolás is mennyire tud fájni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megöljük a tehenet. Megöljük és megesszük. A disznót is. Leszúrjuk, és hamm, bekapjuk. Bármit, ha húsa van. Azután elmegyünk a templomba. Vízbe fojtjuk a kismacskát, a kutyakölyköt; olykor az irtózott újszülöttet is. És templomba megyünk. Megvetjük, gyűlöljük, közvetve vagy közvetlenül elpusztítjuk egymást. Majd templomba megyünk. Kiagyaltuk Istent, hogy feloldozhassuk magunkat és egymást. Elvégre emberek vagyunk. Irány a templom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A harag és a düh erőt ad ugyan a testnek, de elernyeszti a szellem izmait, s az elménk minden próbálkozását legyengíti és hatástalanná teszi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha farmer vagy, törődnöd kell a növényeiddel, és nem a magon vagy a talajon múlik, hanem hogy foglalkozol velük minden nap, amíg csak világ a világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Anyámmal élek, Babettával járok, macskám van, és ne legyek kemény?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Létezik-e hatalmasabb erő, mint az anyai szeretet, amely faltörő kosként töri be a várak kapuját, és árként sodor el minden útjába eső akadályt?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás