„ Mindig szeretlek benneteket, de olyankor nem gondolok erre, amikor nem kell félni értetek. ”

„ Az életben maradottaknak megvan az életben maradottak feladata. Ami nem más, mint lehetőség szerint szépen továbbra is életben maradni. Akkor is, ha nem tudjuk tökéletesen intézni a dolgainkat. ”

„ Mikor kicsi voltam, folyton piszkáltak, mert én voltam a legalacsonyabb az osztályban, és nem tudtam megvédeni magam. De aztán felfedeztem, hogy van valamim, ami nagy: a szám. Azóta is azzal harcolok. ”

„ A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül! ”

„ Van, amikor egy emberi kapcsolat ideje lejárt. Barátok ezt értik, és csalódás nélkül tudják tudomásul venni, hogy ezentúl csak ritkán vagy sohasem látják egymást. Ez a szabadság nagy-nagy ajándéka, hogy még csak rossz érzésünk sem marad a válás után - hálásan gondolunk vissza egymásra. ”

„ Az élet olyan, mint a víz, elfolyik, nem marad meg belőle semmi sem. Legalább szép legyen az emléked. ”

„ A kommunikációnak egy baja van: a részévé vált az illúzió. ”

„ Vannak érzések, amiket soha nem felejt el az ember. ”

„ Nem csak az ember tanulmányozza a természetet; a természet is tanulmányozza az embert; úgy, hogy próbára teszi. ”

„ Meg kellett volna ölelnünk, talán megcsókolni, megmondani neki, hogy szeretjük. Egyszerűen, ember módra megsajnálni. De nem tettük. Restelltünk szentimentálisnak látszani... mi egyszerűen vakok voltunk, esztelenek! ”

„ Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz. ”

„ Az ember egyre inkább rájön, hogy mire van szüksége és mire nincs. És megtanulja, hogy a boldogságot nem lehet dekára merni. ”

„ Azt hiszem, kevesen tudják, mi az igazi félelem. Mert a legtöbb ember létező dolgoktól fél. De a legszörnyűbb félelem mindenek között, ha az ember olyasmitől fél, ami alaktalan. ”

„ Mi a reményt kínáljuk... Gondoljon a szivárványra! Szép, de megfoghatatlan. A legáttetszőbb fátyol, egy égi ív. Ha egyszer átmehetnénk a szivárvány alatt, és megtudhatnánk, mi van mögötte... ki tudja, hátha a szivárvány a csillagok felé nyíló kapu? S mégis, mihelyt megközelítjük, a szivárvány szertefoszlik. ”

„ Vannak emberek, akiknek sem rangjuk, sem lényük nem kiemelkedő, mégis kishitűség fog el jelenlétükben. Minden ok nélkül mesterkéltnek és keresettnek érezzük magunkat velük szemben. ”

„ Mert olvasni is jó, meg aludni is jó. Mikor olvasok, úgy érzem, mintha egy másik embernek a lelke volna bennem, és ez gyönyörűség; mikor pedig alszom, úgy érzem, mintha az én lelkem volna egy másik emberben; és ez is gyönyörűség. ”

„ Ne gondold, barátom, tényleg ne, hogy egy gyermektelen, középkorúnak mondott magyar asszony élete méznyalás - jóval inkább magány, unalom, árnyék, céltalan körbe-körbefutkosás, ködszurkálás. ”

„ Ismerek egy csomó kiskrapekot (...), akik mindenféle szamárságot beszerválnak maguknak, de én nem fogom az élet seggét nyalni, hogy boldog legyek. Nem fogom megjátszani magam az élet kedvéért, szarok rá, sose láttuk egymást. ”

„ Nekem fogalmam sem volt arról, milyen érzés a szerelem. De ha rád talál, akkor rád talál, és neked fel kell ismerned. ”

„ A szokásokat lassan tanuljuk meg, de mihelyt elsajátítjuk őket, természetüknél fogva elég nehéz megszabadulni tőlük. ”

„ A szerelem határtalan, nem lehet korlátok közé szorítani. ”

„ A mi világunkban az abszolút igazság nem létezik. Ami a dolgokat megváltoztatja, nem az, hogy tudjuk-e az igazságot vagy tévedünk. Ami számít, az a hitünk mélysége. Ne foglalkozz ezekkel a szavakkal! Találd meg, mi van mögöttük, és dönts az életedről! ”

„ Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem csókot adni. ”

„ Semmit sem adtál, csak azt a percnyi sírást. (...) Ennyi maradt. De ez megmaradt, egyedül igaz bizonyítékként, hogy ami elmúlt, nem semmi volt, hogy az érzéseknek súlya volt, szépsége volt, lángja volt. Ez a kis kivetkőztető, hangtalan sírás, ez az, amire élesen, tisztán emlékezem, a szétnyomott nedvességre az arcodon. Bánat futott át a földön: valami történt. Létezett valami, aminek minden más jele bizonytalanná oszlott a messzeségben, az időben, de hogy akkor, utoljára, utolsó percben csupán, miután oly hosszú ideig bizonygattuk magunk és a másik előtt, hogy vége, nincs semmi már, nincs értelme, minek volt, miért kellett találkozni és álmodozni, hogy végül akaratlanul, akarat ellen mégis áttört a sírás, a bizonyíték. (...) Sírtál, és tudom, értelme volt a "semminek". ”

„ Mert nyelve nincs bár, a gyilkos merény
A legcsodásabb szerven tud beszélni. ”

„ A jókedv e világon átmentünkben a legnagyobb adomány, és mindegy, hogyan jut hozzá az ember. ”

„ Ha már egyszer nőként születtünk erre a világra, a boldogságunkat is úgy találjuk meg. ”

„ Mindennek mértéke az ember. ”

„ Együtt akartunk megöregedni, Dolores. Gyerekeket akartunk. Öreg fák árnyékában szerettünk volna sétálni. Végig akartam nézni, ahogyan vonalakat karcol a bőrödre az idő, és tudni akartam, melyik mikor került oda. Együtt akartunk meghalni. ”

„ Az élet - természetéből fakadóan - semmit nem szavatol, különben a célja hiúsulna meg. ”

„ A háború első szabálya (...): soha ne teljesítsd az ellenség vágyát! ”

„ A férfiak olyanok, akár a sziklák. Van, hogy mozdulni sem tudnak anélkül, hogy egy kis lendületet adnál nekik. ”

„ A műtét utáni első 24 óra mindig kritikus. Minden levegővételt, minden termelt folyadékot pontosan lejegyeznek és elemeznek. Ennek örülnek, vagy megsiratják. De mi történik 24 óra elteltével? Mi történik, ha az első napból második lesz és a hetekből hónapok? Mi történik, ha elmúlik a közvetlen veszély, ha levették a gépeket és az orvosok és nővérek hada eltűnik? A műtéttel megmentenek, de a lábadozáskor, a műtét után gyógyulsz meg. De mi lesz, ha mégsem? Minden műtét célja a teljes felépülés, hogy jobb állapotban kerüljünk ki, mint ahogy bekerültünk a kórházba. Néhány beteg gyorsan gyógyul és azonnal megkönnyebbülhet, másoknak a gyógyulás fokozatosan megy végbe és akár hónapokkal vagy évekkel később jössz rá, hogy többé már nem fáj. Szóval az az igazi kihívás, hogy türelmesek legyünk a műtét után, de ha túlélted az első heteket és hónapokat a műtét után, ha hiszel abban, hogy felépülhetsz, akkor visszakapod az életed. De sajnos, túl sok a "ha". ”

„ - Tudom (...), sosem fogod megérteni! Nem hiszed el nekem, hogy képtelen vagyok rá... fizikailag képtelen vagyok, éppúgy, mint ha azt kívánnád tőlem, repüljek, mint a pacsirta...
- Mire vagy képtelen? (...)
- Szeretni téged. ”

„ Aki félt már valaha az életben, az tudja, hogy a félelem, ha kívül nem mutatkozik is, belülről rágja az embert. A mosolygás, a gőgös vagy bátor arcjáték csak a kívülállónak szól, önmagát senki sem tudja becsapni. ”