„ Ha az út ki van világítva, miért választanád a sötétebb ösvényt? ”

„ Talán hónapokig kibírtuk volna, hogy ne legyen közöttünk perpatvar, de az örökös bizalmatlansága felborított minden békesség utáni vágyat. (...) Lassanként elzártunk minden kivezető utat, amin menekülni lehetett volna, aztán belenyugodtunk, hogy nincs kiút. ”

„ Az érdekelhet, hogyan élnek az emberek. De miként keresik meg rá a pénzt, az nem rád tartozik. ”

„ Az igazságtalanság ejti a legfájóbb sebeket, haragot szít! ”

„ Nincs azzal semmi baj, ha egy géniusz a fiatalságot nyűgözi le. Sokkal inkább azzal van baj, akit fiatalsága ellenére nem tud egy géniusz lenyűgözni. ”

„ Jobb nép a világon nincs, mint a magyar. ”

„ Meg vagyok győződve arról, hogy a világ bennünk van, valamint a minket körülvevő emberekben, akiket ugyanúgy betöltenek a csodák és a titkok, mint magunkat. ”

„ A győztesek olyan vesztesek, akik felálltak és még egyszer megpróbálták. ”

„ Tudod, Mark, minél tovább élek, annál tisztábban látom az életünket összekötő tervet. Az univerzum több trilliónyi fonalból szövődik össze, amelyek látszólag egymástól független irányban haladnak. Amikor azonban együtt látjuk őket, különleges mintázatot alkotnak. Azt hiszed, Macy mentett meg téged. Így is történt. De csak azért, hogy később te menthesd meg őt. ”

„ - Nem biztos, hogy minden igaz, amit az emberek mondanak. Csak pletykák.
- Igen? És vajon hogyan születnek? ”

„ Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert amit megtehet, az kicsiny. ”

„ A szépségre nem lehet törekedni, mert az mindig egy másik, gyakran közönséges törekvésnek a mellékterméke. ”

„ - Többet kapok, mint amennyit a szívességemért érdemlek. (...)
- Ilyet sose mondjon. Meghallja az élet, és legközelebb kevesebbet ad. ”

„ Az emberi faj két veleszületett és gyógyíthatatlan betegséget hordoz; az egyik az élet, amelybe elkerülhetetlenül belehal, a másik a reménység, mely azzal kecsegteti, hogy a halál nem szükségképpen jelenti a véget. ”

„ Ne félj a haláltól. A halál mindig ott áll mellettünk. Ha félelmet mutatunk, a fénynél is gyorsabban veti ránk magát; ám ha nem mutatunk félelmet, szelíden ránk tekint és elvezet minket a végtelenbe. ”

„ Hány halál
rabolja ki még hatodik érzékünket,
hány hiány telepszik még mellkasunkra,
míg egy felülírhatatlan virradat
elrongyolja torkunkban
a visszafojtott sírásokat? ”

„ Ezen a falon, amit emelek, a te neved a vakolat. ”

„ Nézek az égen át
begyulladt szemekkel.
Reszket a félhomály,
hát szeress vagy eressz el. ”

„ Ha krízis van, te nem fagysz le, mész tovább és minket is továbbrugdalsz, mert láttál rosszabbat, túléltél rosszabbat. Ezért tudod, hogy nekünk is menni fog. Azt mondod, hogy sötét vagy és ijesztő. Ez nem hiba, hanem erő. Ettől vagy az, aki vagy. Nem fogok letérdelni, és nem kérdezek semmit. Szeretlek, és nem kell nekem senki más, csak te. ”

„ Az óvatosság, még ha túlzott volna is, mindig figyelmet érdemel, mert a túlzott merészség több kárt okozhat, mint a túlzott óvatosság. ”

„ Rájöttem, hogy minél mélyebb a szósz, annál nagyobb lesz az elégtétel, ha egyedül (...) mászom ki belőle. ”

„ Ha jól csinálod, ezúttal nem a saját, hanem az ellenségeid által hagyott lábnyomokat követed, bármilyen véresek is, mert így az ő múltjukba térsz vissza, ha csak egy rövid időre is. Ha viszont mások lábnyomait követve akarsz eljutni a múltba, nagyon óvatosnak kell lenned, mert lehet, hogy rád ugyan senki nem fog emlékezni, de ha egy aprócska jelét is mutatod, ami voltál, a tetteidre azonnal mindenki emlékezni fog. ”

„ A rokonszenvek, különösen az egy látásra ébredő szimpátiák okát nem érdemes keresni. Tudomásul kell venni keletkezésüket, jó érzéssel és hálával venni tudomásul, és viszonozni is valami módon - ennyit tehet az ember. Meg azt, hogy adott esetben elcsodálkozik (...), jó érzéssel és bizonyos töprengéssel emberek között rezgő frekvenciákról. ”

„ A tömegek meghódítása a feladat könnyebbik része. A nehezebbik az, hogy valamiképp elejét vegyétek, nehogy letaszítsanak a trónról, és eltegyenek láb alól. ”

„ Az ember az összes nemes tulajdonságával együtt még mindig alacsony származásának letörölhetetlen bélyegét hordozza testének börtönében. ”

„ A bűn mindig talál ügyvédeket, az ártatlanság pedig csak néha. ”

„ Homályosak voltak az emlékeim. Nem emlékeztem már, hogy mi volt a valóság, és mi az, ami csak a képzeletemben történt meg. Csak a varázslatra emlékeztem. A vágyra. Fiatalok voltunk, ügyetlenek, tapasztalatlanok, de mégis volt benne valami fantasztikus. ”

„ Ha van egy álmod, megvalósíthatod, senki sem fog vissza. (...) Te döntöd el, hogy a saját korlátaid meddig terjednek, és hogy melyiket mikor döntöd le. Ha törődsz a belső békéddel, lassan azt veszed észre, hogy már nincsenek gátak, csak te vagy és a vágyaid, amelyek sorra megvalósultak. ”

„ Elkezdtük megtanulni azt a nyelvet, amit Isten használt, amikor az életet teremtette. Egyre nagyobb csodálattal tekintünk arra a szépségre és összetettségre, ami ezt az isteni és szent ajándékot jellemzi. ”

„ A civilizáció annyit jelent, hogy az eszkimók meleg lakásokat kapnak, és azért kell dolgozniuk, hogy pénzt keressenek hűtőszekrényre. ”

„ A történelem tele van olyan szélhámosok történeteivel, akik nem tudták, mikor kell abbahagyni. ”

„ Végzet nincs. Választásunk van. Az egyik választás könnyű, a másik nem. Ez utóbbiak az igazán fontosak, ezek tesznek emberré. ”

„ Fényt nem lehet adni - csak meg lehet gyújtani, ha van, ami meggyulladjon. (...) A szikrát át lehet adni - de lángolni magadnak kell. Azt magadból kell megteremtened! ”

„ Nem tudtam, mit rejt számomra a jövő. Heteken át a harag és keserűség kínozott, s arra következett a lankadtság. Voltál-e valaha tengeren sűrű ködben, midőn úgy tetszett neked, mintha az a majdnem kézzel fogható szürke sötétség körülzárna, amikor a nehéz, nagy hajó nyugtalanul és izgatottan tapogatja útját a part felé a mérővel, te pedig dobogó szívvel várod, hogy mi fog történni? Olyan voltam..., mint az a hajó, azzal a különbséggel, hogy rajtam nem volt iránytű, sem hangjelző, s nem tudtam mennyire van még part. ”

„ A függőséggel az a helyzet, hogy sohasem végződik jól, mert végül bármi is hozott minket mámoros állapotba, idővel a jó érzés elmúlik, és felváltja a fájdalom. Azt mondják, hogy addig nem szokhatsz le, amíg a padlóra nem kerülsz. De honnan tudhatod, hogy mikor kerülsz oda? Mert nem számít, hogy ez a dolog mennyire fájdalmas, néha lemondani róla sokkal fájdalmasabb. ”