„ Az a belső, vészterhes boldogtalanság... olyan, mint egy vérmérgezéses kar, fekete és dagadt. Le kell vágni, hogy a méreg kárt ne okozzon. ”

„ A veszélynek két forrása van - a vakrémület és a vakmerőség. ”

„ Ha menekülnél, de nincs hova,
Van a világűrben egy kis szoba,
ahol a bánat súlytalan. ”

„ Ha a céljainkhoz vezető út során el akarunk jutni A-ból Z-be, azt a legbiztosabban úgy tehetjük meg, ha először B-be, majd C-be, aztán D-be jutunk el és így járjuk végig az utat. Ha akárcsak egyetlen lépést is kihagyunk, az általában kudarchoz vezet, még ha az adott pillanatban úgy is tűnik, hogy időt nyerünk ezáltal. ”

„ A hatalom a tapasztalat szempontjából csupán viszonylagosság, amely egy személy akaratának kinyilvánítása és mások által való végrehajtása közt fennáll. ”

„ Ha valami jó, azt úgyis fölösleges fokozni, ha pedig valami rossz, az alkoholtól még rosszabb lesz. ”

„ Mit keresel, sosem leled.
Mert mikor az embert teremtették,
Az istenek a halhatatlanságot megtartották.
Töltsd meg a bendőd.
Légy vidám éjjel-nappal,
Napod legyen csupa öröm.
Szeresd a gyereket, ki fogja a kezed.
Feleséged örüljön karodban.
Mert ezek az ember kizárólagos érdekei. ”

„ A zsenialitás átok. Legalábbis én így látom. Egyesek szerint a géniuszok másképp fogják fel a mindenséget, mint mi, többiek. Olyannak látják a világot, amilyen valójában - és ez a borzalmas tisztánlátás őrjíti meg őket. ”

„ Magam is osztottam a csavargók optimizmusát, miszerint közöttünk is vannak páran, akik tényleg jó irányba haladnak; hogy a tisztességes utat választottuk, és hogy a legjobbjaink mindenképpen megcsinálják a szerencséjüket. Ugyanakkor osztottam azt a baljós sejtelmet is, hogy ez az életmód halálra van ítélve, mi pedig csak színészek vagyunk, akik esztelen bolyongásuk közben magukat szívatják. A két véglet közt feszülő ellentét - egyrészt a nyughatatlan idealizmus, másrészt a küszöbönálló katasztrófa érzete - tartott mozgásban. ”

„ A hazafiság nem érzés, hanem hit: szilárd, szinte prózai hit saját nemzetünk múlt- és jelenbeli felsőbbrendűségében. ”

„ A szakértők végül is oda juttatták a világot, ahová csakugyan eljutott. Mi lenne most, ha végre az egész vonalon megszólalna és közbeszólna a magánember? Megszólalna és azt mondaná: "Kérem, rólam is szó van." (...) Mi lenne, ha végre közbeszólna a magánember Péter és János? A szakember ezt feleli: "Óriási zavar lenne belőle." De ez egyáltalán nem biztos. Mert Európa pillanatnyi helyzetképe megint csak azt bizonyítja, hogy óriási zavar keletkezett világszerte a magánember közbeszólása nélkül is. ”

„ Leheletnyi toll
akadt fenn létem ágán
s belészakadok. ”

„ Akár egy halom hasitott fa,
hever egymáson a világ,
szoritja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s igy mindegyik determinált.
Igy él a gazdag is, szegény is,
igy szenvedünk te is meg én is
s még jó, ha az ember haragja
nem az embert magát harapja,
hanem valaki mást,
dudás a fuvolást,
én téged és engemet te, -
mert mi lenne, mi történhetne,
ha mindig magunkba marna
az értelem iszonyu karma? ”

„ Önmagamat is alig ismerem, a többieket még kevésbé, nem ítélek, legföljebb védekezem. Ez a miénk, ez a személyes magány a mindenségben. A hit, hogy része vagyunk az egésznek, egyszerre büszkeség és alázat. Eszerint minden eseménynek értelme van, és mind igazodik valami tervhez. Mindvégig építkezem, a terv percenként alakul, és közben omlás, csapás, berogyás, sorvadás. Hónaljig a múltba temetve a jövő látomásai után kapkodom, vagy a fejemet kapdosom előlük. ”

„ Nem előzhetjük meg, amit nem látunk előre. ”

„ Kétségbeesetten megpróbáltam addig nyújtani, csavargatni az igazságot, míg úgy el nem görbült, hogy már hazugság lett belőle. ”

„ Saját varázsvilágunkban járunk. ”

„ Mindenki őrülten vágtat az álmai nyomában. Kinyújtják a kezüket, hogy elérjenek valami láthatatlant, még ha nem is voltak céljaik vagy... vagy, ha rájöttek, hogy nem érhetik el őket, akkor sem adták fel, hanem küzdöttek tovább. De mindeközben én mégis mit csináltam? A távolból figyeltem és még a kezemet sem nyújtottam ki. Annyira féltem attól, mi történhet, hogy még csak meg se mertem mozdulni. Ehelyett csupán irigykedve néztem, hogy találják meg mindannyian az útjukat. Azzal takaróztam, hogy más vagyok, mint ők, pedig csak féltem, hogy fájhat. ”

„ A kisgyerekeknek nagyobb szükségük van a szeretetre, mint amennyire ők maguk szeretnek. ”

„ Te vagy az egyetlen a földön,
Akiért mindent megteszek,
Veled életemet töltöm,
Nem csak a múló perceket. ”

„ A férfiaknak olyan a természete, hogy képtelenek megbocsátani, de szívesen hunynak szemet minden akadály fölött, amelyet szeszélyük útjába gördítenek. Megbocsátani vagy szemet hunyni igen különböző dolgok, míg az első fölemel, a második csak lealáz. És éppen ebben rejlik a férfiak legfőbb boldogtalansága, meg nem alázkodni nem képesek, szeszélyeikről lemondani nem tudnak. ”

„ Figyelj a kis cselekedetekre, akár jók, akár rosszak. A csepegő víz is megtelíti végül a nagy edényt. ”

„ Merek annyit, amennyit férfi merhet;
Aki többet mer, nem ember. ”

„ Én nem leszek boldogabb,
ha elmondom, amit mondani kell,
de boldogtalan vagyok,
ha nem mondhatom el. ”

„ Ahol az elme talán vonakodik meggyőződni, mindig talál tápot kételyeinek! ”

„ Tudod mi a szerelem? (...) Látni azt, amit senki más nem lát. És hagyni, hogy a másik lássa azt, amit senki másnak nem akarsz megmutatni. ”

„ - Mi köze a múltnak a jelenhez?
- Az ember azt hinné, semmi. De mindig marad hátra valami, ami nem feltétlenül kellemes. ”

„ Hiszem azt, hogy nem ismerheti a valódi, mézédes és napillatú gyönyör katarzisát az, aki nem érte még el a "minden mindegy" pokoli közömbösségét. ”

„ Igaz ugyan, hogy mindig minden rosszabb, ha a test elöregszik, mégis: az, hogy az ember undorodik a sok kényelmetlenségtől, mocsoktól és szűkölködéstől, a végtelen telektől, attól, hogy mindig ragadós a harisnyája, hogy a lift sohasem működik, a víz hideg, a szappan homokos, a cigaretta szétesik, s az ételeknek olyan ördögien rossz ízük van, nem annak a jele-e, hogy a dolgok természetes rendje nem ez lenne? Hogyan is érezhetné valaki mindennek az elviselhetetlenségét, ha semmiféle emléke nem volna arról, hogy a dolgok egyszer másképp is voltak? ”

„ Nem ítélkezem embertársaim fölött, amíg meg nem ismertem őket. ”

„ Úgy kell dolgozni, mintha örökké élnénk, és úgy kell élni, mintha holnap meghalnánk. ”

„ Nem töprengek azon, mi lesz, ha meghalok, és hogyan fognak emlékezni rám. Ez már az ő dolguk lesz, a többieké. Ha már meghaltam, ugyan kit érdekel? Engem nem. ”

„ Vigyázz, hogyan ajándékozod el a szívedet. ”

„ Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa. ”

„ Semmi nem űzi el úgy az álmot, mint egy megoldatlan rejtély. ”