Legfrissebb idézetek

Nem a múló időt kell ünnepelni, hanem dicsőséget szerezni annak, ami még előttünk áll.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt gondolom, a szerelemre való képesség az élet legnagyobb ajándéka. Ha kiveszik valakiből, akkor, ha él is, valójában halott már... Van még egy hasonló kegyelem, a sírás képessége. Hogy örömben, bánatban legyenek könnyeim.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő nem várja meg, hogy normálisan felkészülhessünk a fontos vagy állítólag fontos dolgokra, az csak telik, az ember meg alkalmazkodik hozzá, már ha tud.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő tekervényes. Hol lelassul, hol felpörög, értelmezhetetlenül, kiszámíthatatlanul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő minden sebet begyógyít. De minél nagyobb veszteség ért minket, annál mélyebb a seb. És annál nehezebb újra teljesen éppé válni. A fájdalom enyhülhet, de a sebeink emlékeztetnek minket a szenvedésünkre, és a hordozójukat még inkább eltökéltté teszik, hogy ne sérüljenek meg újra. Tehát az idő múltával elveszünk a félrevezetésekben, kiéljük a frusztrációnkat, agresszíven reagálunk, engedünk a dühünknek. Eközben pedig tervezünk, szervezünk, amíg arra várunk, hogy megerősödjünk. És mielőtt feleszmélnénk, az idő tovaszáll. Meggyógyultunk, készen állva az újrakezdésre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem állandó. Még a Mona Lisa is kifakul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak úgy lehet jövőd, ha elengeded a múltat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eddig féltem az emlékektől, nem akartam tudni róluk, ahogy a múltról se, mindig a pillanatnak éltem, úgy, hogy a jövő és a múlt nem létezik. De rájöttem, azok vagyunk, amiket az emlékeinkből fel tudunk idézni, és az, hogy minek tartjuk magunkat, nagyban befolyásolja, mi történhet majd velünk a jövőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mérheted időben az örökkévalóságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életünk dől el néhány óra alatt, s évek múlva nincs egy emlékünk, hogy mit tettünk, mit gondoltunk abban az órában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt mindenkié, a jövő senkié. (...) A jövőt ne kérdezzétek, és a múltnak ne válaszoljatok, mert a múlt maga a válasz sok (...) felesleges kérdésre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő is a végtelenségig nyújtózik. Ez a helyzet csupán akkor változik meg, ha az ember idegeskedni kezd a teendői miatt. Minél több mindent igyekszünk belezsúfolni az időbe, annál inkább veszít rugalmasságából.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Próbálok megélni minden napot úgy, mintha szándékosan visszajöttem volna arra az egy napra, hogy kiélvezzem. Mintha az volna az utolsó teljes napja az én nem mindennapi mindennapi életemnek... Mindannyian együtt utazunk az időben, életünk minden napján. A legtöbb, amit tehetünk, hogy mindent elkövetünk, hogy élvezzük ezt a rendkívüli utazást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Furcsa dolog, de ha az ember fél egy közelgő eseménytől, és szívesen lelassítaná az idő múlását, akkor hajlamos rá, hogy még jobban felgyorsuljon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Életünk kis szférájában elmerenghetünk a múlton, de csak a jövőnket irányíthatjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél mélyebbre hatolunk a múltba, annál nagyobb világosság árad belőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Visszafelé élni, élni minek?
Hogy visszamenj a semminek?
Hogy azt kívánhasd még egyszer-kétszer,
Hogy a tegnapi nap holnap jöjjön el?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az én időm, mint a szép nyár
Gyorsan pereg, menten eljár,
S jő a sötét, a hosszú tél,
Tavaszt senki már nem remél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor feláldozzuk önző vágyainkat valaki más érdekében, akkor a sorsunkat jobbra cseréljük, amelyben mérhetően kevesebb káosz uralkodik. Vicces, hogy miért is tekintjük ezt áldozatnak? Valójában sokkal többet kapunk vissza. Az egyik kulcsa annak, hogy mindent megkapjunk, hogy hajlandóak legyünk bármiről lemondani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki megválaszthatja azt az utat, amelyen haladni akar, és azt is, amelyiken nem. Persze nem mindig. Néha a sors csak megragad minket, elindul velünk valamerre, aztán egyszer csak kitesz valahol és ennyi. Más alkalmakkor azonban mi adhatjuk meg a címet. És ha van egy csepp eszünk, bármennyire nehéz is, vagy bármennyire idegennek tűnik is az a ház, igenis bemegyünk oda. És rátalálunk önmagunkra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kegyetlen dolognak találta, hogy Isten olyan szívet adott neki, amely nem alkalmazkodik a sors akaratához.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármilyen szituációban is vagyunk, azért vagyunk ott, mert abból valamit tanulnunk kell. Hiszen azért sodródtunk oda!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magad vagy hát az űrrel.
Világnyi csend körötted.
Magad kivel hitesd már?
Ne tartsd tovább a könnyed.
Nem láthat senki, senki.
Magad látod magad csak.
(...)
Magad vagy. Valld be végre,
hogy régesrég ijeszt már
mi egykor lelkesített.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyanok vagyunk, mint a bárányok, amelyek a mezőn játszanak, miközben a mészáros már kiszemelte egyiket-másikat: hisz nem tudjuk jó napjainkban, mily csapást határozott el számunkra bármely pillanatban a végzet - betegséget, üldözést, elszegényedést, elnyomorodást, vakságot, megőrülést, halált.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert gyáva volt és szolga volt
S életét élni sohse merte,
A Sors, a sorsa,
Hajh, be megverte, be megverte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sors nem esély, hanem választás kérdése. Nem az, amire várni kell, hanem az, amit el kell érni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha úgy érzed, kifosztottak, jegyezd meg jól: senki sem veheti el tőled, ami jog szerint megillet. Ha a tiéd, vissza is fog kerülni hozzád, amikor elérkezik az ideje. Ha valamit sosem kapsz vissza, azt nem neked szánták. Ezt el kell fogadnod, és élned tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valami kormányozza a világot. Akármilyen csávába kerül, valaki kihúzza onnan. (...) Valakinek lennie kell. A lelke tiszta. Azért, mert nem rossz, ezért az a Valaki nem engedi, hogy minden teljesen rosszul végződjön. A végén kárpótlást kap mindenért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Nem az ember irányítja az életét, hanem az élet irányítja őt. (...) Itt van ez a példa. Egy nap megismerkedsz valakivel, akiről úgy érzed, hogy neked van teremtve, de ő nem így gondolja. Megpróbálod úgy irányítani az életedet, hogy ez a valaki is szerepeljen benne, közben ő más lány életében szerepel. Nem így akarod.
- De ebben az esetben nem az élet irányít, vagy dönt helyetted, hanem az a másik ember, aki pont olyan, mint te vagy én. Ez nem jó példa.
- De az. A sors vagy az élet vezeti azt a másik embert, mert az ő életét az befolyásolja, ami korábban történt vele, vagy amin most megy keresztül. Az élet vezeti őt és ebből kifolyólag engem is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem számít, hogyan tervezed meg, ahogy az sem, hogyan képzeled el. Anélkül, hogy tudnál róla, az élet megtalálja számodra azt, amire mindig is vágytál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sorsban hinni lehet jó, és kevésbé jó dolog is. Megnyugtathat, hogy hiszel a végzetben, ha olyan dolog történik, amit nehéz kezelni vagy felfogni. De minden hatalmadtól megfoszt, ha a felelősséget a sorsra ruházod át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A saját sorsunkat illetően vakok vagyunk. Ezt az érzékszervet vette el tőlünk az úristen, talán hogy ne tudjunk vele konkurálni, mert a jövőlátás vészesen közel áll a mindenhatósághoz. Ki lenne olyan bolond, hogy ne kerülné ki a rá leselkedő sorscsapást, ha teljesen biztos volna benne, hogy az bekövetkezik?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak dolgok, amik nemcsak meghatározzák a sorsokat, hanem be is határolják, és ezen nem segítenek az álmok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az, ami történik velünk, nem "véletlen", hanem egy minta része, amely addig ismétlődik periodikusan, amíg fel nem oldják. Néhány öntudatlan embernél az ismétlődési ráta három hét, másoknál három év, megint másoknál három élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Félelem, hit, szerelem. Jelenségek, amelyek meghatározzák sorsunk alakulását, erők, amelyek jóval a születésünk előtt hatni kezdenek és az elmúlásunk után sem szűnnek meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás