Legfrissebb idézetek

Ez az élet egyik nagy tragédiája: hogy valami, valami mindig történik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ponyvaregény ez az élet! Mért nézted meg a végét?
Azt ha előre tudod: semmi élvezeted.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Éveket élhetsz anélkül, hogy igazán élnél, aztán egyszer csak az egész élet belesűrűsödik egyetlen órába.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet művészi szempontból leginkább attól kudarc, amitől megkapja a maga mocskos kis biztonságát: hogy soha nem élhetjük át kétszer ugyanazt az érzést.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És egyszer majd a te boldogtalan, szánandó fiadat sem fogják kímélni, hanem az arcába vágják az igazságot, úgy, ahogy én most neked: mi végre éltél? Mi jót tettél? És a fiad nem tud majd válaszolni, mint ahogy most te sem...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

"Az élet élet" - de mi az élet? Az-e, hogy az ember potroha puffadtáig egyen? Borban fetrengjen? Az-e, hogy eleven asszonyhússal rakja tele a házát? Vagy az, hogy részeg kedvvel nagyokat rikoltsunk? Káromoljuk Istent azzal a nyelvvel, amelyet ő ajándékozott? Vagy az az élet, hogy gyűjtsünk hitvány kincseket, ménest, gulyát, házat, pénzt, földeket? Vajon ha egy nap behunyod a szemed, mit viszel magaddal a ménesedből, gulyádból? Még csak egy gombot se vihetsz magaddal a másvilágra!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem csoda az, hogy a melledben a szünetlen dobogó valami van? Nem csoda-e az, hogy a belső részed mozog, mint valami malom? Nem csoda-e, hogy a tested legfinomabb része kemény csontgolyóba van foglalva, a szívedet, tüdődet meg csontkosár födi? Honnan származtál? A semmiből? A véletlenből? Hogyan van, hogy véletlenül a fejeden van a két szemed, és nem a hónod alatt? S honnan van, hogy éppen a szájadban van a nyelved, amellyel megízleled, hogy a testednek mi hasznos, mi ártalmas?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem elég, hogy álmodd az életet, éld is úgy, ahogy álmodod, mert különben szélhámosnak tart a világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mivel kimondatlanul állandóan valamilyen értéket tulajdonítunk az emberi életnek, irracionális azt állítani, hogy nincs pénzben mérhető értéke, még akkor is, ha az emberek többsége túl finnyás ahhoz, hogy ezt beismerje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahonnan jöttünk, az nem rajtunk múlott, ahol megrekedtünk, azt mi formáltuk, ahová hívnak, arra nekünk kell rátalálni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet tisztelete azt jelenti, hogy a születés és a halál végpontjai között úgy bánunk egymással, hogy érdemes legyen a világon élni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bekeveselltem: nem csupán végig-, hanem átélni akarom az életemet!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élni? Igen - csak épp nem minden áron.
Nagy áron? Talán. De nem bármi áron.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valamit elfelejtünk,
elmulasztunk valamit,
elszalasztjuk, vagy elhalasztjuk.
És ez a majdnem-semmi attól fogva
jön, jön, nyomunkban van és egyszer csak
mérettelenné hatalmasodik, mint az éjszaka
csendjében egy padlóreccsenés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jelenben nehéz élni, a jövőben értelmetlen, a múltban pedig lehetetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életet nem lehet tanfolyamon megtanulni. Vagy alkalmas valaki, vagy nem, erről van szó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Egyetemista koromban volt egy barátnőm (...). Volt egy ikertestvére. Nem egypetéjű, de akkor is ikertestvér. Nem mintha ez nagy különbség lenne, de az egypetéjűek között általában szorosabb a kapcsolat. A lényeg az, hogy másodéves korunkban az ikertestvére meghalt egy szörnyű autóbalesetben. A barátnőm nagyon különös módon reagált rá. Feldúlta a dolog, természetesen, ugyanakkor mintha meg is könnyebbült volna. Azt gondolta, hogy ezt megúszta. Isten őt választotta. Most már biztonságban van. Egy ember életében csak egy ilyen tragédia lehet. Érted, mit akarok mondani?
- Igen, értem.
- De az élet nem így működik. Vannak, akik egész életükben megússzák. Mások pedig többet kapnak, mint amennyit megérdemelnének. Sokkal többet. És a legrosszabb benne, hogy ez nem mentesít a többi csapás alól.
- Az élet nem fair.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy ember nemcsak önmaga él és hal meg. Továbbadja, ami benne rejlik, az utána jövőknek...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi az emberi élet ezen a földön? Mint a fa árnyéka a Dunának partján: délelőtt virágos gyepre fordítja a nap; délután a sárra. Este elmúlik...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet nem jó és nem rossz; milyen is? Olyan, mint az olcsó irodalom: olyan életszagú.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bizonyos, hogy a levegő és az eledel, a szerelem és a napfény, melyek nélkül nincsen élet, egyképpen égetnek, fogyasztanak, mérgeznek bennünket. Méreg az arzén és méreg a szenvedély, méreg a szépség és méreg a boldogság. Méreg a kávé és méreg a vágy, egy Kosztolányi-mondat is az, egy Ady-verssor is: mindez mégis kell, mindez mégis az életünk veleje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hitvány kis bogár is minden fűbe kapaszkodik elveszendő életében!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Istenem, ha lenne egy darabnyi életem. Nem engedném, hogy egyetlen nap is elteljék anélkül, hogy megmondjam az embereknek, hogy szeretem őket. Minden egyes nőt és minden egyes férfit meggyőznék arról, hogy ők számomra a legkedvesebbek, és szeretetben élnék a szeretettel. Megmutatnám az embereknek, mennyire nincs igazuk, ha azt hiszik, hogy nem szerethetnek többé, midőn már öregek, nem tudván, hogy akkor öregszenek meg, ha nem szeretnek többé! Egy gyermeknek szárnyakat adok, de megtanítom neki, hogyan repüljön a sajátjával. Megtanítanám az öregeknek, hogy a halál nem a korral jár, hanem a felejtéssel. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak az emberek szörnyűek! Az élet az egyetlen jó, mi pedig gyötrelemmé és iszonyattá változtattuk! És ez a mi örök tragédiánk!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet pompás dolog, ha az ember nem veszi komolyan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet olykor, amikor már egyáltalán nem számítunk rá, különleges ajándékokkal lep meg bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Midőn az öngyilkosjelölt átemeli lábát a korláton és visszanéz, rendszerint visszahúzza magát és soha többé nem ismétli meg, mert ha sok kellemetlenség érte is, akkor, abban a pillanatban csak arra gondol, ami kellemes volt és ami kellemes lehet még.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hisz az okos hit bennem is világol,
és bennem is felcseng keményen: élj!
Vágyam határtalan, még vonz a távol,
még vonz a láz s a féktelen veszély.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit az élet az egyik kezével ad, azt visszaveszi a másikkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Zűrös, kusza egyenlet az Élet (nagy Ével). Egyenlet? Akkora egyenletrendszer, hogy otthon a suli összes táblájára se férnének rá a végtelen képletei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet töméntelen vágánnyal dolgozik. Vannak mellékvágányok, vannak holtvágányok, de ezek is az életet szolgálják, tehát voltaképpen csak élő vágányok vannak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet elég gazdag ahhoz, hogy ugyanazokkal a személyekkel ne játszassa le több változatát egy helyzetnek, őneki elég személyzete van, hogy itt így, ott úgy bonyolítsa le az eseményt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nekem ez az egy életem van,
ami majd úgy múlik el, 
mint az édes karamell,
hogy minden cseppje más,
szerelem, csalódás.
És az benne a jó, 
hogy pont nekem való.
Ez az egyetlenegy érv,
amiért meghalnék!
A karamell édes íze, 
mint az élet, meg a szíve,
és addig meleg a vérem,
amíg mind a kettőt érzem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet nem megy el nyomtalanul felettünk. Belefáradunk, elmeszesedünk, hajlamosakká válunk arra, hogy felületesen ítélkezzünk, ahelyett, hogy a dolgok mélyére hatolnánk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet a legjobb köpölyöző.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás