Legfrissebb idézetek

Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki nem ragyog állandóan, talán csak a Jóisten az égben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember él, s csak annyit tud Istenről, mint egy távoli, nagyon hatalmas uralkodóról, akit tisztelni tartozik ugyan, de nincsen hozzá személyes köze. Egy napon megismerkedik Vele. A mi civilizációnkban ez a találkozás néha útszéli körülmények között is történhet, egy kávéházban vagy a földalatti vasúton, mert Isten a profán helyeken talán gyakrabban jelenik meg, mint a templomban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha baj van, sose embert kérdezz, mindig csak Istent, az ember esetleg téved, Isten soha, legfeljebb saját érdekedben késik a válasszal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pusztán saját erőnkből nem juthatunk el Istenhez. Csak akkor juthatunk el hozzá, ha magához emel bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azonnal megtalálod Istent, amint ráébredsz, hogy nem kell keresned őt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Isten azonban soha nem késik, ő mindig pontos, mindig időben jelen van az élet minden útkereszteződésénél; elég, ha egy kicsit magunkba mélyedünk, vagy odafigyelünk másokra, s máris találkoztunk vele, s együtt folytathatjuk utunkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazán vallásos ember, ha a monoteisztikus eszme lényegét követi, nem könyörög semmiért, nem remél semmit Istentől; nem úgy szereti Istent, ahogy a gyerek szereti az apját vagy az anyját; eljutott ahhoz az alázathoz, hogy érzékeli korlátait, egészen addig a tudásig, hogy nem tud semmit Istenről. Isten az ő számára jelkép, amelyben az ember fejlődése egy korábbi szakaszában összegezte mindazt, amire törekedett, a szellemi világ, a szeretet, az igazság és a méltányosság birodalmát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Isten mindentudó. Miért mindentudó? Mert az abszolút szeretet az abszolút tudás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valaha én is úr akartam lenni;
ó bár jó szolga lehetnék!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Uram!
A végtelen terében állsz,
végességünkre tárod ablakod.
Minden felborzolt tollú lény
a lét-nemlét keskeny peremén
ablakpárkányodon vacog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Semmiből Isten felé
tartok a föld porában.
Micsoda szédítő, vad út
örvényén jár a lábam!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te is csak általa vagy.
(...)
Az ő rejtelmes eszköze,
íróeszköze vagy.
(...)
A csillagok gyémánt-tengelye alatt
veled is húz a földre
egy rejtelmes, rövid vonalat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az angyalok Isten legtisztább gondolatai, amelyek az igazság és a szeretet szárnyán szállnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem keresnél engem, ha nem találtál volna már meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nemlétezőben lehet hinni, a létezőt lehet tagadni. Istent lehet tagadni - de csak mint létezőt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Martin tiszteletes ezerszer elmondta, úgy sulykolta belé, mint valami helyesírási szabályt, hogy a lyuk az ly és nem j: épelméjű ember nem hisz Istenben. (...)
- Istennek semmi köze az ésszerűséghez; Istennek a hithez, a bizalomhoz van köze. Isten azt mondja: "Naná, hogy szereld csak le azt a biztonsági hálót. És ha nincs alattad, akkor vágd el a kötelet is."

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szélfútta levél a világ.
De hol az ág? de Ki az ág?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S ne hidd, míg száll sóhajod,
Hogy Teremtőd nincsen ott,
És ne hidd, ha könnyezel,
Hogy Teremtőd nincs közel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahová a tudomány nem ér el, ott van Isten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon ugyis, ha
nem kérem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden képzeletet felülmúl, amit Isten életünk törött darabkáiból tud alkotni, ha teljesen rábízzuk azokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet-e tökéletes teremtője e tökéletlen, önmagát pusztító földi létformának és a saját életét végveszélybe sodró halandóknak?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az én Istenem a régi gyermekidőben a Föld felett függő, csillagos kulisszák mögött lakott; hosszú, vattás szakálla volt, és trónuson ült. Unalmas, távoli öregúrnak tűnt előttem, akivel egyszer, ha meghaltam, vétkeim miatt esetleg kínos ügyeim lesznek. Fiatal koromban egyszerre izgatni kezdett valódi kiléte... Körültapogattam, megmértem, arcába néztem. Rájöttem: hozzám hasonlít. Tökéletlen, véges és tehetetlen, mint én vagyok... Valahol bent bolyong testetlenül, körvonalak nélkül, megfoghatatlanul, egészen mélyen. Nincs hangja, csak impulzusai vannak, amelyek a gondolat küszöbéig érnek, mégis több minden gondolatnál és szónál, több a látható formavilágnál, amely körülvesz, a káprázatoknál és fájdalmaknál, a félelemnél és a halálnál. Több mindennél, amit ismerek, és ami megismerhető.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Képzelj el egy repülő madársereget. Na? Hány madarat láttál? Tizenegyet? Tizenkilencet? Ötöt? Van némi fogalmad róla, de a pontos számot nem tudod. Akkor honnan jött ez a gondolat? Valaki odatette. Valaki, aki tudja a madarak pontos számát. És a fákét, a kövekét, a virágokét. Valaki, aki ezekben a századmásodpercekben is gondoskodik rólad, és megmutatja neked a hatalmát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Isten rajtad: végtelen könny; Isten benned: végtelen mosoly.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Istent soha nem tudtam elképzelni, valószínűleg, mert nem emberi és földi, hanem isteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élt egy ember
és keresztre feszítették.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Isten embernek soha nem segít közvetlen, de mindig csak közvetve, "esze, tudománya, szorgalma által".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás