Legfrissebb idézetek

Ne kérdezd, hogy miért éppen te. Ne kérdezd, hogy mi különös van benned. Nincs benned semmi különös, magamnak sem tudom megmagyarázni. Mégis - íme az élet misztériuma - semmi másra nem tudok gondolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeress, szeress mint én szeretlek téged,
Oly lángolón, oly véghetetlenül,
Áraszd reám a fényt s a melegséget,
Mely isten arcától szívedbe gyűl.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretlek, mondom.
- Látod: már ez a nap sem
kelt s telt hiába.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig érzem a közelségedet, s ezt tudva sosem vagyok egymagam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned. Először, mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz, egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek lenni, sőt, egy kissé én is Te leszek. Már látom mi fáj neked, keserves és boldog emlékeid mintha az enyémek lennének. Ki tudok nézni a szemeden, onnan látom most magamat - és megismerem a múltadat, sorsodat, örömeidet és rögeszméidet. Ráhangolódok gondolataid hullámhosszára, s veszem a szíved kódolt adásait. Ha a szíved gyorsabban ver, az én szívem is hevesebben fog dobogni. És ha valamitől félsz, én is szorongani kezdek, és lehet, hogy megértjük, mitől félünk mindketten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem érti szív, nem érti elme sem,
hogy mint szeretlek, én szerelmesem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha elhagysz, mint az ég alján a nap,
mit is tehetnék, hogy ne szánjanak

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Zavart, beteg, megtört a lelkem,
Ezer fájó sebet kapott,
Lázas hittel úgy érzem néha,
Hogy tőled várhat balzsamot.
Várlak, követlek, szomjuhozlak,
Te vagy a célom életem...
...Pedig tudom, hogy már a multat
Nem adod vissza énnekem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Újságos ízével a vágynak
Pirulón és reszketegen
Hajtom megérkezett, megérett,
Drága öledbe a fejem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Neked én vagyok neked-szántan
És hogyha nincsen örömöd
És hogyha nem érted a mát,
Mindegy: én meg nem bántam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hihetetlen, hogy valaki, aki ilyen gyönyörű, hús-vér ember legyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te vagy a hívás és én a válasz,
Te a vágy, én a beteljesülés,
Te az éjszaka, én a nappal,
Mi más még, így tökéletes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyantád vagyok, körülölellek.
Önmagamba átemellek
mint a megdermedt kőben
az időben maradt ősbogarat őrzi
a ragyogó jáspis vagy smaragd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még jobban szeretlek azért, mert azt hiszem, csakis önmagamért kedveltél meg, s nem befolyásolt semmi más.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Nap kihűl, a Föld kiszárad,
az ég üres lesz nélküled,
és én senki vagyok, ha te nem vagy velem.
Annyira szeretlek!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én én vagyok, te te vagy, és a kettő közötti szakadékban ott van minden menny és pokol.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha fölcsendül egy hang a multból:
A Te ezüst hangod repül felém
S én úgy foglak áldani újból,
Mint szerelmünknek édes reggelén;
Ha epedő dal száll föl szivemből,
Teneked legyen szentelve dalom,
Hiszen Te voltál, aki szeretni,
Aki dalolni
Megtanitottál, édes angyalom!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megint megvertek, kirudaltak,
Megint nem vagyok senki,
Megint fogd meg a kezem,
Hívj, akarj megint
Másoktól elszeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Biztos voltam benne, hogy megjelensz, egymásba botlunk és én tudni fogom megcáfolhatatlanul: Te vagy az.
Kerestelek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem jó kép itt az "őszi napsugár",
Mit mi érzünk, nem késő szerelem.
A szerelem nem szánalomra vár
S te szánalomból érzel csak velem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ime, megköszönöm neked, hogy vagy,
Hogy hallottál valaha rólam
S ha csak egy kicsit is mulattat szeszélyem:
Jól van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha megszidlak levélben
Vagy pimasz fütyölésben
Vagy ha másnak kinállak,
Hozd szivemhez a szived
És sirass, mert hazudok:
Tulságosan kivánlak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindent megadnék Érted, csak ne kérd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Félek, nem tudod megbocsájtani
eltékozolt, ostoba, könnyü multam
és majd ezerszeresen fáj, ami
ezerszer fájt, mig szeretni tanultam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érted vagyok, és te értem vagy,
te értelmet és fényt adsz minden napnak.
Szeretlek én, és kettőnk dolgán
nem változtat többé senki már.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelmes az elmúlásba

Minden a világon,

Engem csak te menthetsz meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha tested fázik, lelkem Rád adom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tilthatom meg neked, hogy másképp szeress, mint ahogyan én,
De ha éppen kedved van, hát csókolj meg az utca közepén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Életemben egyszer jó döntést hoztam: mikor a vagyonnál többre tartottalak téged. Ez a választás a legnagyobb büszkeségem és örömöm.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legigazibb vágyam, hogy sose hagyjalak el,
hogy veled végre magammá lehessek.
És nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek.
Csak szeretlek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Temess a karjaid közé,
ne adj oda a fagynak,
ha elfogy is a levegőm,
hivásom sose lankad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás