Legfrissebb idézetek

Bár fölsebez a hajnal,
megalvadt csönd az éj,
míg testünk kettős vérköre
forog, szoríts, ne félj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Helyet kereshet nálam a léted,
lényegem ízét, titkát ha érted
s én aki benned magamat hiszem
mert akarom, magammal viszem
a hitet, hogy bennem magad látod,
valós lényedet bennem találod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy, minő vagy, kedvesem!
Láss, mikép látsz rendesen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magához hasonló nővel soha nem találkoztam, Jane. Maga a kedvemet keresi, mégis uralkodik rajtam: amikor úgy látszik, szelíden meghajlik akaratom előtt, tulajdonképpen fölém kerekedik. Elhiteti velem, hogy az ujjam köré csavarhatom, mint valami puha selyemfonalat, és ugyanakkor megremeg a szívem, ha csak rám néz. Menthetetlenül meghódított, és még soha, egyetlen hódításom sem tett olyan boldoggá, mint az, hogy a maga rabszolgája lettem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha világgá mehetnék, akkor a tegnapokból, jobb
magamból
megmenteném, amit lehet; neked adnék jövőt, hitet,
fekhelyet lombos fűzfaágból; s ha kívül-belül mégis fázol,
nem engedném el a kezed!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ó, mennyire szeretlek, hogy miattad
sorsunk keserű kortyait nyelem,
rémült testem meg tud pihenni
békítő testeden,
s az éjjel
szörnyei között
lehelleted a védelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Űzött ma hozzád a vágyam,
légy ringató puha ágyam,
lényeged titkára szomjazok!
Nyírfaág karokkal fonom át
pillanatunk gyönyörét,
s lankadó tüzébe hamvadok...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én - Te leszel már és Te - Én leszek!
Léted, ha mégis visszaveszed
volt önmagad vissza hiába várod,
rezgéseid atommezeje nem szabad,
sokkal szegényebb, sokkal gazdagabb
lényegünkből ami majd megmarad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármerre indultam is az életben, minden út hozzád vezetett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha felállsz a helyedről, elhaladsz mellettem, téged nézlek, téged figyellek; ha átsuhog a szobán a ruhád, majd elakad a szívem, ha kimégy a szobából, minden szavadat felidézem, még a hangodat is, ahogy mondtad; ezen az éjszakán pedig semmire sem gondoltam, egyre azt hallgattam, hogyan lélegzel álmodban, és hogyan fordultál meg kétszer is...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Neked soha el nem felejtem,
Hogy kimondasz dolgokat helyettem.
Te vagy a hang, te vagy a fény,
Melyben újjászülettem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne kérdezd elmegyek-e
Ne kérdezd jövök-e vissza még
Lélegezzél engem egyszerűen ki és be.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szemeidben rejtély
ajkaid közt titok
tekinteted foglya vagyok
mosolyod elragad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szemed tüzénél megvakulok,
de lassan újra feljön a nap...
Nélküled semmi vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a szívem a szíveddel dobban,
Kicsi ablak nyílik álmomban.
Veled elmennék, velem elbújhatsz,
Sose voltál, mindig vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindaddig vártalak,
míg el nem értelek
s a Pontnyi Pillanat
támasz-pontunk marad,
hol nincs enyém-tied.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te soha nem vagy a terhemre. Ezt tudod. Különben saját magamnak lehetnék a terhére, ugyanis te a részem vagy. Mindig magammal cipellek, keresztül-kasul a földrészeken és az érzelmek tájain, mint vágyképet, mint a teljesség illúzióját, mint a legeszményibb szerelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudom milyen nehéz az álarc, milyen fárasztó. Csak én látok mögé, és nem ijedek meg tőle. (...) Mintha tükörbe néznék, ezért tartozunk össze.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd?
És arra nem gondolni, hogy meddig is tart?
Akarsz-e rám találni, őszbe rohanó üres vonaton?
Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kellesz nekem, mint napfény kell a fáknak,
Tikkadt virágnak, mint a víz szeme.
Úgy, mint a test kell kóbor furcsa láznak,
Mint dalra vágyó fülnek kell: zene.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem érdekel, hogyan és miért jöttél az életembe, csak az volt a fontos, hogy jöttél. Nem emlékszem már, mi mindenben vétkeztem, de arra igen, mit tettem helyesen. Emlékszem rád. Te adtál értelmet az életemnek, te tetted különlegessé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó volna csak fogni a kezedet és érezni, hogy mit gondolsz, mit látsz ott, ahova nézel, és ahova én hiába nézek, mert talán úgysem látok semmit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szabad hűségben, meggyűrűzetlen
rég tartasz már s én rég tartalak.
Válassz engem mindig újra, szerelmem,
s mindújra téged választalak!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert ezt teszi velünk a szerelem: repülünk, de könnyen padlót foghatunk. Szárnyak nélkül zuhanunk, mint egy darab szikla, és közben azon gondolkodunk, mi a francért kellett leugranom? De érted ezt is bevállalom, a zuhanást is. Itt csak egyetlen ember van, aki szárnyakat ad nekem, és az te vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azzal, hogy szeretsz, igazolod a létezésemet; azzal, hogy szeretlek, igazolom mindkettőnk létezését.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod..., te vagy az egyetlen nő a világon, akinek a lelke pontosan olyan szép, mint a teste.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan aranyos vagy, mintha ketten lennél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te maximálisan azonos vagy azzal, akinek én gondollak. Ezt olyan biztosan tudom, mint azt, hogy most itt állsz előttem, és ez a te vállad, amit a tenyeremben érzek. Nekem te kellesz. Vagy senki. Azt, hogy jövő egy lánnyal, azt én csak veled tudom elképzelni. Bebizonyosodott. Adtál rá időt. Eleget. Minél több idő múlik el, annál biztosabb vagyok benne...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretlek, mert anélkül, hogy tudnék róla, ugyanazokat az érzelmeket váltod ki belőlem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Köszönet neked, mert (...) türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott a testemnek, mikor fáztam az élet magányában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Maradjon lelkem itt szívednél,
Nálad, ki léte s álma vagy:
Nekem csak egy dicsőség kell, hogy
Téged boldognak lássalak!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem, nem akarom tudni, hogy ki voltam
És mivé lettem volna nélküled!
Amit vesztettem s szenvedtem: csekélység!
Csak hogy téged, téged megnyertelek!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig légy velem, akkor is, ha fáj,
hogyha távol vagyok, mindig visszavárj!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs már hely a földön,
Ami nem lenne börtön,
Ha nem vagy ott,
vagy nem jössz velem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Látlak szelidnek, látlak szépnek,
Csunyaságnak, gyönyörüségnek,
Látlak mindenkinek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás