Legfrissebb idézetek

Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Két tűzoltó bemegy az erdőbe, hogy eloltsanak egy kisebb tüzet. Amikor végeztek, odamennek egy kis patakhoz. Egyiküknek csupa korom az arca, a másik viszont makulátlanul tiszta... melyikük fogja megmosni az arcát?
- Ez egy hülye kérdés: nyilván az, amelyiknek csupa korom az arca.
- Tévedsz: a kormos arcú ránéz a társára, és azt gondolja, hogy ő is olyan, mint a másik. És fordítva: az, akinek tiszta az arca, látja, hogy a társa csupa korom, és azt mondja magában: biztosan én is ilyen piszkos vagyok, meg kell mosakodnom.
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Azt akarom mondani, hogy a kórházban megértettem, hogy mindig önmagamat kerestem a nőkben, akiket szerettem. Ránéztem tiszta, szép arcukra, és magamat láttam tükröződni bennük. De ők is rám néztek, és látták, hogy kormos az arcom, és bármilyen okosak és magabiztosak voltak, ők is magukat látták tükröződni bennem, és rosszabbnak hitték magukat, mint amilyenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jobban szeretem, ha mindenki utál, mint ha színeskednem kell bárki szeretetéért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem látjuk meg tulajdon vétkeink, de másokat ítélni készek vagyunk hamar.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok út van, amit követhetünk az életünk alatt, de a nagy többség azt választja, hogy követi a csordát a széles és könnyen járható, kikövezett úton, ami csak spirituális középszerűséghez és stagnáláshoz vezet. Az út végén nem hagynak nyomot a létezésük mögött, és egyszerűen feledésbe merülnek. Mint a marhák, követik az előttük álló egyedet, kevés fogalommal arról, hogy mit is csinálnak, és egyenesen besétálnak a semmiségbe. Azért választják ezt az utat, mert ez ajánlja számukra a legkevesebb ellenállást és a legkényelmesebb életet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki vagyok én, honnan jöttem, s létezik-e a lélek,
S ha egyszer majd meg kell halni, miért pont addig élek?
Ki vagyok én, miért születtem, és miért pont itt élek?
És miért jutnak eszembe ehhez hasonló kérdések?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe` lennél,
És bármibe kerül, vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem nekünk vannak titkaink, hanem az igazi titkok birtokolnak minket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szilárdabb jellem kell ahhoz, hogy visszavonjunk egy téves nézetet, mint ahhoz, hogy megvédjük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egészséges önbecsülés legfontosabb feltétele az, hogy az erősségeinket és gyengeségeinket tárgyilagosan lássuk, és egyensúlyban lévőnek találjuk. Mindenkinek mindkettőből van éppen elég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életnek a kiteljesedéséhez nem tökéletességre, hanem teljességre van szüksége. Ehhez hozzátartozik a testbe fúródó tövis, tökéletlenségünk megszenvedése, amely nélkül nincs út sem előre, sem vissza.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szép és jó, ha Ön az egész világtól függőnek érzi magát, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy Ön nem függő, és el kell kezdenie így érezni magát. A függőség érzése pusztán kitérési manőver. Ön épp egy ilyesfajta beállítottsággal bénítja meg magát, s emiatt nem tud a saját lábára állni. Az igazi út az Ön saját útja, és el kell szánnia magát arra, hogy ezt az utat járja. Ezáltal eljutna valamilyen célhoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sohase fojts vissza, ne hallgass el magad előtt semmit, ami a saját gondolatod ellenében gondolható!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha felismered tudatlanságod, óriási lépést tettél a tudás felé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mindig kaphatod meg, amit akarsz, de ha néha megpróbálod, lehet, hogy megtalálod, és megkapod, amit kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem fejleszti ki gyöngeségeinket inkább, mint ha hatalomhoz jutunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egy fensőbb hatalom lehetővé tenné számomra, hogy mindig azt gondoljam, ami igaz és helyes, de azzal a feltétellel, hogy egyfajta óraszerkezetté változtat, és reggelente, felkelés előtt fel kellene húzni engem, rögvest beleegyeznék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem olyannak látjuk a dolgokat, amilyenek, hanem amilyenek mi vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A probléma nem a probléma maga. A probléma valójában az, amilyen a problémához való hozzáállásunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit tudsz - Te, aki cél nélkül sehová sem jutsz? Mit látsz?
Te, aki hang nélkül állsz és vársz? Miért sírsz?
Te, kinek ha nem mondják, magadban bízni sem bírsz?
És mondd, mi kell, hogy a világot így fogadd el?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember biztonságra és bizonyosságra vágyik. Egy napon rájön, hogy úgysem kapja meg. Ha ki tudja kerülni a cinizmus, a fanatizmus és a közöny csapdáit, akkor ugyan nagyon magányos lesz, de nagyon erős.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ó, a hízelgéstől, bárki is vagy, menekülj!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lélekben nem marad meg semmi beerőszakolt ismeret.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tapasztaltad-e már, hogy ami könnyű, erőfeszítés nélkül véghezvihető számodra, az nem igazi értéke sorsodnak, mert már tudod. Átélted. Nem tanulsz újat belőle. Hajlandó vagy már elfogadni azt, hogy ami nehéz, fájdalmas erőfeszítéseket kíván, egyedül attól nőnek lelki izmaid?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elemezted-e már korai és későbbi gyermek-, kamasz-, ifjúkorod rövidebb-hosszabb korszakainak tartalmát, fellobbanó, azután kihunyó ambícióit, csalódásait, tilalmait és megnyíló lehetőségeit? Gondoltál-e arra, vajon nem az előző életeid szerepei, levetett jelmezei, visszfénye tükröződött bennük úgy, ahogy az embrió éli át anyja méhében az anyag fejlődésének minden fázisát?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kérdezz önmagadtól - felelj önmagadnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem kis feladatra vállalkozol, ha a saját lelkeddel barátságot akarsz kötni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tetteink olyan bonyolult, olyan szerteágazó következményekkel járnak, hogy jóformán lehetetlen azokból a jövő eseményeire következtetni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez nem én vagyok,
ez nem mi vagyunk,
így aztán mindegy,
hogy áldás vagy átok,
hogy torzan látják a nagyvilágot
egyes újságokba író srácok.
Nekem sok a dolgom,
én nem érek rá,
így hát mindegy,
hogy mit is szóltál,
de csak akkor ítélj,
hogy én ki vagyok,
ha egyszer tudni fogod,
hogy te kicsoda voltál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ugyanis nincs olyan, aki azért fejlesztené a személyiségét, mert valaki azt mondta neki, hogy hasznos vagy tanácsos így tennie. A természetre még sohasem tettek mély benyomást a jó szándékú javaslatok. Csak kauzálisan ható kényszer mozdítja meg a természetet, az emberit is. (...) Így a személyiség fejlődése sem engedelmeskedik holmi óhajnak, parancsnak, avagy belátásnak, hanem csakis a vésznek; nem nélkülözheti a belső és külső sorsok motiváló kényszerét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember olyan mértékben hibázza el élete értelmét, amennyire hűtlen saját törvényéhez, s így nem válik személyiséggé. A jóságos és hosszan tűrő természet legtöbbünket szerencsére soha nem nógatott, hogy mondjuk meg: mi az értelme életünknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez, hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világhelyzet odáig jutott, hogy a legmegindítóbb szavak sem jelentenek már semmit. Úgy tűnik, most sokkal inkább az a fontos, hogy mindegyikünk biztos legyen a maga beállítottságában. Az egyes ember azonban, aki úgy véli, messzire hallik a hangja, csak azt teszi valószínűvé, hogy azok közé tartozik, akik szintén mondtak valamit, hogy bebizonyítsák maguknak, tettek valamit, miközben valójában semmit sem tettek. Túlságosan olcsók lettek a szavak. A létezés nehezebb, s ezért szívesen helyettesítik szavakkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás