Legfrissebb idézetek

- De mégis, mi akar lenni?
- Csak önmagam. Ez minden. Csak ez az, amit elérhetek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A romantikus szerelem mindennél erősebben táplálja bennünk a teljesség utáni vágyat. A kapcsolat általában úgy indul, hogy azt hisszük, meg fogjuk ismerni a másikat, és titokban azt reméljük, hogy mindenben egyetértünk. Ehelyett a végén kiderül, hogy sokkal inkább magunkat ismertük meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kapcsolj ki mindent, fogjál egy papírt
Írd le, mit érzel, csak ne használj radírt!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért csak magunkat szeretnénk másokban? És miért csak akkor vagyunk érzelgősek és meghatottak, ha rólunk van szó?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember akkor lesz ember,
ha átvilágítja mélyéig önmagát,
s a benső világosságból
környezetére sugarat bocsát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nemcsak azok az utak léteznek, amelyeket megszokásból választunk. (...) A világnak (és így saját magunknak is) még számos, számunkra eddig ismeretlen aspektusa van, amelyek bármikor megmutatkozhatnak előttünk, ha kíváncsiak vagyunk rájuk, és fürkésszük titkaikat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szükségleteink, vágyaink és álmaink irányítanak. Ha ezek eltűnnek, nekünk is végünk. Életünk sikerességének mércéje nemcsak az, amit hátrahagyunk, hanem az is, amit magunkkal viszünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami megrémít,
az a zavarodottság lépései.
Amit üldözök,
az a bűn pillantása.
Ami egyre csak bolyong,
az a másik éned.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hol halálra ítélt egóm hatalmában élek, hol határtalan szellemem szabadságában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A valóságban is feltárult énelőttem egy ajtó, amelyet akkor se nyitott volna ki, aki odabenn magányát és tehetetlen nyomorúságát védte, ha már ropog is feje fölött az égő háztető. Azt a zárat csak nekem állt hatalmamban megmozdítani: aki a kulcsot megforgatta, jobban hitt nekem (...), és én is azt hittem magamról abban a végzetes percben, isten vagyok, bölcs, megfontolt, jó és racionális. Tévedtünk mind a ketten, az is, aki bízott bennem, és én is, aki elbíztam magamat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi ellenségeink bennünk laknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Figyelni kezdtem magamra. Mindazt, amit addig beittam, a saját hasznomra tudtam fordítani. Ez az, amit úgy neveznek: dolgozom az énképemen. Amit némelyek olykor mégis pozdorjává zúznak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokan azért választjuk a lélekfürkészi pályát, mert azt reméljük, választ kapunk saját furcsa érzéseinkre. Mert arra gyanakszunk, hogy valami súlyos lelki betegség támadott meg bennünket, és csakis akkor titkolhatjuk el a szégyenletes bajt, ha személyesen kezeljük magunkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Most sem vagyok lustább, mint negyven évvel ezelőtt, de csak azért, mert az akkori lustaságomat már nem lehetett fokozni. Ha az ember eléri a csúcsot, nincs tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyian álarcot viselünk, minden nap, és néha annyira belefeledkezünk, hogy elfelejtjük, kik is vagyunk valójában. És néha, ha szerencsénk van, jön valaki, aki megmutatja, hogy kik akarunk valójában lenni, hogy kinek kellene lennünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy szomjaztam a tisztaságra, mint a homok a vízre. Nem tudom, mikor rontottam el. Tartom befelé a tükröt és iszonyodom. Ez vagyok én! Oszlophoz kellene kötöznöm magamat, hogy megerősödjön a gerincem!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmodom. Azt álmodom, hogy a saját kis életem felszínén lebegek. Nézem, ahogyan kibontakozik, megfigyelem. Kívülálló vagyok, aki befelé néz. Nézd meg őket, nevethetnek, játszhatnak, olyan könnyen megy nekik. Én nem vagyok olyan, mint ők.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hadd ismerjem be teljes alázattal, hogy bennem is él a szánandó vágy, hogy mégiscsak megtudja valaki, milyen ügyes voltam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érzed a hazugságok és az ellentmondások súlyát,
Amikkel mindennap élsz.
Még nincs késő.
Gondolj bele, hogy ki lennél, ha átírnád
Azt a szerepet, amit most játszol!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak ha próbára tesznek, jössz rá, ki is vagy igazából, és csak ha próbára tesznek, jössz rá, ki is lehetnél. A személy, aki szeretnél lenni, már létezik valahol, ahova kemény munkával és hittel eljuthatsz, ha nem félsz attól, ami rád vár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bibliai csapások sűrítménye vagyok. Az ördöggel a sarkamban döbbenek rá, hogy én magam vagyok a megtestesült gonoszság. A könnyem maró sav, és a szeretteim tartják sáros glóriámat, miközben én szíven döföm őket. Jobb lenne, ha egyszerűen nem léteznék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Biztosan nem vagyok Romeo. (...) Nem bizony, ugyanis ha megtalálnám életem szerelmét, akkor nem állnék ott idiótán, sóhajtozva a kertben, hanem leszedném arról az erkélyről és magammal vinném!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lettél, ami vagy:
szűrő lettél, a legszebb-szabadabb
szeretkezés érzékeiden át
a mindenséggel: Te meg a Világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De köztünk a legbátrabb ember is fél önmagától. A vadember öncsonkítása tragikusan él tovább abban az önmegtagadásban, amely korlátokat szab életünknek. Meg vagyunk büntetve azokért a dolgokért, melyeket visszautasítunk. Minden impulzus, melyet megfojtani igyekszünk, ott tenyészik a lelkünkben és megmérgez minket. A test vétkezik egyszer és végzett vétkével, mert az akció a tisztulás egyik módja. Semmi sem marad meg belőle, csak egy gyönyör emléke vagy egy megbánás gyönyöre. Az egyedüli módja, hogy megszabaduljunk egy kísértéstől, ha megadjuk magunkat neki. Állj ellent neki és a lelked belebetegszik a vágyódás után, amitől maga tiltotta el magát, az epekedéstől az után, amit szörnyeteg törvényei szörnyeteggé és törvénytelenné tettek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ember vagyok és férfi. Meg tudnám önt védelmezni az egész világ ellen; de saját magam ellen nem. Én önt szeretem. Ha ön velem jön, a kárhozatba jön. Mert én nem vagyok sem szent, sem angyal! Ember vagyok- és rossz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyiszor becsapjuk magunkat, hogy nyugodtan választhatnánk hivatásnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én úgy hiszem, az emberiség konfliktusból született. Talán ezért él mindegyikünkben egy sötét oldal is. Néhányunk magához öleli. Néhánynak nincs választása. Mi többiek küzdünk vele. És a végén olyan természetessé válik, mint a lélegzetvétel. Egy ponton mindannyiunknak muszáj szembenézni az igazsággal. Önmagunkkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az univerzum megértése talán leginkább egy óriási kirakós játékhoz hasonlítható. És mert szellemi titokról van szó, könnyen előfordulhat, hogy a megfejtést önmagunkban kell keresnünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember maga nem képes megállapítani, bolond-e, vagy sem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a bölcs, aki tudja, hogy mit bír változtatni magán, és mi az, amivel született.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azok vagyunk, akikké tesszük magunkat, a többi nem számít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan nehéz tudni, mi a teendő, amikor komolyan azt kívánod tenni, ami helyes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha hagyom, hogy továbbra is csak sodródjak, sosem fogok elérni semmit sem!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindegyikünk életében van egy időszak, amikor kiválasztjuk, melyik úton haladjunk, amikor a jellemünk nagy változásokon esik át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi, lányok, tükrök vagyunk, akik úgy verjük vissza az arcmásukat, ahogy látni szeretnék magukat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás