„ Arra tanítanak, hogy éberek legyünk, hogy megoldjuk a problémát, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, hogy megtaláljuk az okokat, míg rá nem jövünk, mi is ez, és szembe nem nézünk vele. Mindez nagy elővigyázatosságot igényel, mert akár túl is pöröghetünk. Olyan problémákat generálunk, amik nincsenek. ”

„ Az igazán jó vezetőt az dicséri, ha élete végén az emberek azt hiszik, hogy ők maguk egyedül vitték véghez azt a bizonyos dolgot. ”

„ Ha arra kell a munka, hogy legyen egy életed, akkor vagy egy új munka kell, vagy egy új élet. ”

„ Mi orvosok büszkék vagyunk arra, hogy gyakorlatilag állva is tudunk aludni. Bárhol, bármikor. De ez hamis büszkeség, mert az az igazság, hogy 20 órányi kialvatlanság után ugyanolyan szívesen mész részegen munkába, akár orvos vagy, akár nem. Ezért nem meglepő, hogy a legnagyobb orvosi hibákat éjjel követik el, mikor mi orvosok büszkék vagyunk arra, hogy állva is tudunk aludni. Nemrég a közösségi büszkeségünkön csorba esett és megsértették az egónkat az új szabályokkal. A szabály megköveteli, hogy egész nap aludjunk az éjszakai műszakot megelőzően. De mint olyan, aki talán majd orvosi ellátásra fog szorulni, örülhet neki. De mikor a Nap felkel, felelősséget kell vállalnod azért, amit a sötétben tettél, és szembenézel a hideg és kegyetlen világossággal. ”

„ Az orvosok egyik legnehezebb leckéje az, hogy sorrendet kell felállítani. Arra tanítanak, hogy tegyünk meg mindent, hogy életet és végtagot mentsünk. (...) Nem egy könnyű lecke, és mindig marad egy kérdés - mi a tét? Mit nyerhetünk, és mit veszíthetünk? A nap végére próbálunk nem a ház ellen fogadni. A műtéteknek magas tétjük van. De nem számít, milyen magas a tét, előbb vagy utóbb csak az ösztöneidre hallgathatsz. És talán, de csak talán... oda fog vezetni, ahova eredetileg is el akartál érni. ”

„ Sok olyan ember van, aki nagyon kevéssel is képes gazdaggá tenni a saját és mások életét. ”

„ Az agy az ember legkülönösebb szerve. Tanul, változik, alkalmazkodik. Megmondja, mit látunk, mit hallunk. Ettől szeretünk. Szerintem itt van a lelkünk. De nem számít, mennyi kutatást végzünk, senki se tudja megmondani, hogy a szürkeállomány a koponyánkban hogy működik. És amikor megsérül... amikor az emberi agyat sérülés éri... nos... akkor válik még különlegesebbé. Senki se tudja, hol végezzük. ”

„ A laikusok fejében rengeteg lehetőség megfordul. A szakértőkében csak kevés. ”

„ A biológia határozza meg, hogy hogyan élünk. A születésünk pillanatától tudjuk, hogyan lélegezzünk és együnk. Ahogy növünk, egyre több ösztön jön elő. Területféltők leszünk és megtanulunk versenyezni. Menedéket keresünk. Hogy mi a legfontosabb mind közül? Az újratermelődés. Habár a biológia néha ellenünk fordul. Igen, néha a biológia szívás. Nem győzheted le a biológiát. Jóban és rosszban rájövünk a módjára, hogyan járjunk túl a biológia eszén. A kockázat persze az, hogy túl sokat változunk. Egy ponttól már nem ismerünk magunkra. Nehéz, hogy visszataláljunk önmagunkhoz, mert nincs hozzá térkép vagy iránytű. Csak be kell csuknunk a szemünket, lépni egyet előre és remélni, hogy beérünk a célba. ”

„ Te vagy a felelős a negatív érzésért, nem a másik ember. Mármost, érts meg még egy dolgot, mégpedig azt, hogy követelőzöl. Elvárással vagy e felé az ember felé. Fel tudod fogni ezt? Akkor mondd ennek az embernek: "Nincs jogom bármit is elvárni öntől." Amint ezt kimondtad, megválsz az elvárásodtól. "Nincs jogom, hogy öntől bármit elvárjak. Ó, megvédem majd magam az ön tetteinek következményeitől, az ön hangulatától vagy bármitől, de önnek szabad az útja, amit magának választ, azzá lehet. Nincs jogom, hogy öntől bármit elvárjak." Figyeld, mi történik veled, amikor ezt megteszed. ”

„ Az emberi lét tökéletesen megtestesül abban a szerencsétlen részegben, aki éjjel kint áll az utcán, veri a kerítést, és közben azt kiabálja:
- Engedjenek ki!
Hozzáfűzés: csak az illúzióid gátolnak meg abban, hogy meglásd, szabad vagy, és mindig is az voltál. ”

„ Minél többet tudsz, annál kevesebbet értesz. ”

„ Tudni, vagy nem tudni.
Melyik félelmetesebb?
Aki sokat tud, sokat veszíthet.
Aki nem tud semmit,
mindent elveszíthet. ”

„ Nem mindig könnyű kimondani, ami a szívedet nyomja. Néha rá kell, hogy kényszerítsenek. Néha jobb, ha megtartod magadnak a dolgokat. (...) Még akkor is, ha minden porcikád el akarja mondani az igazat. Szóval befogod a szád... megtartod a titkod... és más módon próbálsz boldog lenni. ”

„ Eltűnések előfordulnak a tudományban. Egy betegség hirtelen elmúlik, tumorok vesznek el. Felnyitunk valakit, hogy felfedezzük: a rák eltűnt. Megmagyarázhatatlan, ritka, de megesik. Téves diagnózisnak nevezzük. Azt mondjuk, hogy eleve nem is volt. Bármit, csak nem az igazat. Ez az élet teli van eltűnésekkel. A valami, amiről nem tudtunk, és eltűnik, hiányozni fog? ”

„ Az orvosok sok mindent adnak egy betegnek. Gyógyszert adunk, vagy tanácsot. És legtöbbször osztatlan figyelmet is kapnak tőlünk. De a legnehezebb, amit egy betegnek megadhatunk, közölni az igazságot. Az igazság kegyetlen. Az igazság kellemetlen. És nagyon gyakran az igazság fáj. Az emberek azt mondják, az igazat akarják hallani. De tényleg akarják? És néha azért mondjuk ki az igazat, mert nem bírjuk megállni. És néha kimondjuk, mert minimum ennyivel tartozunk. ”

„ Azt mindig elfelejtjük, hogy milyen jó érzés, ha egyszer végre kiderülnek a titkaink. Akár jó, akár rossz, de legalább kiderül, ha tetszik, ha nem, és ha a titkod egyszer kiderül, már nem kell többé mögé bújnod. Az a baj a titkokkal, hogy mikor uralni véled őket, elszabadulnak. ”

„ Akármit is próbálunk eltitkolni, sosem állunk készen a napra, amikor az igazság kiderül. ”

„ Te vagy a felelős a negatív érzésért, nem a másik ember. Mármost, érts meg még egy dolgot, mégpedig azt, hogy követelőzöl. Elvárással vagy e felé az ember felé. Fel tudod fogni ezt? Akkor mondd ennek az embernek: "Nincs jogom bármit is elvárni öntől." Amint ezt kimondtad, megválsz az elvárásodtól. "Nincs jogom, hogy öntől bármit elvárjak. Ó, megvédem majd magam az ön tetteinek következményeitől, az ön hangulatától vagy bármitől, de önnek szabad az útja, amit magának választ, azzá lehet. Nincs jogom, hogy öntől bármit elvárjak." Figyeld, mi történik veled, amikor ezt megteszed. ”

„ Találhatsz olyan embert, aki mechanikus, tudományos vagy matematikai dolgokra taníthat, mint például algebra, angol, kerékpározás, vagy a számítógép használata. De azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak - élet, szeretet, valóság, Isten - senki sem taníthat téged semmire. Csak képleteket adhatnak. S ha már van egy ilyen képleted, akkor a valóságot már valaki másnak az agyával fogod látni. Ha elfogadod azokat a képleteket, "börtönbe" kerülsz. ”

„ Aki nem hisz, annak mások sem hisznek. ”

„ Ha ráhangolódsz az Útra,
áthat az ereje.
Tetted természetévé válik,
természeted az Ég természete lesz. ”

„ Hiszek a mennyben és hiszek a pokolban is. Egyiket sem láttam még, de tudom, hogy léteznek. Létezniük kell, mert menny nélkül és pokol nélkül mind elkárhoznánk. ”

„ Amikor imádkozunk, Isten a szívünket nézi, nem a szövegeinket. ”

„ Valahányszor azt hisszük, ismerjük a jövőt, még ha csak egy pillanatig is, az megváltozik. Néha a jövő pillanatok alatt teljesen megváltozik, és számunkra csak a következő lépés eldöntése marad. Dönthetünk a félelem mellett, hogy csak állunk ott, remegve, mozdulatlanul, a legrosszabbat feltételezve, ami történhet, vagy előrelépünk az ismeretlenbe azt feltételezve, hogy csodálatos lesz. ”

„ Az a dolgom, hogy alkossak! Az már édes mindegy, hogy mit. ”

„ Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész, és az te vagy a nagyvilágban. Nézheted, hallhatod, vagy olvasva vagy érezve, de elárul valamit rólad, így több leszel másoknál. ”

„ Városi legenda, hogy az öngyilkosságok száma megugrik az ünnepek közepén. Valójában épp ellenkezőleg: csökkenni szokott. Kutatások szerint azért, mert az emberek kevésbé képesek végezni magukkal, amikor körülveszi őket a családjuk. A vicc az, hogy ugyanez a fokozott családi együttlét a feltételezett okozója az ünnepekkor menetrendszerűen bekövetkező depressziórohamoknak. ”

„ Évente legalább egyszer kívánhatunk valamit a szülinapi gyertyák fölött. Egyesek többet is bevetnek. Szempillákat, szökőkutakat, szerencsecsillagot, és néhanap egy ilyen kívánság valósággá válik. És aztán? Olyan jó, mint gondoltuk? Sütkérezünk a boldogság meleg fényében? Vagy csak ráébredünk, hogy még hosszú a be nem teljesült kívánságaink listája? ”

„ Ígérhetném, hogy szeretni és tisztelni foglak, hogy veled leszek betegségben és egészségben, mondhatnám, míg a halál el nem választ, de nem fogom. Ilyeneket csak az optimista párok mondanak. Teli remény, de én nem optimistán állok itt az esküvőmön, sem reménnyel telve. Én nem vagyok optimista, és nem is reménykedem, én elszánt vagyok, szikla szilárd, és tudom, a szív embere vagyok. Én szétszedem őket, majd összerakom, a kezemben tartom. A szív embere vagyok. Egy dolog biztos: te vagy a társam, a szerelmem, és a legjobb barátom. A szívem, az én szívem érted dobog, és ezen a napon, az esküvőnk napján egyet ígérhetek: megígérem, hogy a szívemet átnyújtom neked, neked adom magam. ”

„ A mai napon kezdődik el az életem, mert ma a világ egyik polgára lettem. Ma lettem felnőtt, mától másnak is számadással tartozom, nem csak magamnak és a szüleimnek. Már nem csak a jegyeimért felelek, mától a világnak tartozom számadással, a jövővel, az élet nyújtotta minden lehetőséggel. Mától kezdve a dolgom az, hogy itt legyek, nyitott szemmel, lelkesen, felkészülten. Hogy mire? Nem tudom. Bármire és mindenre. Hogy elkezdjem az életet és hogy szeressek, hogy vállaljam a felelősséget és éljek a lehetőségekkel. ”

„ Az ünnep csak úgy szép, ha képes vagyok szeretni még,
mert nincs karácsony, ha magam bezárom, és nem teszem ki eléd. ”

„ A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév, és már el is jutottunk az újévi fogadalmak csodás hagyományához. Hagyd hátra a múltad, és kezdd elölről! Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet. Elengedjük a régi szokásainkat, és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet. ”

„ Egyre jobban értékelem az életemet. Ezt az egy esélyt kaptam, és minden nap megkérdezem, mi az, ami érdekel, min tudok nevetni, mit tartok fontosnak. Minden napunk az utolsó. ”

„ Bármit mondasz, magadról beszélsz.
Uralkodsz és elítélsz még úgy is, ha dicsérsz.
Bárki szól, csak részigazságokról szónokol.
Tudod, a pokolban bírónak lenni, hát, az is csak pokol. ”