„ [Vannak] régi srácokról készült fotók, amiket az ember mindig ki akar dobni, de amiktől sosem tud megválni. Általában egy régi cipősdobozba gyömöszöljük ezeket a képeket, a dobozt meg jól eldugjuk a szekrényünkben, és közben arra gondolunk, senkinek sem ártunk vele, ha megtartjuk őket. Aztán eljönnek azok a pillanatok, amikor az ember előveszi a dobozait, és megpróbálja felidézni a régi, szép időket... ”

„ Elhatároztam, hogy még egyszer, utoljára jól megnézem majd életem legnagyobb szerelmét, hogy mindenre, a hegre a homlokán, a görbe kisujjára, de még a szeme alatti apró ráncokra is emlékezni tudjak, amikor (...) előhívom elmémből a legtitkosabb és a legszebb pillanatokat. ”

„ Az emlék évekig, akár évtizedekig tökéletesen rejtőzködik, aztán hirtelen visszatér egy fotóval vagy egy dallammal, egy illattal, vagy akár egy ízzel. ”

„ Egy pillanat, ennyi idő alatt kihűl egy csésze kávé, és többéves emlékek zavarják meg a tudat felszínét. ”

„ Az emlékezésben nincs semmi jó. Az emlékezet az élet egyik méltánytalansága, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk. ”

„ Csak az emlékezés segítségével értheti meg önmagát valamennyire az ember. ”

„ Van abban valami nyugtalanító, ha az ember felidéz egy szívet melengető emléket, és közben fagyos hidegség tölti el. ”

„ Valamire nagyon
emlékeznem kéne.
Elkezdődött-e, vagy
most van éppen vége. ”

„ A múltad átírható. Amit most megváltoztatsz, az a múltadat is megváltoztatja. Nem magát a megtörtént eseményt, hanem a lelkedbe írt hatását. ”

„ Ha nincs, aki megerősíthet az emlékeidben, egy idő után elveszíted őket. ”

„ A múltunk épp eléggé nyomot hagy rajtunk, felesleges lenne még a jelenbe is belekeverni. Én szívesebben nézek előre, mint hátra. ”

„ Ha meghalnál, vagy Kínába költöznél,
agyamba véshetném alakodat.
Kényszerítenél, hogy egészként lássalak,
mint az elveszett dolgokat.
Szemléljük egymást naponta, aprólékosan,
míg az elválás új, teljes embert mutat. ”

„ Volt, ami volt. Átszűrve, átszitálva
ha beépül is a tegnap a mába,
titkával illeszkedik dallamába,
vagy díszítőelem csupán, csipkés falomb,
árnyékot vetve egy eklektikus falon.
S van, ami úgy nincs, hogy még felidézi pontosan a hiánya.
Múlt nyár. Nyúlnál utána, de mint a pára. ”

„ Nem tekintek vissza, és nem is akarok. Ami elmúlt, elmúlt, nem elemzem. Biztos, hogy sok hibát elkövettem, de már úgysem lehet változtatni rajta. ”

„ Vannak jelentőség nélküli emlékképek, amelyek ok nélkül, anélkül, hogy bármi szerepünk volna benne, ránk akaszkodnak, s makacsul megmaradnak emlékezetünkben, miközben mi magunk alig vagyunk tudatában annak, hogy megjegyeztük őket. ”

„ Az ember emlékekből áll. Ennyi vagyunk. Egy-egy rabul ejtett pillanat, egy hely szaga, jelenetek újra- meg újrajátszva egy kis színpadon. Mi magunk is emlékek vagyunk, történetekre fűzve - amiket elmesélünk magunknak magunkról, miközben átesünk az életünkön a holnapba. ”

„ Az ember életében van egypár hely, vagy talán csak egy, ahol valami történt, és van az összes többi hely. ”

„ A becsületes múltba tekintés rendszerint fáj. ”

„ Amíg az ember visszaemlékszik a rosszra, ami az őseivel megesett, soha nem lesz béke. ”

„ Bár új élet kezdődik nekünk, amit már nagyon vártam, de nem múlhat el az, ami történt. A csodálatos és megismételhetetlen dolgok nem tűnnek el úgy a semmibe. ”

„ Ha minden földi emlékemet magammal vihettem volna a jeges túlvilágra, akkor ez lett volna, amelyet újra meg újra lepergetek lelki szemeim előtt, hogy megőrizzem ép eszemet, és ne fagyjak meg, amíg fel nem harsan az Utolsó Ítélet harsonája. ”

„ A habitusunk több emléket hagy azoknak a szívében, akik szeretnek minket, mint a képünk. ”

„ Miközben hallgattunk, eszembe jutott, amiről még soha senkinek nem beszéltem. Amikor sétáltunk. Csak mi hárman. Én voltam középen. Nem emlékszem, hogy hová mentünk vagy honnan jöttünk. Még az évszakot sem tudom felidézni. Csak arra emlékszem, hogy kettőjük között lépkedtem, és életemben először éreztem, hogy tartozom valahova. ”

„ Sokszor van úgy, hogy a baj elmúlik, s az emlék mégis kellemes marad. Az ember azért még szerethet egy helyet, mert ott valami baj történt, csak akkor nem, ha ott másban sem volt része, csak kínban, bajban, szenvedésben. ”

„ Nem keresem a felejtést. Ragaszkodom az emlékeimhez, amíg ragaszkodhatom. A nekem oly kedves, drága képeket, a múlt képeit, amelyek, ha olykor összefacsarják a szívemet, fölidézik az eltűnt napok édességét is, s meg-megjelenésükkel egy kissé vigasztalnak - nem akarom elűzni. Nem akarom elűzni kedvesem árnyékát; árnyéka is kedves nekem. Nem félek, nem kínos nekem Rágondolni. Megőrzöm, ami Őbelőle még él, amíg megőrizhetem. Hisz azok a képek is, amelyek a legerősebben dobogtatták meg szívünket, oly hamar elillannak a tehetetlen emlékezet elől! Hisz amúgy is oly korán következik el az az óra, amikor az idő már mindentől meglopott bennünket, amikor boldogságunk egész paradicsomából csak valami iszonyúan kevés, homályos, zavaros álomfoszlány marad meg agyunknak a legmélyén! ... amikor a múltat is csak úgy sejtjük, akár a jövőt! ”

„ Már nem rád,
csak emlékedre
emlékezem. ”

„ Azt hiszem, az emberek szeretnek vissza-visszatérni a régi gondolataikhoz. (...) Nem mindig mi határozzuk meg, hogy mire emlékezünk, és mit felejtünk el. Olykor olyasmi jut eszünkbe, amire egyáltalán nem szívesen emlékezünk vissza. ”

„ Az emlékezet bizonytalan. Alkalmazkodik ahhoz, ahogy a világot értjük, megváltozik, hogy illeszkedjen az előítéleteinkhez. ”

„ A fájdalmas emlékek nem tapintatosan térnek vissza - berúgják az ajtót, és elárasztják az elmét. ”

„ Szeretném visszakapni a gyerekkoromat. Tudom, hogy ezt a kérésemet senki nem fogja teljesíteni, de ha nagyon igyekszem, talán legalább az emlékével meg tudom ajándékozni magamat. ”

„ Az élet bizonytalan valami, de akad benne néhány pillanat, amit az ember sosem szeretne elfelejteni; amit szeretne belevésni az emlékezetébe, hogy aztán bármikor elővehesse, mint egy könyv lapjai közé préselt virágot. ”

„ Ha nap mint nap felidézzük és újra átéljük a múltat, önmagunkat tesszük tönkre, és biztos úton haladunk az érzelmi összeroppanás felé. ”

„ Azt mondják, csak olyan eseményre emlékszik az ember, ami akkor történt meg vele, amikor már ismerte az annak leírásához szükséges szavakat. ”

„ Lehetséges, hogy életünk bizonyos eseményei kitörölhetetlen nyomot hagynak, az idő egy adott pontján megfagy egy részünk, s ez egyfajta etalonunkká válik, amelyhez életünk hátralévő részét viszonyítjuk? ”

„ Minden ember arca, mint egy fénykép, már a legelső találkozásnál valamilyen nyomot hagy a másik szívében, mégpedig maradandót. Kivételes erők formálják a lelkünkben őrzött képeket. ”