A címkéhez 4 666 idézet tartozik


Hiába minden óvatosság, tapintat, az érzelmek áttörik az együttélés formáit, egy napon fekete és fehér bárányokra szakad szét a nyáj, s a pásztor tehetetlenül érzi, hogy a fehérek közelebb állanak szívéhez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Ha az ember nem képes a kedvességre, akkor mért van rá szavunk?
- A lételméleti bizonyíték: a szó létezése hozza a koncepció létezését.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagy dolgok csak fájdalmon és küzdelmen keresztül születnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Két ember találkozik, ami azt jelenti, hogy két világ találkozik egymással. Ez nem egyszerű dolog, hanem nagyon is bonyolult, a legbonyolultabb a világon. Mindkét fél egy külön világ önmagában, két bonyolult, rejtelmes világ hosszú múlttal és végtelen jövővel. Kezdetben csak a két felszín találkozik. De ahogy a kapcsolat egyre meghittebb lesz, egyre mélyebb, egyre közelibb, a középpontok is elkezdenek kapcsolódni egymáshoz. Amikor a középpontok találkoznak, azt hívjuk szerelemnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igazán nem fair, hogy a dolgok minden figyelmeztetés nélkül történnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A währingi temetőben húszezredmagammal búcsút vettem attól az embertől, aki megtanított különbséget tenni fontos és jelentéktelen dolgok között. Nagy tudomány, alig ismerek embert, aki idejében felismerte volna. A legtöbben csak a halálos ágyukon döbbennek rá, mit kellett volna komolyan venni, s mily kár volt időt, egészséget, lelket pusztítani kicsinyes, mulandó értelmetlenségek miatt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelem? Bűvös gyűlölet
És gyűlöletes bűvölet;
Törvénytörés törvénye és
Törvényszerű törvényszegés;
Biztonság, mely vak félelem,
Reménység, mely reménytelen;
Őrült elméjű bölcselet,
S mindennél bölcsebb őrület...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valamiért mindig képesek vagyunk elhinni, hogy ez más lesz. Megint, újra meg újra... Hogy ő most jó lesz, nem fog mindent összekuszálni, megbántani, összetörni. (...) Aztán megint csalódunk, és már nem is értjük, hogy miért hiszünk újra. Hogy honnan az istenből van erőnk ahhoz, hogy újra fel tudjunk állni, leporoljuk magunkat, felhúzzuk a cipellőnket, és tovább tipegjünk. Kezdetben megtörten, csalódottan, hitetlenül. Ám idővel valami mégis történik. Megtörik a jég, jön egy mosoly, meg még egy, aztán úgy a harmadiknál már nem tudod figyelmen kívül hagyni. Van, ami nagyobb, mint te. Hatással van rád, és nem tudsz ellene mit tenni. Akaratlanul is magad mögé hajítod a lakatot, kinyitod a szíved, mit sem törődve azzal, hogy mit kockáztatsz, hogy talán ez is egy a többi közül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember értelmetlen abban, amit keres; nagy abban, amit talál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs híd, amely a múltba elvezessen
Hozzád, halott szerelmem!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezet az az ár, amit a saját személyiségünkért fizetünk, azért a kiváltságért, hogy saját belső önmagunkat megismerhessük; ez a győzelmeink és vereségeink ára is egyúttal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki, aki belebolondul valakibe, azt hiszi, érti a szerelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszed, ismered a halált, pedig nem. Addig nem, amíg nem láttad, igazán nem láttad, és a halál bekúszik a bőröd alá, és benned él. Azt is hiszed, hogy ismered az életet. A dolgok szélén állsz, és figyeled, ahogy elmennek, de nem éled meg. Nem igazából. Csak egy turista vagy, egy szellem. És aztán meglátod. Tényleg meglátod. És az élet bekúszik a bőröd alá, benned él, és nincs kiút. Semmi sincs, amit tenni lehet, és tudod mit? Ez jó. Ez egy jó dolog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De ha szorosan vesszük, minden gépies a földön. A csókolódzás is gépies. Mióta a világ világ, úgy csókolódzunk, hogy a férfi a száját rátapasztja a nő szájára, egy darabig szívja, aztán eltávolodik tőle, újrakezdi a műveletet. Aki észreveszi, hogy ez egyhangú, s azon töri a fejét, hogy a csókolódzás terén valami "újítás" kellene, például, hogy a férfi piros papírsipkát tegyen a fejére, a nő pedig kis ezüstcsengettyűt a fülére, s a félhomályos szobában a Tűzvarázs-t játssza egy jeles művész és láthatatlan inasok perzsaliliom-illatot fújjanak rájuk, azt én nem "vakmerő, forradalmi lélek"-nek nevezem, hanem valami egészen másnak, az nem a csókolódzás új művészetét teremti meg, az egyszerűen unja a csókolódzást, az egyszerűen nem tud csókolódzni, az egyszerűen nem szerelmes többé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legnagyobb baj az, hogy sohasem tudjuk egymásról biztosan, ki kicsoda. Az emberek összejönnek, összetársulnak, széjjelmennek, kavarognak, és sohasem tudják biztosan, hogy ki az, aki mellettük van. Ki az? Igen, ez a legnagyobb baj, látod, a világon. Csak néha tudják meg egymásról az igazat. Néha. És csak akkor, ha már késő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megtanultam, hogy a félelmek, az álarcok, a szabályok, a korlátok, melyek mindnyájunkat beskatulyáznak, azért vannak, hogy rajtuk keresztül másoknak még nagyobb élvezetet okozzanak. És megtanultam, ahhoz, hogy a külvilág számára erősnek tűnjek, arra kell törekedni, hogy mindig olyan ember legyek, amilyennek mások elképzelnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit ma elmulasztottál, azt már sosem pótolhatod. Mert az már egy másik alkalom, egy másik történet lesz. Ami ma elmúlt, azt már holnap nem kaphatod meg. Minden lehetőséget ragadj meg, ha csak rajtad múlik. Ha fontos. Ha valóban fontos. Ne fogadd el a "majd lesz másik alkalom" hamis illúzióját. Mert nem lesz. Az már nem ez lesz. Az már egy másik. És ha két alkalmad lett volna, akkor így csak egy marad.
Ha marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lelked mélyén érzed, milyen csodálatosak is az érzelmek, viszont az életed során egyáltalán nem ezeket kapod. S noha a költő szerint a szerelem mást ad és mást ígér, valójában ez minden érzelemre igaz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elsősorban azért nehéz őszintének lennünk a gyerekekkel, mert sokszor magunknak is képtelenek vagyunk igazat mondani. Hazudunk magunknak, hazudunk a szomszédainknak. Minden önéletrajz egy hazugság. Azért hazudunk, mert arra tanítottak minket, hogy elérhetetlen erkölcsi elvárásoknak feleljünk meg. (...) Ebből következően egész oktatási rendszerünk is tele van hazugsággal. Az iskolák továbbadják azt a hazugságot, hogy az engedelmeskedés és a szorgalom erények, s hogy a történelem- és a francia nyelvtudás műveltséget jelent.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A viharok elmúlnak. Csak ki kell várnunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindent szeretek benne, és én nem mondom ezt könnyen. Egész életemben csak színleltem a szerelmet. Azt hittem, csak az idióták hiszik, hogy így éreznek, de ez a nő örökre rabul ejtette a szívemet, és ha akarnék, se menekülhetnék. Elsöprő volt és megalázó, néha még fájdalmas is, de akkora szükségem van rá, mint a levegőre. Reménytelenül, visszafordíthatatlanul beleszerettem. Jobban, mint hinné.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lesz idő, amikor majd újra gyerek szeretnél lenni! Milyen türelmetlenek vagytok ti, emberek! Az idő sohasem fogy el. Mindig ugyanannyi lesz előtted, mint mögötted! Vagyis mindig középen fogsz állni. Mindig ugyanannyi lesz az emléked, mint amennyi a kíváncsiságod! Erre ti mit csináltok? Naptárakat rajzoltok és ébresztőórákat szerkesztetek, gyűjtitek, méritek és zsugorgatjátok, ami elfogyhatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amíg ott maradsz konfliktusaid színhelyén, mindig marad valami halvány esélyed a sikerre. Ha elmégy, átengeded a terepet az ellenségednek, az ő akarata és szándéka érvényesül majd minden korlát nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életben akad számos nagy, romantikus pillanat, amikért érdemes élni. Ám van egy kis gubanc, ezek a pillanatok elmúlnak és a sarkon előbb utóbb ott ólálkodik a kegyetlen, borotválatlan gazember: a valóság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nemcsak érzem, de hallom, mint a hallomást:
a porlandó, percegve pergő perceket,
az elmúlást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden elmúlik, minden visszajön; így forog örökké a lét kereke.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én már a szerelemről szóló himnuszt jobban szeretem, mint magát a szerelmet... S mégis, néha úgy érzem - egy meleg kis test az ember mellett: ez minden, amit az ember kaphat... Ez az állandóság illúziója: - s az illúzió talán mégiscsak minden!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmet nem lehet megmagyarázni. Magával ragad, hozzáláncol valakihez - de hogy miért éppen ahhoz az emberhez, akit szeretsz, ki tudja? Lehet sápkóros, szeplős vagy éppen pösze, akit neked szánt a sors, - ha szerelmes vagy, mindez nem számít. Az érzelmeid diktálnak olyankor, nem látod tisztán a dolgokat. Harcolhatsz a szerelem ellen, használhatod az eszedet, de igazi győztes sohasem lehetsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők azért imádnak csevegni egymással, mert ellenőrzik feltevéseiket, csereberélgetik információikat, amelyek vagy megerősítik eseményekről és emberekről felállított elméleteiket, vagy ezek alapján korrigálják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mindig szükségesek érzelmeink kifejezéséhez a szavak, belső indulataink álcázatlanul kitelepednek arcunkra, ha a lelkünket ostorozzák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mesék szépek, de senki nem felejt egy nap alatt, senki nem változik meg egy nap alatt, senki nem lesz szerelmes élete végéig egy vadállatba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet szenvedéssel teli, hát sokan elmenekülnek előle. Ha szerelmes leszel, életre ébredsz. És minél erősebb a szerelem, annál jobban tud fájni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért olyan, amilyen? A szerelmes ember ilyesmit soha nem kérdez, inkább az ilyesféleképpen hangzik: miért éppen én részesültem abban a kivételes kegyelemben, hogy találkozhattam vele?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Állhatatosság és makacsság úgy állanak egymás ellen, mint bátorság és vakmerőség. Valamint egyiket tisztelned: úgy másikat megvetned illik. (...) Makacsság és értelmetlenség: együtt járó dolgok. E két utolsó gyakran hamis szégyennel van egybekötve: mondásunkat vagy tettünket félben hagyás által hibásnak ismerni nem akarjuk. De ha öntudatunk, s maga a dolog kiált: mit használ ellenkezőt kiáltoznunk? Az állhatatost még süllyedésében is önérzés boldogítja: a makacs szívet pedig késő, sikertelen megbánás vérezi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bátorság nem az, ha a veszélyt vakon figyelmen kívül hagyjuk, hanem ha ésszel erőt veszünk rajta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás