A címkéhez 646 idézet tartozik


"Magának könnyű, maga egyedül van" - mondta Hasse. Volt ebben némi igazság: aki magányosan élt, azt nem lehetett otthagyni. De olykor este összedőlt az egész mesterséges építmény, az élet panaszos és hajszolt zeneként vijjogott fel, vad vágyak, féktelen kívánságok, borongások örvényévé lett, s a reménységé, hogy kitépjük magunkat ebből az értelmetlen tébolyból, ebből az örökösen nyekergő ostoba verkliszóból, akármi lesz is azután... van-e még egyáltalán valami a magányon kívül? Becsuktam az ablakot. Nem, semmi nincs! A többihez nincs elég talaj a lábunk alatt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azon az éjszakán rájöttem, hogy azok, akiket gonosznak vagy boszorkánynak gondolsz, egyszerűen csak magányosak, és a társasági érintkezést hiányolják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magányos ember (...) nem nevet könnyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magány olyan kert, amelyben elszárad a lélek; az itt termő virágoknak nincs illatuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok ezren szeretnek engem, mégis a világ legmagányosabb emberének érzem magam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Üres a fejem, a lelkem árva,
Egy nehéz súly húz vissza a magányba,
És hatalmába kerít engem a bánat,
Teljesen felemészt az önsajnálat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem találnánk önmagunkra, ha nem lennének magányos perceink.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A másik magányába nem szabad belegázolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magányos árnyék az éjben,
balsorsod börtönbe zárt.
Az ég engem küldött, hogy meglásd,
van, ki gondol rád.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magányos lény ösztönösen vándor, hát az leszek. A helyváltozással mindig együtt jár a jobbulás reménye.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A város egy nagy közösség, ahol az emberek együtt magányosak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rádöbbent, milyen termékenyítő az egyedüllét, amelytől a legtöbben szorongva rettegnek, s hinni vélte: némelyik magányost azért gyötri tébolyulttá a magában-lét, mert rossz a társasága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megszokta már, hogy örömét lelje a magányban, amit hamar benépesített az általa olvasott könyvek szereplőivel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki tudja, hogy mit jelent a boldogság? Biztosan nem azt a rózsaszín felhőt, amit sokan a szó mellé képzelnek, hanem a meztelen terrort. A magányosok előtt álarcban jelenik meg, a legszerencsétlenebbek viszont azok, akik a boldogság nyomait az emlékükben vagy az illúziójukban kutatják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha barát kell, a legjobb leszek. Ha magányra vágysz, én a csönd leszek. És ember leszek, mert emberre vágysz: ki szeret, ki elfogad, s kit igaznak látsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármennyire szerethetjük egymást, mindig egyedül vagyunk; ha szenved valaki, fájdalma csakis az övé, senki nem vállalhat belőle egyetlen parányi részecskét sem; az egyik ember szenvedésétől még nem érzik magukat rosszul a többiek, hiábavaló itt bármi nagy szeretet. Ezért menthetetlenül magányos az életünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A temetők a nagy népsűrűség ellenére a legmagányosabb helyek a világon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem éreztem még azelőtt, hogy az ember a házasságban is ilyen nyomasztóan magányos lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki sok ajándékot készít, az bizonyosan nem magányos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magányos csónak a tengeren.
Túl fog élni ezer vihart,
Mert egyre hívja a végtelen.
De messze még a túlsó part.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magam vagyok az örökös magányban.
Akár a víz. Akár az anyaföld.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igazi boldogság csak a magányban található.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S ez minden, amiért az ember él?
Setét, üres, határtalan kebel,
Oh, a te magányod rémítő lehet!
S így útazóim útra nem vezetnek.
Egyik mint bálványt, hitvány port ölel,
A másik rommá tenné a világot,
Csak hogy fölötte ő lehessen úr.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod, miért akarlak? Nem tudtam, hogy elveszett voltam, míg te meg nem találtál. Nem tudtam, mi a magány, amíg az első éjszakát nem töltöttem nélküled az ágyamban. Te vagy az egyetlen, aki tökéletes az életemben. Rád vártam, amióta csak élek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát! (...) Ajándék ez, csodálatos ajándék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy jó, és magányos leszel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magány egész életemben elkísért. A kocsimban, otthon, bárokban, mindenütt. Isten magányosnak szánt engem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a tulajdonság, amely különlegessé tesz téged - ha egyáltalán az vagy - egyben magányod okozója is lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ameddig nem adsz helyet a lelkedben valakinek, aki éppolyan fontos neked, mint saját magad, addig mindig magányos maradsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Múlt éjjel egy ismeretlen férfiról álmodtam, ő volt a férjem. Csak vele tudtam magányos lenni, előtte voltam nyitott, egészen nyitott, egészen előtte, egészét egészen magamba fogadtam, és körülzártam a közös boldogság labirintusával. Tudom, hogy te vagy az.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagy és emberinél feljebb való érdem az, a mely magányosan, mint a magas cserfa a széles téren, felségesen, mint a sugár kőszirt a tenger közepében tud állani. Ritka érdem az, a mely a maga becsében beborítva, csupán magában találja jutalmát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha mostanában elönt a magány érzete, azt mondom magamban: - Hát légy magányos, Liz. Tapogatózz körbe a magányod körül. Csak ülj nyugodtan, és életedben egyszer viseld el. Isten hozott az emberi érzések birodalmában! De soha többé ne használd egy másik ember testét vagy érzelmeit arra, hogy a saját beteljesületlen vágyaid céltáblája legyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Időnként hihetetlenül rám tör a magány. Ilyenkor konkrétan azt élem meg, mintha egy komplett szakítás szerencsétlenebbül járt fele lennék. Fele. Valaminek - valakinek - a fele vagyok egyedül. Pedig nem is szakítás ez, hanem csak a legjobb barátomat veszítettem el. Mégis újra és újra átélem a szakítás fájdalmát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érzelmek tengerén hánykódó hajótörött
Magánya mielőtt végleg magába zárja
Nem tehet mást, hinnie kell, hogy a látóhatár mögött
Végül a szeretet szárazföldje várja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Óh mennyire szeretlek téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő fondor magányt
s a mindenséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás