„ Ha úgy próbálod megbüntetni a világot, hogy félrevonulsz, elrejtőzöl előle, akkor nagyot tévedsz: ezzel csak magadnak ártasz. A világnak nincs ideje és kedve a te távolléteddel törődni, valaki automatikusan a helyedre lép majd. Sajnos nem biztos, hogy pótolhatatlan vagy, ha ki akarod próbálni, egy amerikai üzletember tanácsa szerint: "dugd be az ujjadat egy lavór vízbe, és mikor kihúztad, nézd meg, maradt-e egy lyuk utána?!" ”

„ Mindig félreértjük magunkat és ritkán értünk meg másokat. A tapasztalat nem erkölcsi érték. Pusztán név, melyet az emberek tévedéseiknek adnak. ”

„ Mit fogsz tenni? Hogy döntesz, amikor eltévedsz a sötétben? Hogy lehetsz benne biztos, hogy a döntéseiddel nem teszed tönkre valaki életét? Csukd be a szemed. Zárj ki mindenkit és mindent körülötted. Imádkozz, hogy a belső hangod helyes legyen. Mert ha egyszer döntöttél, már nincs visszaút. ”

„ Az emlékek elhalványultak az idő múlásával, a múlt azonban mindig élni fog - a hibák, amelyeket elkövettünk, a tévedések szolgáltatják az alapot a jelen szenvedéseihez. ”

„ Az embernek két nagy tévedése van. Az egyik: hogy valóságnak tartja azt, ami nem az. A másik: hogy nem tartja valóságnak azt, ami az. ”

„ Az, aki azt hiszi, hogy boldogul a többiek nélkül, téved, de az, aki azt hiszi, hogy a többiek nem tudnak boldogulni nélküle, még jobban téved. ”

„ Figyeld meg az életet: látsz valahol szomorúságot? Láttál már valaha depressziós fát? Vagy láttál már valaha szorongó madarat? Vagy idegbeteg állatot? Ugye nem?
Az élet egyáltalán nem ilyen. Csak az ember tévedt el valahol. ”

„ Nem tudjuk értékelni a dolgokat - nem a hírük, hanem a természetük szerint kell döntenünk róluk. Nincs bennük semmi nagyszerű, hogy értelmünket magukhoz édesgessék, csak éppen megszoktuk, hogy bámuljuk őket. Hiszen nem azért dicsérik mindezt, mert kívánatos, hanem azért kívánják, mert feldicsérték, s miután egyesek tévedéséből mindenki tévedése lett, mindenki tévedéséből így lesz egyesek tévedése. ”

„ Tévedni emberi dolog, de kínos. ”

„ S ha születik más, egy jött-ment idegen,
a régi "énnel" akkor mi legyen?
mondják majd: igen! szakított a múlttal,
a megszokással, a régen tanulttal,
mégis, ha mint embert nézzük... más,
merő tévedés lett, megalkuvás,
kezében bot, nincs szívében zsoltár,
más istent hisz, más urat szolgál,
része az önző, számító világnak,
csupán árnyéka régi önmagának. ”

„ Korán vájta belém fogát 
a vágy, mely idegenbe tévedt. 
Most rezge megbánás fog át: 
várhattam volna még tiz évet. ”

„ Tévedés azt hinni, hogy csak a bolondok járnak agyászhoz. Sőt! Úgy látom, már csak ők nem járnak! ”

„ Milyen gazdag és eleven is lehetne az élet, ha elismernénk a tévedés jogát! ”

„ A bosszú sohasem tisztás. A bosszú erdő, könnyű eltévedni benne. Könnyű elfelejteni, honnan jöttél. ”

„ Akit szíve vezérel, tévedhet, de véglegesen el nem téved. ”

„ Féltél, kéz a kézben, 
ha árnyak tévedtek rád. 
Van egy hely, csak a szívem véd,
Hol el nem tévedhetsz már. ”

„ Sütkérezem elálmodozva
A bágyadt, őszies napon.
Lelkembe' nincs virág, verőfény,
Csak hervadt, néma fájdalom.
Tévedt madárként egy-egy emlék
Repűl át néha szívemen,
S szelíden, könyeimet áldva,
Te újra megjelensz nekem. ”

„ Nem érzem, hogy tőlem veszed el azt, amit másnak adsz magadból. Ha így éreznék, sürgősen túltenném magam rajta. Számomra nem evidens, hogy az összegabalyodott felek befejeztetik egymással korábbi baráti kapcsolataikat. A szeretésnek nem lehetnek feltételei. Ha valakit annyira befogad az ember az életébe, mint téged én, eljut oda, hogy mindenestől fogadja be. Ez nem ugyanaz, mint amikor valaki egy rosszfajta önbizalomhiányban lealacsonyítja magát a másikhoz. A szerelem egyben tévedésmisztérium is: egyetlen emberben akarjuk meglelni és szeretni az egész világot. Ez nem sikerülhet. Minden férfit nem szerethetsz bennem. ”

„ Aki szereti a gúnyt s azt olyan szorgalmasan ápolja felebarátaival szemben, annak szemrebbenés nélkül kell tűrnie, ha olykor őt is telibe találja egy eltévedt cseresznyemag. ”

„ Tévedéseink egyik fő oka, hogy későn szokjuk meg azt a felismerést, hogy felnőttek vagyunk. ”

„ Lépő talpam tűbe téved,
időfonál éled bennem.
Lépteim nyomán múltat hímez a jövőm. ”

„ Én valahányszor tévedésből benyitottam valahova, ezt betű szerint és képletesen egyaránt mondom, mindig valami váratlan aljasságot fedeztem föl. Ha a társadalmat hirtelen ki lehetne fordítani, mint egy kesztyűt, és megnézni a belsejét: valamennyien elájulnánk az undortól és a rémülettől. ”

„ Vigyázz a magánnyal, mert van az a szelíd és igaz magány, mely magatartás az emberek felé; s ez jó. S van a tragikus, mikor jegesedni kezd körülötted a világ, az utakat, melyek az emberekhez és az emberihez vezetnek, belepi a jég. Akkor eltévedsz, és meg kell fagyni. ”

„ Azt mondják, hogy ha az ember megöregszik, mint én, lelassul a teste. Én ezt nem hiszem. Szerintem ez tévedés. Van egy elméletem, hogy nem mi lassulunk le, hanem az élet lassul le számunkra. Érti? Minden úgy elbágyad, és annyival több dolgot lehet észrevenni, ha a dolgok lassan mozognak. Mi mindent lát az ember! Micsoda különleges dolgok történnek az ember körül, amiket azelőtt nem is sejtett. Igazán élvezetes kaland, nagyon élvezetes! ”

„ Állj az igazság pártján, de ne védd mindenáron a magad igazát. Semmi sem oltalmaz jobban a tévedéstől a nyitott szemnél, az értő fülnél, a mások iránti figyelemnél. ”

„ Minden életveszélyes sportban ez az ésszerű mozzanat: azért fokozzuk szántszándékkal a szükséges erőfeszítés és az összpontosítás mértékét, mert így mintegy megtisztítjuk elménket az érdektelen semmiségektől. Az egész élet modellje ez kicsiben, azzal a különbséggel, hogy míg a hétköznapok során rendszerint helyre lehet hozni a tévedéseket, és kialakulhat valamiféle kompromisszum, addig itt minden cselekedetünk - ha mégoly rövid időtartamra is - halálosan komoly. ”

„ És fáj, nagyon fáj, hogy egykor mi történt,
hogy elvesztettél s elvesztettelek.
Csak magamat tudtam méltónak hozzád
és hozzám méltónak csak tégedet.
Ha lelkünk vissza sohse forrni tört szét,
mondd, mért őrizzük frissnek sebét?
Ami akkor, rég történt, tévedés volt,
ami azóta, kín és büszkeség. ”

„ Ha bármikor üdvöt, áldást érzel, akkor bízz benne, és indulj el annak irányába... és akkor Isten irányába indulsz el. Az elragadtatás Isten illata. Ha az üdvözült boldogságot követed, sosem tévedsz el. Ha e végső boldogságot követed, akkor a természetet követed. És a természetességből, üdvösségből, ellazultságból emelkedik elő a bölcsesség.
A bölcsesség egy nagyon ellazult létállapot. A bölcsesség nem tudást, nem információhalmazt jelent; a bölcsesség belső lényed ébrenléte, ébersége, figyelme, tanúsága, fényessége. ”

„ Az ember egyedül nem kezdhet új életet. Mindenkinek szüksége van egy útitársra, egy játszótársra, ha úgy tetszik, hogyha mi eltévednénk, ő mindig lássa az utat, hogyha vesztésre állnánk, akkor ő segítsen a küzdelemben. ”

„ A lónak is négy lába van, mégis megbotlik, hogyne tévedhetne az ember, amikor csak egy nyelve van. ”

„ Mindenkinek megvan a maga társa. Mintha a két lélek egy volt volna, ott, ahonnan minden élet ered, s két testbe osztottan fújták volna alá, hogy itt éljen a földön, ezen a rendetlen csillagon. S a két léleknek keresnie kell egymást. Meg kell találnia egymást, különben örökre hiányzik a szívének a fele. S ha meg nem találja egymást, s nem a maga felével egyesül, holtáig érzi a tévedését, szívének a hiányosságát, csonkaságát.  ”

„ A tapasztalat nem téved. Egyedül a megítélésed lehet hibás, mert olyasmit vársz el tőle, ami nincs hatalmában. ”

„ Az emberek többsége kettős hiedelemmel csapja be magát: hisz (az emberek, dolgok, tettek, nemzetek) örökkévalóságában és (a tettek, tévedések, hibák, sérelmek) jóvátehetőségében. Mindkét hiedelem hamis. A valóságban éppen fordítva van: minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá. A jóvátétel (bosszú és megbocsátás) szerepét a feledés veszi át. Senki sem teszi jóvá a megtörtént sérelmeket, de minden sérelem feledésbe merül. ”

„ Akik nekünk adták teljes bizalmukat, azt hiszik, ezzel jogot szereztek a miénkre is. Ez tévedés: ajándékkal nem szerez az ember jogokat. ”

„ Ijesztő lehet rájönni, hogy tévedtél valamivel kapcsolatban, de nem szabad félni meggondolni magunkat, hogy elfogadjuk másként a dolgokat. Tudni, hogy már sosem lesz semmi a régi, jobb lesz, vagy rosszabb. Fel kell adnunk azt, amiben eddig hittünk. Ha elfogadjuk a dolgok állását, és nem azt, amiben hittünk, akkor megtaláljuk a helyünket. ”