A címkéhez 1 779 idézet tartozik


Vágyaink annyit kereszteződnek, és az élet oly zűrzavaros, hogy a boldogság ritkán száll arra a vágyra, amely hívta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt akarom, hogy képes legyek megváltoztatni mások életét. Őszinte, megbízható és gondoskodó akarok lenni. Mindössze arra vágyom, hogy ezt teljesen egyedül vigyem véghez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ezt kell szeretni, ami magával sodor és szétszed, mert ez a mi javunk. Ezeket a kaland nélküli napokat, ezeket az egyforma mozdulatokat, az elveszettnek tűnő időt, a hamis remény elhagyását, az eső utáni lágy estét, a meg nem születendő gyerekeinket, a már soha be nem teljesedő szeretkezésünket, a keresztet, a táskát és a fedőt, ezekkel a fonott virágokkal, a rosszul megfogalmazott panaszokkal és nedves zsebkendőkkel együtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt, akit szeretünk, fel kell szabadítanunk, mivel ha rákulcsolódunk, rácsimpaszkodunk, pontosan azt vesszük el tőle, amit adni kívánnánk neki, és azt veszítjük el, amit meg akarnánk őrizni. A birtoklási, irányítási vágy, bármennyire jó szándékú is, korlátozza és megakadályozza a kibontakozást, a szárnyalást. A legóvóbb, féltőbb cselekedetünkkel is árthatunk a másiknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem vakká tehet,
de a vágy soha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy vágyunk valakire, azt egy édes és félelmetes erő okozza, amely hatalmasabb a szépségnél. Ráakadunk egy asszonyra, ezer meg ezer között, s mihelyt a miénk lett, nem bírjuk többé elhagyni, mindig kell nekünk, s újra meg újra megkívánjuk. Húsának a hamva az, ami ezt a gyógyíthatatlan szerelmi bajt előidézi. S még másvalami is, ami megmondhatatlan: testének a lelke.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Oldd fel bennem a görcsöket,
a vágyba futó igéket,
a szótlanságba dermedt látomásokat,
érints meg parázsló ujjaiddal,
hogy elevenedjen meg újra bennem
a lélek!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden jó kapcsolatban van egy vágyakozó és egy elfogadó. (...) Az egyik vágyakozik valaki után, aki felette áll, a másik pedig elfogad valakit, aki rangján aluli.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annak szól ez a vágyakozás, kit érzünk a sötétben, de nem látunk a napfénynél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Piros tollal jegyeztem fel a dátumot, amely naptól dermesztően hidegen hagy, ki mit gondol, terjeszt rólam, mert végeztem a kivagyisággal! Amely naptól nem érdekel, fel sem izgat, mi a menő, márkás, nagyágyús, decens és a legfrissebb trend szerinti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem is tudtad? Ha valaki megjelenik az álmaidban, az azt jelenti, hogy az illető annyira vágyik arra, hogy veled legyen, hogy kilép a testéből és egyenesen a te álmodba repül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudom, hogy mire vágyom. Érzem legbelül, és igen, van, hogy kivetítem másra. Valakire, aki nem is tudja, hogy mi az, hogy ölelés vagy hogy szeretet - számomra. De én tudom, hogy nekem mit jelent, így csak egy gyenge pillanat kell, hogy el tudjam hitetni magammal, hogy amit kapok, az elég. Közben meg tudom, hogy a felét se tudja megadni annak, ami elég lenne. Ad valamit, de nem azt, amire vágyom. Kapok valamit, de nem elégít ki. Nem elég, mert nem erre van szükségem. De valamiért mégis, időről-időre képesek vagyunk elhinni, hogy jó lesz. Hogy majd ez lesz "az", közben meg már az első pillanatban érzed, hogy nem elég, mert ez csak varázslat. Ideig-óráig tartó varázslat, ami elmúlik. De valamiért még mindig elhiszed, hogy ez most más lesz. Teletöltöd képzelettel, aztán menjen. Csak épp akkor van baj, amikor kiderül, hogy a képzeletnek köze sincs a valósághoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondjuk, hogy valakit szeretünk, amikor valójában vágyaink vannak. A családban is a családtagok nagyon gyakran azt mondják egymásnak, hogy szeretik egymást, de tulajdonképpen elvárásaik vannak egymástól. Különben miért rettegnek nagyon sokan attól, hogy valaki azt mondja nekik, hogy szeretlek? Mert abban a pillanatban, amikor valaki azt mondja, hogy szeretlek, akkor tulajdonképpen valamit akar tőled. Nem adni akar, hanem kapni akar.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor eljöttem az akadémiáról, olyannak láttam a jövőmet, mint egy, a távolban elvesző, egyenes utat. Mérföldekre elláttam háborítatlanul. De most váratlanul kanyarhoz értem. Nem tudom, mi vár rám, ha megkerülöm, de remélem, hogy a lehető legjobb. A kanyaroknak is megvan a maguk varázsa, Marilla. Még csak sejteni sem lehet, mi vár ránk utána: mennyi zöld ragyogás, vagy lágy, leveleken átszűrődő napfény és árnyék vetődik rá, milyen új tájakon, új szépségeken vezet át, milyen újabb kanyarok, hegyek és völgyek várnak rám.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Botrányos igazság, mégis kikerülhetetlen, hogy a legnagyobb erő nem a teremtéshez, hanem a szenvedés elviseléséhez kell. Az egyénben rejlő erők mennyiségét tehát még mindig a fájdalmak földrengésingája jelzi legérzékenyebben. Még mindig a szenvedés leplezi le legútszélibb nyíltsággal az ember határtalanságvágyát; azt a be nem vallott sóvárgást, hogy mindent saját akaratának rendelne alá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer volt, hol nem volt, kezdődnek a mesék valahogy így, mondjuk egy messzi, messzi tájon, valahol ott, ahová vágyni még érdemes. Ezért is végződhetnek úgy, megannyiszor, hogy ha nem hiszitek, hát járjatok utána. Mindegyikünk egy-egy vándor, te is, te is, kutatjuk a magunk meséjének igazát. Boldogan élnénk, meg nem halnánk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi a fizikai test? Az emberi test pusztán csak tárgy. A létezés egy formája, amely túl tisztátalan, mintsem hogy látható legyen annak, ami benne isteni: a léleknek. Elég, ha felelevenítjük a test vérrel szennyes történetét: kapzsiság, éhség, szexuális vágy, hatalomvágy, dicsvágy. A fizikai testből ered minden vágyakozás, és az emberi ego nem tűnik el mindaddig, amíg a vágy jelen van. Az ember folytonosan küzd testi vágyai kielégítéséért és ennek soha nincs vége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki hisz vágyainak, örökké koldusszegény marad, hisz világának fókuszában mindig az áll majd, ami nem az övé. Aki eloszlatja vágyait, abban megszűnik mindennemű hiányérzet, s az, akinek nem hiányzik semmi, máris a világ minden kincsének birtokosa!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elfutni vágyom enmagamtól!
Messzire vinném átkomat,
de sarkon űz egy vad kalandor,
a lét-üszök - a Gondolat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi más egy rózsa, mint a vágy eleven bizonyítéka, az emberi sóvárgás és a földi odaadás egyedüli és legékesebb tanúbizonysága? De az is igaz, hogy a vágy eltorzulhat, és annak a rózsának a neve Féltékenység, ami a száraz talajban is jól nő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A csókok enyhítik a szomjúságodat, ám a könnyek oly nagy, emésztő és édes vágyakat támasztanak lelkedben, hogy azokat a csókok sem tudják csillapítani benned. A szemekből csörgedez a könny, a szerelem örök forrása; a szerelemből csörgedez a dal, a költészet, a szépség, a könnyek örök forrása.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megboldogult tinédzserkor, ki ne emlékezne rá?! Adottak a szerelmesek, valamelyikük otthonában. Vágyakoznak egymásra. Lángolva járnak helyiségről helyiségre, hátha valahol zavartalanul egymáséi lehetnének. Leleményfejlesztő gyakorlatok végtelen sora az életünk, hiszen még a legeldugottabb zug is legott benépesül, mihelyst ők megbújnának benne. Jön a mama a kuglóffal, a papa a rögbihírekkel, a kishúg egy leszakadt babavégtaggal. Jön öcsi a zuhanóbombázóval, a nagymama az elsőbálos nosztalgiával. Ilyen áldatlan körülmények között idővel kialakul a szexuális csőlátás, amikor már semmi egyébre nem tudnak gondolni, csakis arra, hogy mégis miként lehetnének egymáséi végre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki arra vágyik, hogy fontos lehessen valakinek. Hogy valaki úgy érezze, nélkülünk szegényebb lenne az élete.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tréfa nem vágyirodalom, hanem
a legigazibb realitás. Nem azt fejezi ki,
aminek lennie kellene, hanem azt, ami van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kevés vágy, lendületes lélek; sok gond, gyenge egészség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ma jött az első csöndes férfibánat
És lágyan érintette szívemet,
Mint nyárutó esője néma fákat,
Melytől az első holt levél pereg.
Ma jött az első, csöndes férfibánat,
Ma már múltakba nézek én utánad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden találkozás alkalom. Lehetőség. Adomány. Üres blanketta, amit kitölthet bárki, ízlése, kedve, rokonszenve, bátorsága és vágyai szerint.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hasonló vágyakkal rendelkező emberek vonzzák egymást. Néha azért, hogy közösen éljék át ezeket az élményeket, néha azonban csak azért, hogy egymásra találjanak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A becsvágy, a siker hajszolása, a hatalomvágy okozzák a legtöbb bajt az emberi lélekben. Ha aztán ezek a vágyak kielégülnek, az erőszakhoz, hatalmaskodáshoz vezet. Ha meg nem elégülnek ki - nos, az az igazán rossz, hát erről sokat tudnának mondani a különböző ideggyógyintézetek orvosai! Ezek mind tele vannak olyan emberi lényekkel, akik nem tudták elviselni a középszerűséget, jelentéktelenséget s azt, hogy nem volt semmi befolyásuk a dolgok menetére. Ezért aztán elmenekültek a valóság elől, egyúttal örökre ki is zárva magukat a való életből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elvétett szavakból és mozdulatokból végül összeáll egy ember. Nem az a bizonyos, akit szeretünk, hanem egy másik. Akit szeretünk. S megkezdjük keserves küzdelmünket, hogy egyesítsük e kettőt. A vágy gyakran elmossa a határt a két ember között, hogy aztán a kihűltség perceiben annál mélyebbnek érezzük a szakadást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szívem üstjét, jöjj, kavard,
míg tart e bűvös éj,
hisz mind tiéd, mi benne forr:
a vágy s a szenvedély.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek jobban szeretik, ha irigylik őket, mint ha csak tiszteletet kapnak (...). Figyelemre vágynak, mindegy, hogy jó vagy rossz okokból, és bármit megtesznek, hogy megszerezzék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelemre mindig úgy gondolt, mint valami révületre, amely magával ragadja az embert, úgyhogy az egész világot tavaszi színben látja: rajongó, önkívületig fokozódó mámoros boldogságot várt tőle. De ez nem boldogság, hanem a lélek éhsége, kínzó vágyódás, keserű rettegés, csupa ismeretlen érzés. (...) Azon töprengett, vajon hogyan fogja lelkének ezt az örökös sajgását elviselni?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vágy, hogy szabaduljunk az időtől, önmagában is börtön. A rácsok láthatatlanok, de mindenhol velünk vannak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás