„ Talán ez az egyik legizgalmasabb dolog. Amikor egy ember levetkőzik előtted, nem durván a bőrét mutatva meg, hanem a lelkét: finoman kibújik a valamelyik rárakódott szerepéből. Ez az igazi meztelenség, az őszinteség. ”

„ A védekezésben (...) épp olyan rugalmasnak és leleményesnek kell lennetek, mint amilyen rugalmas és leleményes a sötét erő, amit legyűrni iparkodtok. ”

„ Unalmas: Olyan személy, aki akkor beszél, amikor azt szeretnéd, hogy hallgasson. ”

„ Ha kinyilvánítjuk a szeretetünket, megfosztjuk hatalmától a rettegést. ”

„ Az élet valósága keveset számít annak, aki képzelete hatalmával uralkodik a tér és idő kettős királysága fölött. ”

„ Minden tudomány csak valamilyen értelmetlen kíváncsiság kielégítése lenne, ha nem arra törekedne, hogy az emberi személyiség létezésének értékét emelje. A tudományok igazi értéke úgy derül ki, ha megfogalmazzák azt is, hogy mit jelentenek eredményeik az ember vonatkozásában. ”

„ Véresre vakarnám az egész testemet kínomban (...), ha nem félnék, hogy elcsúfítom magamat, mert borzalmasan hiányzol nekem, és minden nap egyforma undor nélküled, és undor is lesz, ameddig te haza nem jössz, hogy kiszabadíts engem ebből az életből... ”

„ Ha kételkednél az élet erejében és a megújulás hatalmában, csupán figyelj az óriási kőtömb észrevehetetlenül piciny résén áttörő fűszál csodájára. ”

„ A legtöbb sikeres ember boldogtalan. De éppen ezért vannak sikereik - kénytelenek mindig abból meríteni önbizalmat, hogy elérnek valamit, amire a világ felfigyel. ”

„ A hatalomban, a barátokban, a családban, a szerelmünkben egyre kevésbé bízunk, egyre több óvatos gyanakvás halmozódik fel bennünk. S valóban, egyre inkább úgy tűnik, hogy a bizalmatlanság válik társadalmunk rákfenéjévé. A bizalmatlanság pedig a harmonikus társadalmi együttélés lehetetlenségét és főként legintimebb kapcsolatunk, a család szétesését jelenti. ”

„ Félek, hogy egyedül maradok. Attól félek, hogy mindig valakinek a barátja, vagy húga, vagy bizalmasa leszek, de soha nem mindene valakinek. ”

„ Nem is az a kérdés, hogy cselekedhettem volna-e másképp, mert azokkal az ismeretekkel, amelyekkel akkor rendelkeztem, ma is mindent ugyanúgy csinálnék, inkább az, amire azóta se találom a választ, hogy a szerelem vajon Isten belénk vetett bizalma, kóstoló az égiből, hogy megtudjuk, milyen lehet az a másik ország, vagy egyszerű csalás, az ördög kétségtelenül zseniális mesterkedése. ”

„ Ha néha-néha összehasonlítottam magam másokkal, gyakran voltam büszke és beképzelt, de ugyanakkor gyakran levert és megalázott. Gyakran tekintettem magamat zseninek, gyakran félőrültnek. Nem tudtam osztozni a velem egykorúak örömeiben és életében, emiatt gyakran vádoltam magamat, aggodalmak közt vergődtem, mintha reménytelenül el lennék tőlük választva, mintha az élet el lenne zárva előlem. ”

„ Akkor, gyerekfejjel, sok mindent nem értettem, de most, hogy visszagondolok gyermekkoromra, megértem apám gondolatait és érzéseit, egy-egy elejtett mondatának értelmét. Most már azt is tudom, hogy miért pazarolta rám szabad idejének minden pillanatát, miért vigyázott rám oly féltő gonddal, miért volt fontos számára, hogy bizalmam ne rendüljön meg benne. ”

„ Ha magad alatt vagy, ne hozz fontos döntéseket, az nagyon veszélyes! Ilyenkor nincs önbizalmad, nincs önuralmad.  ”

„ Az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik, nem pedig a létezés kalendáriumi időszaka. ”

„ A valóságban is feltárult énelőttem egy ajtó, amelyet akkor se nyitott volna ki, aki odabenn magányát és tehetetlen nyomorúságát védte, ha már ropog is feje fölött az égő háztető. Azt a zárat csak nekem állt hatalmamban megmozdítani: aki a kulcsot megforgatta, jobban hitt nekem (...), és én is azt hittem magamról abban a végzetes percben, isten vagyok, bölcs, megfontolt, jó és racionális. Tévedtünk mind a ketten, az is, aki bízott bennem, és én is, aki elbíztam magamat. ”

„ Minden csak mese. Amiben hiszünk, amit ismerünk, amire emlékszünk, sőt amiről álmodunk, az is. Minden csak mese, történet, amelyben események és szereplők vonulnak fel, és érzelmi tartalmakat közölnek egymással. ”

„ Szent isten, micsoda forradalom az, ha a szerelem megjelenik. Mindenik érzék el akarja csikarni a többi négynek is a hatalmát. A szem tapintani mer, a kéz ízlelni tud, a száj látni akar, a szív hallani próbál. És ebben a káoszban, mikor mind az öt érzék megbomlik, elszilajodik, egymás tetejére ágaskodik, előjön fenséges ködben, a csodálat foszlányaiban a hatodik érzék, mely mindent tud, mindent lát, mindent megérez... ”

„ Szeretem a rendetlenséget. Szerintem az olyan szoba, ahol mindig rend van, unalmas, nyomasztó. ”

„ Elemezted-e már korai és későbbi gyermek-, kamasz-, ifjúkorod rövidebb-hosszabb korszakainak tartalmát, fellobbanó, azután kihunyó ambícióit, csalódásait, tilalmait és megnyíló lehetőségeit? Gondoltál-e arra, vajon nem az előző életeid szerepei, levetett jelmezei, visszfénye tükröződött bennük úgy, ahogy az embrió éli át anyja méhében az anyag fejlődésének minden fázisát? ”

„ Ó, zene! Eszedbe jut egy dallam, hangtalanul eldúdolod magadban, hogy áthassa bensődet, hogy hatalmába kerítse minden erődet és mozdulatodat - és azokra a pillanatokra, amíg benned él, kioltson minden esetlegest, rosszat, durvát és szomorút a lelkedben, felcsendüljön benne a világ, és a nehezet könnyűvé, a dermedtet szárnyalóvá varázsolja! ”

„ A féltékenység végső soron kalmárságot űz a szerelemmel, amikor örökké feltételekhez köti: csakis engem szeress, más után ne vágyakozz. ”

„ A mai médiának celebre azért van szüksége, mert közvetett módon reklámhordozásra alkalmas, viselkedésminták közvetítője, öltözködésben, beszédben, életmódban, attitűdökben. ”

„ Nem kell ehhez elmélet. Gyakorlatiasnak kell lenni, ki kell találni, mit vársz egy férfitól, aztán találni kell egyet, akiben megvannak ezek a tulajdonságok. Tervet kell készíteni. És kitartani mellette. (...) Ésszerűnek kell lennünk! Ez nem a bárgyú kis szerelmes dalocskákról meg a nyálas csókokról szól. Ez veszélyes üzem. Az emberek meghalnak érte. Az emberek meghalnak miatta. Háborúkat vívnak. Birodalmak buknak el. ”

„ Önbizalmat elérni úgy lehet, hogy szembenézünk a félelmeinkkel, és a félelemmel teli konfliktusainkat úgy oldjuk meg, hogy az ebből származó sikerélmény építsen. Vagyis tudatosan ugrok olyan racionális és érzelmi megmérettetésekbe, ami új, ami ismeretlen, amitől félek, teljesen mindegy, hogy öröm vagy fájdalom vár rám. És mindezt csak ma tehetem meg. Tudván azt, hogy mindezt önmagamért teszem. Az ilyen megmérettetések megoldása után születik meg a felnőtt férfi meg a felnőtt nő. ”

„ Jobb, ha hasznos személyként igényt támasztanak valakire, bár nem éppen kifogástalan megfogalmazásban, mintha elutasítják azzal, hogy amúgy sem érnek vele semmit. ”

„ Azt hiszem, a világ legkönyörületesebb dolga, hogy az emberi agy képtelen arra, hogy mindent mindennel összefüggésben lásson. Az elutasítás nyugodt szigetén élünk, a végtelenség fekete óceánjának közepén, holott egyáltalán nem lett volna szabad ilyen messzire jutnunk. A tudományok, miközben mind fejlődött a maga ösvényén, eddig nem ártottak nekünk, ám egy nap a tudás széttöredezett darabjai a helyükre kerülnek, és a valóság olyan borzalmas képeit tárják majd elénk, hogy vagy beleőrülünk a felismerésbe, vagy a halálos fényből elmenekülünk egy új, sötét kor nyugalmába és békéjébe. ”

„ Olykor úgy érzem, nem csak a magam terhét viszem... Láthatatlan fájdalmas szálak fűznek össze minden történéssel, mindenki kínjával. Hordozom azt is, ami másoknak fáj, reménykedem abban is, ami mások reménysége. Menekülök minden menekülővel, lázadok minden lázadóval, ülök elítéltekkel a siralomházban, enyém is a mások utolsó éjszakája. ”

„ Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj. ”

„ A nagyság visszaél a hatalmával, midőn azt elszakítja a lelkiismerettől. ”

„ Ami miatt összegyűltünk, valódi tragédia, mégis része az életnek, mely véges természetével válik erőteljessé. Mind halandók vagyunk. Időnk véges. Ennek köszönhetően érezzük a szeretetet, a fájdalmat és végül ez ad erőt ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki abból az időből, ami megadatott nekünk. ”

„ Krisztus utolsó kívánsága magában foglalja egész tanítását: "Szeressetek mindenkit, mint ahogy én is szeretlek titeket. Erről ismerjenek fel benneteket, tanítványaimat, hogy szeretettel viseltettek mindenki iránt." Krisztus tehát nem azt mondja követőinek, hogy ezt vagy azt higgyétek, hanem hogy szeressetek. A hit fogalma együtt változik a tudás és a nézőpontok feltartóztathatatlan változásaival; kapcsolatban áll az idővel, és változik az idővel. A szeretet nem időszakos, hanem változatlan, örök. ”

„ Amikor az embernek mindent meg kell köszönnie, meg folyton olyanokat mondani, hogy milyen kedves tőled, meg hasonlók, akkor az ember belülről egy kicsit megrothad, és a változatosság kedvéért úgy szeretne egyszer jól odamondani... De amikor végre alkalma nyílik rá, a fejébe száll, és azon kapja magát, hogy túl messzire ment. ”

„ Nem tudod, hogy minden keresztény lélek, amely becsülettel dolgozik a maga kis körében - akármi legyen is az -, túlságosan rövidnek fogja találni halandó életét ahhoz képest, hogy milyen töméntelen lehetőség van benne arra, hogy hasznossá tegye magát! Nem tudod, hogy semmi megbánással jóvá nem tehetjük egy élet elmulasztott alkalmait? Pedig én elmulasztottam. ”