„ A szerelem fogalma tág, számtalan érzelem belefér, s majdnem mind megteszi, ha a cél: elvonni a figyelmet a valódiról, az egyetlenről, a tökéletesről, a szerelemről. ”

„ Sok embernek adtam esélyt... De egy idő után elfogy az ember bizalma. ”

„ Vannak tragédiák, amelyekre felkészülhet az ember (...), de előfordulnak hirtelenek is, amelyek egyik pillanatról a másikra változtatnak meg mindent. Ahogy az én életemet is. Volt a tragédia előtti - és van ez a mostani. A kettőnek fájdalmasan kevés köze van egymáshoz. ”

„ Mikor a teve elfárad, és gyilkosan tűz a nap, s közel és távol sehol egy oázis, a halál maga a megváltás. Az élet körforgása. Tökéletes. Az életben a halál a legjobb, hiszen az élők csak akkor találnak nyugalmat. ”

„ Két fiatal láma, papjelölt haladt egy ünnepnapon a templom felé egy erdőn át, hogy istentiszteleten vegyenek részt. Amint vidáman mendegéltek, észrevették, hogy egy öreg anyóka rőzsével a hátán a hídon megbillenve beleesett a patakba. Az egyik odaszól a másiknak, mit tegyünk? Nem mehetünk oda segíteni, mert sáros lesz a sarunk, és így nem engednek be az Isten házába. A másik rá sem hederít az aggodalmaskodóra. Odamegy az anyókához, kisegíti a patakból, elviszi egy darabon a biztos útig a rőzséjét és elköszön tőle. Vidáman, fütyörészve tér vissza, míg a társa megrökönyödötten áll, és várja. Továbbhaladnak. A segítő kispap szökellve halad, a másik egyre lassabban, egyre komorabban. A segítő láma ekkor odafordul a társához, és így szól hozzá: "Te még mindig cipeled?" ”

„ Áldhatnám sorsomat! De most mért áldanám?
Most arcomat a könnyek sói mossák.
Milyen szánalmas is, aki ily hányatott,
Akit az ifjúság ráncokkal megrakott,
Ami kedvest adott, azt visszavette nyomban
És csak egyet hagyott: maró bűnbánatot. ”

„ Az, aki nem ismeri a fájdalmat, nem értheti meg, mit jelent az igazi béke. ”

„ Aki nem tud tanulni a maga zuhanásaiból, az lehetőleg kerülje el ezeket. (...) A "mi lett volna, ha" fogalmát a történelem sem ismeri, és a sors sem vesz róla tudomást. ”

„ Magamra maradtam a gyűlöletemmel és kínzó fájdalmammal. Mintha borotvapenge ágyon vonszolnának keresztül lassan. Olyan fájdalom, ami helyett bárki a halált választaná, csak szabaduljon tőle. ”

„ Van egy ilyen téveszmém, hogy ha nem történik semmi drámai, akkor mindjárt unalmassá válik egy kapcsolat vagy az én személyem. ”

„ A humor emberi jelenség, ember mivoltunkkal szembesít bennünket, vagyis a humoron keresztül talán könnyebben megérthetjük, hogy az ember milyen szánalmas és milyen fenséges, milyen nagy és milyen kicsi - egyszerre. ”

„ A világ elvárja, hogy a valóságban éljünk. De mi történik, ha a valóság nem jelent mást, mint fájdalmat vagy félelmet? Sokszor tagadással védekezünk, hogy túléljük a rossz időket. Miért baj ez? A valóság talán az, hogy szükségünk van a tagadásra. ”

„ Én is bizonytalan vagyok néha, nekem is fáj. De ha eléggé megedzi magát az ember, mindezt a minimumra csökkentheti. Még a patkány is a legkevésbé fájdalmas utat választja, ha eleget sokkolod árammal. ”

„ Tapasztaltad-e már, hogy ami könnyű, erőfeszítés nélkül véghezvihető számodra, az nem igazi értéke sorsodnak, mert már tudod. Átélted. Nem tanulsz újat belőle. Hajlandó vagy már elfogadni azt, hogy ami nehéz, fájdalmas erőfeszítéseket kíván, egyedül attól nőnek lelki izmaid? ”

„ Mindenkinek vannak aggodalmai. Azért aggódunk, mert intelligens lények vagyunk. Az intelligencia pedig előre tervez, hiszen ez a lényege; ugyanaz az intelligencia, amely lehetővé teszi, hogy tervezzünk, reménykedjünk, elképzeljünk és feltételezzünk dolgokat, azt is lehetővé teszi, hogy aggódjunk, és a dolgok negatív kimenetelére számítsunk. ”

„ Van egy bizonyos érzés, ami a gyomrodban nőni kezd, amikor érzed, hogy elveszted az uralmadat, és semmit sem tudsz tenni ellene. Nehéz, mint a gránit, és éget, mint a tűz. Gondolom, mind ilyenek vagyunk, ez a természetes reakciónk a Föld megállíthatatlan forgására: próbáljuk irányítani az életünket, szerelmünket, a munkánkat és az otthonunkat, és ha ott elveszítjük az irányítást, akkor megpróbáljuk máshol visszaszerezni. Mintha attól, hogy mérgesek vagyunk, megállna a világ. ”

„ Furcsa dolog a káromkodás, ha komolyan megy. A test is kiizzadja az ártalmas nedveket, a lélek is kiizzadja az ártalmas indulatokat. A léleknek ez az izzadása a káromkodás. Közel áll az átokhoz, de mégse az. A hajdankor nagy népei tudtak átkozni, de nem tudtak káromkodni. Homér látta vak szemével az átok istenét, s nőalaknak látta. A káromkodás őelőtte bizonyára férfialakú isten lett volna. Az egyház is százféle átkot ismer, de káromkodást nem ismer. Az átok egyházi intézmény, a káromkodás vétek. A pokol és a tisztítótűz is átok. Akiket Dante itt talált, azoknak csak jajgatását és fogcsikorgatását hallotta. Aki csak jajgatni és fogcsikorgatni tud: annak irtóztató büntetés a pokol. A magyar ember nemigen fél a pokoltól, mert ő ott is huszárosan kikáromkodja magát, s tudja, hogy ezáltal nagyot könnyít lelkén. Az ördög, ha káromkodni tudna, nem vinne el annyi embert. Mert akit jól összeszidna: annak aztán békét hagyna. Csúnya dolog a káromkodás, de íme, haszna is van. ”

„ Az embereket a következményektől való félelem tartja vissza a cselekvéstől és teszi alkalmazkodóvá, de amint elengeded a lényegtelen dolgokhoz - a pénzhez, a karrierhez, a személyes biztonsághoz - fűződő ragaszkodásodat, legyőzheted a félelmet. ”

„ Nemcsak arra van szükségünk, hogy kétszázszor halljuk az újat, hanem arra is, hogy elfelejtsük, amit a múltban megtanultunk. Nem nulláról indulunk ugyanis: "beprogramoztak" bennünket már a szüleink, a kultúra, amelyben felnőttünk, valamint múltbeli, fájdalmas tapasztalataink. Ne ijedjünk hát meg, ha néha eltévedünk. ”

„ Ahogy egyre jobban magához tért az álmából, egyre inkább fájdalmasabbá vált a tekintete. Akkor egyszer hallottam meg, ahogy egy emberi szív megtörik. ”

„ Az igazi szeretet ajándék: nem kérheted, és nem is követelheted, ahogyan ő sem kér, és nem követel semmit. Van, ha életre hívod; és nincs, ha elvárod, hogy legyen. Földi eszköznek semmi hatalma felette. ”

„ Amikor valaki elég szerencsés, hogy egy történetben éljen, egy képzeletteli világban, ennek a világnak fájdalmai eltűnnek. ”

„ A féltékenység egy csomó dolog következménye. Az önbizalomhiány ugyanis nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Nem úgy ébredek egyik reggel, hogy hoppá, elvitte a cica az önbizalmamat! Ez egy hosszú folyamat következménye. Mármint a féltékenység! Sok kudarc ér, és elveszítem az önbizalmamat. Tehát mégegyszer: nem tulajdonság! Következmény! És ezt véssék az eszükbe, kedves Féltékenyek! ”

„ Az idő is a végtelenségig nyújtózik. Ez a helyzet csupán akkor változik meg, ha az ember idegeskedni kezd a teendői miatt. Minél több mindent igyekszünk belezsúfolni az időbe, annál inkább veszít rugalmasságából. ”

„ Akkor nincs félelem, ha valaki várja, hogy elárulják. Az igazán borzalmas az, amikor az árulás váratlanul jön. ”

„ Mindnyájan ragaszkodunk képekhez és képzetekhez, látható és kézzelfogható dolgokhoz, bár tudjuk, hogy nincs belőle semmi hasznunk. Én például a jószerencsében bízom (...), mintha nem tudnám már nagyon régóta, hogy egészen másfajta istenek gyakorolják a hatalmat: a véletlen és a szükségszerűség, e kérlelhetetlen erők. ”

„ Minden női hazugságban van egy szemernyi igazság. Ez az ő hazugságuknak erkölcsi alapja. Épp ezért veszedelmes. A valóság egy csonka földdarabján vetik meg lábukat, s oly meggyőződéssel, elszántsággal, jóhiszemű hévvel tudják védeni hazugságukat, mintha az igazságot védenék. Lehetetlen őket innen kilendíteni. Azt, ami van, rugalmasan idomítják ahhoz, ami nincs. ”

„ Az idő nem irgalmaz az emberi szívnek, és kacagja szomorú küzdelmét az emlékért. ”

„ Olyanok vagyunk mindannyian, mint a mélytengeri halak: állandón a víz alatt úszunk, s nem vesszük észre az elmaradó napokat, hónapokat, éveket. Úgy válik múlttá a jelen, hogy szinte tudomást sem veszünk róla. Mindig valami más foglalkoztat, mindig előre tekintünk, s nem látjuk, ami a lábunk előtt hever. Messzi tengerek hívása miatt gyötrődünk, s nem érezzük a hazai víz ízét. Kalandozó és buta vágyak partjaira vágyunk, s megfulladunk, ha végül partra vet az élet. Néha azonban váratlanul megmutatja magát a múlt. S ha van bátorságunk szembenézni a tárgyakkal, s mindazokkal az emlékekkel, amiket azok felidéznek, a hatalmába kerít valami nagy-nagy nosztalgia, összeszorul a szívünk, mert az ifjúság van azokban a tárgyakban, a helyrehozhatatlan hiba, a helytelenül végiggondolt gondolat. ”

„ Másoknak is vonzó az, aki önbizalmat sugároz. ”

„ A tudományok szent mágus-talárja
bűvészek olcsó köpenyévé vedlett,
mely a halált és a bűnt fabrikálja
embersebek gyógyító irja helyett...
Minden találmány új kereszté válik
s minden keresztnek új fájdalma van...
minden fájdalom új vért harmatoz,
és minden új vér, új Júdás-arany... ”

„ Az élet önmagának a jutalma, illetőleg önmagának a büntetése. Vannak boldogtalan panaszosok. Amivel az egyik élni tud, attól a másik szenved. Jogunkban áll nem panaszkodni. ”

„ Amikor lelkünk és énünk harmóniában él egymással, egész lényünk nyugalmat sugároz. A lélek szavak nélkül is tudja, amit az "én" szavakkal sem tud kifejezni. ”

„ Az emberek szeretettel ölik egymást, mint valamilyen láthatatlan sugárral. Még több szeretetet akarnak, minden gyöngédség az övék legyen, csak az övék. A teljes érzést akarják, el akarják szívni környezetüktől az életerőket, a nagy növények szomjas mohóságával, melyek kíméletlenül elszívnak a környék zsombékjaiból és televényéből minden erőt, nedvességet, illatot, sugarat. Nagy önzés a szeretet. Nem tudom, hogy élnek-e sokan, akik halálos sérülés nélkül tudják elviselni a szeretet rémuralmát? ”

„ Milyen nagy bűn a szerelem, hogy ily nehéz a büntetése. Íme, még a síron túl is megüldözi, aki benne vétett, s örökségül hagyja fájdalmát az utódokra is! ”